Könyv

Kreatív írást tanít, a KULTer.hu alapító-főszerkesztője, az Alföld szerkesztője. Három verseskötet után a legújabb munkája egy Szegedi-Varga Zsuzsanna képzőművésszel közösen létrehozott kétnyelvű művészkönyv, melynek lapjain apokaliptikus víziók is megjelennek.

Beauvoir első regénye, A vendég nő (1943) Sartre, Olga Kosakiewicz és a saját szerelmi hármasáról szól, a Mások vére (amelyből Claude Chabrol 1984-ben dagályos filmdrámát rendezett, Hélène szerepében Jodie Fosterrel) háborús története sem nélkülözi a többszereplős érzelmi drámát, felmutatva, hogy nem függetleníthetjük magunkat a történelemtől. A könyv 1945-ben jelent meg (magyarul most először olvasható), de Beauvoir az események kellős közepén, 1941 októbere és 1943 májusa között írta.

Bezárt könyvesboltok, elmaradt Könyvfesztivál és minden bizonnyal elmaradó Könyvhét, író-olvasó találkozók helyett Facebookon közvetített beszélgetések. Lehangoló képet mutat a könyves szektor a vírus árnyékában, és nagy kérdés, mi lesz, ha a járvány véget ér.

Színpadra alkalmazta a Veszedelmes viszonyokat, aztán filmre is – ezért Oscar-díjat kapott. Ibsen Babaházát megrövidítette, a Hedda Gablert New Orleansba helyezte, Márai gyertyáit Jeremy Ironsszal égette csonkig a West Enden. Telefonon beszélgettünk vele.

A költői visszatérés kockázatos mutatvány, ennek egyik példája az utóbbi évekből Parti Nagy Lajos Létbüféje. A lírikusként indult, irodalomtörténetileg is jelentős költői életművén 2003-ig szisztematikusan dolgozó szerző tizennégy, műfaji és műnemi kísérletezéssel töltött év után jelentkezett ismét verseskötettel, melyet nagy várakozás előzött meg.

Eddigi mérlege: 12 Harry Hole-kötet, 23 millió eladott példány több mint 40 nyelven és akkor még a gyerekkönyveket, az egyéb thrillereket és a megfilmesítéseket nem is számoltuk. A skandináv krimik norvég csúcstartójából telefonon igyekeztünk kiszedni, mennyi van még hátra a világhírű nyomozó eseteiből.