Amerika elszigeteltebbé vált az elmúlt négy évben, az együttműködésre alapuló nemzetközi rend lebontásában érdekelt erők meg a különféle beosztású diktátorok pedig joggal érezték magukat felbátorítva. A külügyi apparátus igyekezett mérsékelni a Trump által okozott károkat – ha marad az elnök, a következő négy évet megemlegeti a demokratikus világ.
Rakétacsapást mértek az észak-etiópiai tartományt uraló Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) lázadó fegyveresei a szomszédos Eritrea fővárosára, Aszmarára - számolt be egy helyi rádió péntek este.
Az iráni elnök is megszólalt szombaton az előző nap rajtaütésben megölt atomtudós, Mohszen Farizadeh ügyében; Haszan Róhani is Izraelt vádolta a fizikus meggyilkolásával.
„A legfontosabb kérdés az, hogy ezek az emberek miért mérgeznek meg és ölnek meg másokat és követnek el választási csalásokat” – mutatott rá az orosz ellenzéki vezető.
Míg itthon a mesekönyvdarálással és a hírhedt kormányfői rádiónyilatkozattal (miszerint a homoszexuálisok hagyják békén a gyerekeket) éppen csak irányba állt a kormánypropaganda, addig Lengyelország évek óta a szivárványzászló elleni harc révületében él. Milyen út vezetett idáig és mit ígér mindez Magyarországnak?
A jogállami feltételrendszer miatt a magyar és a lengyel kormány azzal fenyeget, hogy megvétózza a 2021–2027-es uniós költségvetést és a helyreállítási alapot. 1800 milliárd euró forog kockán, és nehéz megjósolni, mi lesz a játszma vége.
A volt külügyminiszter szerint a jogállamisági mechanizmus a magyarok érdekét is szolgálná. Bízik benne, hogy a miniszterelnök még elengedheti a vétót.