Obama odamondott a a Trumpra szavazó spanyolajkúaknak

  • narancs.hu
  • 2020. november 26.

Külpol

Elmondta, szerinte miért szavaztak egy olyan emberre, aki "rasszista dolgokat mond a mexikóiakról vagy ketrecekbe zárja az illegális munkásokat"

Élesen bírálta a Donald Trumpra  szavazó spanyolajkú amerikaiakat a demokrata párti Barack Obama egykori elnök szerda este egy podcastban.

A volt elnök az interneten közzétett beszélgetésben azt állította, sok embert meglepett, hogy a spanyolajkú amerikaiak, köztük is kivált az evangéliumi keresztények Trumpra voksoltak.
"Sok evangéliumi keresztény spanyolajkú gondolja úgy, fontosabb, hogy Trump támogatja az azonos neműek házasságáról vagy az abortuszról vallott nézeteiket, mint az, hogy rasszista dolgokat mond a mexikóiakról vagy ketrecekbe zárja az illegális munkásokat" - fogalmazott az interjúban Obama.

Azt is mondta, "Donald Trump Republikánus Pártja" arra bátorítja a fehér férfiakat, hogy áldozatnak tekintsék magukat, holott "a történelem, a gazdaság és az adatok ezt nem támasztják alá".

Jobboldali portálok elemzői ezzel kapcsolatban jelezték, hogy a mexikói-amerikai határt illegálisan átlépőket Obama kormányzata is ketrecekhez hasonló barakkokban helyezte el a bevándorlási vagy a kitoloncolási eljárás lefolytatása idejére. Egyedül 2014-ben 60 ezer, a szülei nélkül az Egyesült Államokba érkező kiskorút helyeztek el ezekben a barakkokban, amelyeket Obama elnöksége idején állítottak fel.  Emlékeztettek arra is, hogy Trump 2008-ban még ellenezte az azonos neműek házasságát, de 2012-ben az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróságnak az azonos neműek házasságának engedélyezését jóváhagyó döntésére már azt mondta, részéről "rendben van".

Donald Trump az idei elnökválasztáson a homoszexuális közösségek szavazatainak 28 százalékát nyerte el, többet, mint republikánus elnök valaha is. A spanyolajkú amerikaiak 32 százaléka szavazott rá, négy százalékkal többen, mint 2016-ban.

Steve Cortes, Trump egyik kampánytanácsadója a Twitteren azt írta szerda este, hogy Obama megsértette a spanyolajkú amerikaiakat. "Bár az élettel kapcsolatos álláspontok fontosak, az amerikai dolgozókat, köztük a spanyolajkúak többségét a gazdasági helyzet javulása vonzotta Trumphoz" - írta Cortes, aki maga is spanyol anyanyelvű.

"Barack Obama ismét csak nagy csalódást keltett az amerikaiakban, ezúttal az evangéliumi keresztény spanyolajkúakban, akiket azért bírál, mert ők az értékrendjüket és gazdasági érdekeiket a liberális megszállottság elé helyezték" - tette közzé véleményét a Twitteren Tom Cotton, Arkansas állam republikánus szenátora.
Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója pedig arról írt a Twitteren, hogy "néhány demokrata még mindig úgy gondolja, hogy bírálhatja a spanyolajkúak értékrendjét és hitbéli meggyőződését, miközben a rasszista kártya kijátszásával azért a szavazatukat akarja".

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.