Könyv

Tudományos közéletünk erős embere, s a konzervatív katolikus szellemiség egyik legfőbb hazai letéteményese. Megannyi magas poszt betöltőjeként formális és informális hatalma jószerivel a bölcsészettudományok teljes körére kiterjed, s szintúgy a felsőoktatás tekintélyes hányadára. Az alábbiakban e plenipotens, ám a szélesebb közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen férfiú eddigi életútjának és elérményeinek bemutatására teszünk kísérletet.

Aki egy kicsit is hallott harangozni a századforduló és környéke társadalomtudományi közéletéről, az tudja, hogy a "zsidókérdés" már akkor, az asszimilációs aranykorban is elmélyült, hol elfogulatlan, hol tendenciózus elemzések, bölcselkedések, viták tárgya volt.

Triceps, a Szabadkáról áttelepült performer, az Opál Színház rendezője - aki egyéb alkotói és szervezői tevékenysége mellett Tsss szignóval mozgásművészeti cikkeket is írt a Narancsba - tíz éve, 40 éves korában bezáratta magát egy ferencvárosi pincében felállított, szűk, de szárnyakkal ékes ketrecbe, és 40 napon át csak folyadékot véve magához előadta-átélte-túlélte az éhezőművész kafkai ihletésű szerepét.

Megjelent tehát egy igen vaskos és érdekes gyűjtemény. Minden szövegét (és minden szövege próza, közelebbről rövidpróza) nők írták, s az alcím szerint "a női szexualitásról", de azért - ennyit előre elárulok - nem mindig arról szól.

Keresve sem találhatnánk alkalmasabb időpontot e könyv forga-tására, mint a mostanit. Aki látta szombat este az "el classicót" (a Real Madrid-Barcelona bajnoki meccset; adta a sport1), tudja, miről beszélünk.

Petri György életműsorozatában a verseket, illetve a műfordításokat tartalmazó kötetek után hamarosan megjelenik a Magvetőnél a harmadik, amelyben a vele készült és az általa készített interjúkat olvashatjuk. A sorozatot Lakatos András, Réz Pál és Várady Szabolcs szerkeszti - az utóbbival beszélgettünk.

Az Osiris Kiadó nagyszabású vállalkozása, a Nemzet és emlékezet című sorozat hatodik köteteként jelent meg a mostani válogatás.

Szombaton buli lesz a Kultiplexben!

Lehetséges-e action gratuite, és ha nem, hogyan?

Ady Endre 1905. október 15-én, azaz éppen száz éve Sírás és panaszkodás címmel esszét jelentetett meg a Figyelő című folyóiratban. Az írás később az Ismeretlen Korvin-kódex margójára című publicisztika első részeként vált közismertté.

Néhány hónapja futottunk össze, az angol nyelvű könyvesboltban; Shakespeare-t vásárolt rendelésre, nagy tételben, fordítás végett.

Vizuális merénylet, intellektuális ötletroham, a digitális kultúra előretolt helyőrsége. A Wired 1993 óta jelenik meg, és azóta folyamatosan provokálja olvasóit.