Könyv

Melinda Gates: A nő helye

Könyv

A nők felszabadításával érhető el a nemek közötti egyenlőség; társadalmi fejlődés kulcsa a nők elnyomásának megszüntetése; ez lehet a legátfogóbb, leghatékonyabb, legjobban megtérülő befektetés – véli a szerző. Melinda French Gates aktivista, jogvédő Dallasban nevelkedett katolikus családban, számítástechnikai diplomát szerzett, és a Microsoft középvezetője lett, később pedig a világ legtávolabbi pontjain élő, súlyosan nélkülöző emberek megsegítésének szentelte az életét.

A 2000-ben férjével alapított Gates Foundation a világ legnagyobb karitatív magánalapítványa. Melinda Gates kiáltványnak szánt, lelkesítő, erősen pozitív hangvételű könyve az elmúlt két évtizedben végzett humanitárius munkáról ad képet. A könyvben elesett, kiszolgáltatott helyzetben élő emberek történeteit ismerhetjük meg a szerző vallomásos kommentárjaival. Megtudjuk, mire csodálkozott rá, milyen zsigeri tapasztalatok írták felül korábbi elgondolásait. Leírja, milyen volt indiai nőket segíteni a szoptatásban, vagy miért tisztelték a mozambikiak a szülő nőn már segíteni nem tudó „Magas Doktort”. Az elbeszélések középpontjában a nemi szerepekkel kapcsolatos kérdések állnak. Olvashatunk az anyák és az újszülöttek egészségét, a családtervezést és a lányok oktatását érintő problémákról, valamint a fizetetlen munkáról és a gyermekházasságokról is. Melinda Gates fontos problémákra irányítja a figyelmet, kár, hogy mindezt terjengősen, önmagát ismételve és felszínesen teszi, így a könyv a jó szándékú propaganda és a gátlástalan önfény keveréke csupán.

Fordította: Getto Katalin. Bookline Könyvek, 2019, 300 oldal, 3999 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”