Minden eddiginél magasabb, a lakosság 72,9 százalékos részvétele mellett lezárultak a lengyel parlamenti választások. A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választották meg.
Az Ipsos által készített exit poll felmérés szerint 36,8 százalékkal a kormányzó Egyesült Jobboldal, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette blokk szerezte meg a szavazatok legnagyobb részét. A fő ellenzéki párt, Donald Tusk volt miniszterelnök jobbközép-liberális Polgári Koalíciója (KO) 31,6 százalékot szerzett. Ami a többi ellenzéki pártot illeti, a progresszív Lengyelország 2050 (PL2050) és az agrárpárti Lengyel Néppárt (PSL) alkotta Harmadik Út koalíciója 13 százalékot, az Új Baloldal 8,6 százalékot szerzett. A szélsőjobboldali nacionalista Konföderáció (Konfederacja) a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg.
Ezen adatok alapján a PiS 200, a Polgári Koalíció 163, a Harmadik Út 55, az Új Baloldal 30 mandátumra számíthat, míg a Konföderáció, amelyet a PiS lehetséges koalíciós partnereként tartottak számon, 12-re.
Ez a felállás elégséges többséget biztosítana az új koalíciós kormány számára.
A 17 órás részvételi adatok szerint a szavazási hajlandóság a nagyvárosokban különösen magas volt, s ez is az ellenzéknek kedvezhetett.
„Egész éjszaka őrködni fogunk a választások fölött. Mint tudjátok, tízezrek ülnek a szavazóhelységekben, és arra vigyáznak, hogy senki ne lopja el tőlünk ezt a választást. Minden egyes szavazatra figyelünk.
A lehető legrövidebb időn belül új, jó, demokratikus kormányt alakítunk a partnereinkkel. Győzött Lengyelország, győztetek!
– ezek voltak Donald Tusk első szavai az exit poll ereményei ismeretében, írja a wyborcza.pl. „Ez a lengyel demokrácia egyik legszebb napja. Szemernyi kétségem sincs afelől, hogy ez a mai fényes napként vonul be Lengyelország történelmébe. Olyan napként, amely új korszakot nyit: a Köztársaságunk újjászületését.” Hasonló euforikus hangon nyilatkoztak a másik két ellenzéki párt vezetői is.
A kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczyński úgy ismerte el a választási vereséget, hogy nem ismerte el: „Ez a negyedik parlamenti választási győzelmünk, és sorban a harmadik. Hatalmas sikere ez a pártunknak és a Lengyelországnak szánt projektünknek. Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy ezt a sikert át tudjuk-e váltani a következő kormányzati ciklusra, még előttünk áll. De nem szabad feladnunk a reményt, és tudnunk kell, hogy attól függetlenül, hogy kormányozni fogunk-e, vagy ellenzékben leszünk, ezt a projektet különféle módokon meg fogjuk valósítani. És nem fogjuk megengedni, hogy Lengyelországot elárulják! Mert Lengyelország elveszítette azt, ami legértékesebb a népünk számára: a függetlenséget!” – adott ízelítőt a PiS vezetője pártjának rövid és hosszú távú stratégiai elképzeléseiből.
A vasárnapi választással párhuzamosan népszavazást is tartottak négy olyan kérdésben, amivel leginkább a kormánypárti támogatók mozgósítását és a bizonytalanok átbillentését célozták meg. A népszavazás érvénytelen lett, mivel a szavazásra jogosultaknak csak 40 százaléka vett részt rajta (legalább 50 százaláékos részvételre lett volna szükség az érvényességhez).
