Képregény

Hulk: Szürke

  • - kg -
  • 2020. május 16.

Könyv

Annyira jó sztori, nem is lenne szabad igaznak lennie: Hulknak, akit az is zöldnek ismer, aki szerint jó ötlet volt Mokányra magyarosítani a nevet, szóval Stan Lee és Jack Kirby 1962-ben megjelent szörnyetegének eredetileg a szürke színt szánták készítői. Csakhogy a nyomda ördöge (remek név egy képregénygonosznak!) közbelépett, Hulk szürkeségével nehezen boldogultak a korabeli nyomdagépek. Ne szépítsük: kapott egy zöldes árnyalatot. Amivel máris jobban járt, mint a hazai rendszerváltás a maga vajszínű árnyalatával. Ám míg a vajas fejlemény csak keveseket tett boldoggá, Hulk elbaltázott színvilágába Stan Lee azonmód beleszeretett, így nyerte el határozott zöldjét kedvenc mérges szuperhősünk.

Jeph Loeb és Tim Sale sorozata Hulk büszkén szürke eredettörténetét meséli újra az ősrobbanásig (újra felrobban a gamma-bomba!), az ősellenségig és az ősszerelemig visszanyúlva. A vállalkozás komolyságát kikezdi kicsit, hogy Loeb egy „Hulk a pszichiáternél” jelenettel kezdi és fejezi be az emlékezést, ami mögött nem a viccmesélés vágyát, mint inkább a keretezés kényszerét érezhetjük, de ezen könnyű túllendülni. Azt már tényleg nem viselte volna el a feldolgozás, ha Bruce Banner a freudi pamlagra is ledől, de nem dől, Hulkként viszont megsimogat egy nyulat, és felveszi a harcot Vasember korai, bumfordi változatával, aki úgy fest, mint Mikrobi és a Vasálarcos szerelemgyereke. Tim Sale illusztrációinak hála ezek a történet nagy és megkapóan látványos pillanatai – persze sem szegény nyúl, sem a hidegháborús dizájnba öltözött kolléga nem jön ki jól a dologból.

Fordította: Galamb Zoltán. Fumax, 2020, 168 oldal, 5495 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.