Egy nem politizáló film nyerte a politikailag túlfűtött Velencei Filmfeszivált

Mikrofilm

Jim Jarmusch Father Mother Sister Brother című, az emberi kapcsolatokra koncentráló filmje kapta a fesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt, de jutott elismerés a Dwayne Johnsonból végre komoly színészt faragó Zúzógépnek és egy tunéziai rendező Gázában játszódó drámájának. Enyedi Ildió alkotása, a Csendes barát hat díjat kapott.

Az 1932-ben alapított fesztiválon hosszú ideig elsősorban az európai és nemzetközi filmművészet legünnepeltebb rendezői, vagy épp a vállaltan rendhagyó, művészileg előremutató filmek vitték haza a fődíjnak számító Arany Oroszlánt. A 2010-es évek második felében azonban valami megváltozott: Velence egyre inkább a sztárok terepévé vált, a díjazás pedig elkezdett az Oscar előrejelzőjeként működni. Olyan, később az Oscar-ceremónián is főszerepet játszó filmeket emeltek itt az égbe, mint A víz érintése, a Roma, a Joker, A nomádok földje, vagy épp a Szegény párák. Tavaly Pedro Almadóvar első angol nyelvű filmje, A szomszéd szoba győzött, mely a kritikusokat inkább megosztotta (a Narancs értékelése ide kattintva olvasható, a rendezővel készült interjúnk pedig itt található), a díjszezonban viszont szinte teljesen visszhangtalan maradt. 

A nagy kérdés tehát az idei Velencei Filmfesztivál után az, vajon az itt díjazottak később labdába rúghatnak-e majd az Oscaron.

Az Arany Oroszlánt hazavivő Father Mother Sister Brothernek erre minden esélye megvan. A rendező, Jim Jarmusch napjaink egyik legismertebb független filmese, ennek ellenére először nyert Velencében, Oscarra pedig egyáltalán nem jelölték. Ez lehet tehát a nagy áttörése, hogy még szélesebb közönség megismerje a nevét. Az antológia szerkezetű film egymástól elidegenedett testvérekről szól. A főbb szerepeket olyan sztárok alakítják, mint Cate Blanchett, Mayim Bialik, Adam Driver, Vicky Krieps vagy Charlotte Rampling. „Vicces, gyengéd, éleslátású kis gyöngyszem” – foglalta össze véleményét róla The Hollywood Reporter kritikusa, aki csak egy a sok pozitívan nyilatkozó hang közül.

Jarmusch díjazása némileg mégis meglepőnek számított, ugyanis az idei fesztivált szinte minden beszámoló erősen politikusnak írta le – ehhez képest az Alexander Payne (Kerülőutak, Téli szünet) vezette zsűri kifejezetten politikamentes, inkább az emberi kapcsolatokra koncentráló filmnek adta a fődíjat. A felfokozott érzelmekről sokat elárul, hogy Jarmusch még így is számonkérő kérdések közepette találta magát: filmjét az a Mubi forgalmazza, amelynek egyik befektetőjét az izraeli hadsereghez fűzik szálak – a tiltakozáshoz pedig már ez is elég volt. Mindezt ebben a cikkünkben mutattuk be bővebben. „A művészetnek nem kell direkt politikával foglalkoznia ahhoz, hogy politikus legyen. Képes együttérzést és kapcsolatot teremteni köztünk, ami valójában az első lépés a problémáink és nehézségeink megoldása felé. Ezért is köszönöm, hogy értékelitek a mi csendes filmünket” – fogalmazott a rendező a díj átvételekor.

Ugyancsak kerüli a politikát a fesztivál második legrangosabb elismerését, a legjobb rendezésért járó Ezüst Oroszlánt megnyerő Zúzógép (The Smashing Machine). A Mark Kerr egykori MMA-harcos életét bemutató alkotás elsősorban két dolog miatt érdekes: ez a korábban rendhagyó függetlenfilmjeiről (Jólét, Csiszolatlan gyémánt) ismert Benny Safdie első filmje, amit önállóan, és nem állandó alkotótársával és testvérével, Josh Safdie-val együtt jegyez. A beszámolók azonban elsősorban nem ezt emelik ki a filmmel kapcsolatban, hanem azt, hogy

ezzel a mozival igyekszik Dwayne Johnson komoly, drámai színészként is letenni a névjegyét.

Nem is rosszul: a bemutatón 15 perces álló ovációt kapott a mozi, amire Johnson el is érzékenyült, ráadásul máris úgy emlegetik őt, mint az Oscar egyik nagy esélyesét.  „Be voltam szorulva a blockbuster-sztár szerepkörbe” – magyarázta egy interjúban, aki az elmúlt években a világ legjobban fizetett színészévé vált. Most minden korábbinál alázatosabban játszott, sőt, több mint 25 kilogrammot fogyott a szerepe kedvéért.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.