Az első hivatalos részleges adatok szerint
növelte támogatottságát a Jog és Igazságosság (PiS), a jelenlegi vezető lengyel kormánypárt és szövetségesei alkotta konzervatív koalíció
a vasárnap este kiadott exit pollokhoz képest.
A lengyel központi választási bizottság által a vasárnapi parlamenti választásokról hétfőn 6 órakor kiadott első hivatalos részleges eredmények szerint, a szavazatok 5,17 százalékának értékelése alapján a PiS 39,8 százalékot szerzett, a vezető ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) 27,55 százalékon áll, a két párt szövetségéből álló Harmadik Út (TD) 12,97 százalékot kapott, míg a baloldali pártok alkotta Új Baloldal (Lewica) 8,53 százalékos eredményt ért el. A nemzeti és liberális erők alkotta Konföderáció (Konfederacja) 7,17 százalékot szerzett.
Amennyiben Andrzej Duda lengyel elnök megbízza a Jog és Igazságosságot (PiS) kormányalakítással, a tömörülés egy stabil kabinet összeállítására fog törekedni – jelentette ki vasárnap este Mateusz Morawiecki eddigi kormányfő, így reagálva a lengyel parlamenti választások előzetes eredményeire.
Donald Tusk, a KO elnöke kijelentette, hogy csak a végeredmények ismertetése után indít koalíciós tárgyalásokat a többi ellenzéki vezetővel.
Andrzej Duda lengyel elnök a múlt héten közölte, az eddigi lengyelországi politikai szokáshoz híven, a választások után a győztes pártot bízza meg kormányalakítással.
A lengyel országos választási bizottság (PKW) szerint a választási végeredmények kedden várhatók.
A parlamenti választás mellett a lengyel kormány – talán magyar mintára – a nyáron kitalálta ki, hogy az október 15-én népszavazást is tartanak. Az alábbi négy kérdésre vártak választ:
- "Támogatja-e az európai bürokrácia által erőltetett áthelyezési kényszermechanizmus keretében több ezer illegális közel-keleti és afrikai bevándorló befogadását?"
- "Támogatja-e az állami vagyon kiárusítását külföldieknek, ami oda vezet, hogy a lengyelek elveszítik az ellenőrzést a gazdaság stratégiai ágazatai fölött?"
- "Támogatja-e a nyugdíjkorhatár emelését, a nőknek és férfiaknak egyaránt 67 évre emelt korhatár visszaállítását?"
- "Támogatja-e a lengyel-belarusz határon a határzár felszámolását?"
Az ellenzék azt hangsúlyozta, hogy ezek jórészt álkérdések, már a megfogalmazásuk is tendeciózus és hazug. Hisz' például a migráció ügyében az Európai Bizottság írásba adta, hogy Lengyelországot az ukrán menekültek befogadására és támogatására tekintettel az egész nem érinti – írja a hvg.hu. A nyugdíjkorhatár az egyedüli valódi kérdés, a Donald Tusk vezette korábbi kormány valóban felemelte, ami 2015-ben vereségének egyik oka volt, a Jog és Igazságosság (PiS) viszont 2016-ban ezt visszavonta. Tusk ezúttal többször megígérte, hogy tanult a leckéből, és ha ő kerül kormányra, nem nyúl hozzá a korhatárhoz.
Az ellenzék arra biztatta a választókat, hogy bojkottálják a népszavazást, ne vegyék át annak a szavazólapját. Mindez a jelek szerint eredményes volt:
miközben a vasárnapi parlamenti választáson a részvétel a rendszerváltozás óta a legmagasabb volt – 73 százalék –, a népszavazáson még a nem hivatalos adatok szerint, az exit poll értelmében csak 40 százalék, ami azt jelenti, hogy eredménye (az egyébként csaknem 100 százalékosos négy „nem”) nem kötelező erejű, mert ahhoz legalább 50 százalék kellett volna.
Eszerint a választáson részt vevők csaknem fele hallgatott a bojkottfelhívásra. Ez azonban bizonyára – mint azt a magyar minta is számos alkalommal mutatta – nem fogja gátolni a PiS-t – akár kormányon marad, akár ellenzékbe kerül a végleges választási eredmények alapján –, hogy a nép döntésére hivatkozzon.
