Jeszenszky Géza: Orbán provokálja az EU-t

Külpol

A volt külügyminiszter szerint a jogállamisági mechanizmus a magyarok érdekét is szolgálná. Bízik benne, hogy a miniszterelnök még elengedheti a vétót.

Narancs.hu: A költségvetési vétót sokan új mélypontnak tekintik Magyarország EU-s kapcsolataiban. Egyetért ezzel az értékeléssel?

Jeszenszky Géza: Alapvetően egyetértek, bár a vétóval való fenyegetés nem volt teljesen váratlan, és a vétó még nem is tekinthető véglegesnek: elképzelhető, hogy az EU megzsarolásának az lesz a vége, hogy kiderül, nem eszik olyan forrón a kását, és a magyar kormány mégiscsak megszavazza a következő uniós költségvetést.

Narancs.hu: Van félnivalója Orbán Viktornak a jogállamisági feltételrendszertől, aminek a tervezete a költségvetési vétó indokaként szolgált?

Jeszenszky Géza: Attól tartok, hogy igen, több okból is. Magyarországon a választások eredménye és az Országgyűlés összetétele már nem tükrözi pontosan a népakaratot, ami nehezen egyeztethető össze a demokratikus értékekkel. Az Alaptörvénynek immár a kilencedik módosítása van napirenden, holott az alkotmányokat Európában hagyományosan egyetértéssel és hosszabb időre fogadják el, Norvégiában (ahol nagykövetként szolgáltam) egy parlamenti cikluson belül nem is lehetséges az alkotmány módosítása, két különböző összetételű parlamentnek is meg kell szavaznia a változtatást, hogy életbe lépjen. A magyar alkotmányozási folyamat és az Alaptörvény általános megütközést kelt külföldön. A parlament kontrolláló funkciója nem létezik, a kétharmados többség működése a kommunista időszak parlamentjére emlékeztet, igazi rubber stamp parlament ez, mindenre rányomja a pecsétet, érdemi vita nélkül. Ez a gyakorlat a parlamentarizmus szellemének, sok esetben a betűjének sem felel meg.

Narancs.hu: Ez az Orbán-rendszer általános demokratikus deficitje, a tervezett jogállamisági mechanizmus szövege viszont az uniós költségvetés védelméről szól.

Jeszenszky Géza: Az igazságszolgáltatás függetlensége már közvetlenebbül kapcsolódik ehhez. A legfelsőbb bíróság, a Kúria élén Darák Péter személyében eddig egy minden szakmai és morális feltételnek megfelelő, pártatlan bíró állt. Őt újra lehetett volna választani, ehelyett egy olyan személyt toltak előtérbe, akit a bírák társadalmi testülete kifejezetten alkalmatlannak talált, a jelöléséhez ráadásul módosítani kellett a törvényen. Az igazságszolgáltatás függetlenségével függ össze a korrupció kérdése is. Meglehetősen nyilvánvaló esetek vannak, amelyekben nem a legjobb ajánlat nyert el egy EU-s projektet, a felelősségre vonás mégis elmaradt, az EU korrupciót vizsgáló testületének megállapításait sem fogadták el a magyar hatóságok.

Magyarország tehát nem áll jól a jogállamiság területén, ezért lenne erős fegyver, ha a jogállamiság érvényesülését valóban összekötnék az uniós pénzek kifizetésével. De nem érdeke Magyarországnak, hogy ebben az országban demokrácia legyen? Hogy ne fordulhasson elő korrupció az EU-s pénzek felhasználásánál? Orbán, ha akarna, változtathatna a kormányzása gyakorlatán, és akkor nem kellene félnie az új uniós szankcióktól. De a kilencedik alkotmánymódosítás egyértelművé tette: a kormány ahelyett, hogy a jobbik arcát mutatná, még provokálja is az Európai Uniót.

Narancs.hu: Lengyelország vétózott rajtunk kívül, és a szlovén miniszterelnök állt még Orbán mellé. A V4 szövetség viszont látványosan két táborra szakadt ebben a kérdésben.

Jeszenszky Géza: Ez várható volt, és az elmúlt években is többször tapasztaltuk, hogy Szlovákia az európai úton halad, kezdve azzal, hogy Szlovákiában van euró. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az egykor kommunista uralom alatt álló kelet-közép-európai országok lépnek föl egységesen, úgymond a szuverenitásuk védelmében. Külügyminiszterként én magam nyújtottam be felvételi kérelmünket az Európai Unióba 1994. április 1-jén, és azt azért szögezzük le, hogy a belépéssel lemondtunk a szuverenitás bizonyos elemeiről, persze más országokkal, nagyhatalmakkal együtt. Az EU-ban a nagyhatalmak sem tudnak diktálni, a többség érvényesül, sok esetben pedig egységes állásfoglalásra van szükség, ezért lehet vétózni például a költségvetésnél. De az EU összességében afelé halad, hogy egyre több területen a gyorsabb és könnyebb döntéshozatalt lehetővé tevő minősített többség elve érvényesüljön a szavazásoknál az egyhangúság helyett, ami aggasztja a magyar kormányt.

A költségvetés kérdésében is az egész EU jövője szempontjából létfontosságú lenne a gyors megállapodás, hiszen itt vagyunk a járvány kellős közepén, a gazdasági segítség elengedhetetlen lenne, pontosan erre szolgál az EU tervezett, rendkívül kedvező kamatozású hitelcsomagja. Ha nem akarunk segíteni a munkájukat vesztett embereken, az összeomlás határán egyensúlyozó vállalatokon, akkor persze nem kell felvennünk ezt a hitelt. De megteheti ezt ez az ország? Aligha, ezért én még mindig remélem, hogy az ijesztgetés vége az lesz, hogy a vétó elmarad, anélkül, hogy a jogállamisági mechanizmus kérdésében az unió érdemi engedményt tenne.

Narancs.hu: Azt gondolja, a fenyegetőzéssel Orbán nem tudja elérni a jogállamisági mechanizmus gyengítését?

Jeszenszky Géza: A demokráciák egyik fő jellemzője a kompromisszumkeresés, de nehéz elképzelni, hogy itt olyan kompromisszum szülessen, amely Orbán Viktor számára is elfogadható, ugyanakkor megőrzi azt az alapcélt, hogy a korrupció, a jogállamiság, a demokrácia ne maradjon a tagállamok belügye. A kommunista országok kiabálták mindig azt, hogy a belügyeinkbe nem lehet beavatkozni. Belügy volt, hogy kit tartóztatnak le, hogy milyen publikációkat engednek vagy nem engednek megjelenni. A rendszerváltozással – azt gondoltuk – együtt fog járni, hogy az emberi jogok kérdése, a demokrácia alapelveinek érvényesülése nem lehet belügy. Nem a szuverenitásunkról van szó, semmifajta nemzeti érdek nem forog itt kockán, éppen az a mechanizmus és az a költségvetés mozdítaná elő a nemzeti érdeket és az európai összérdeket is, amit az unió előterjesztett. A magyar lakosságnak azt kell megértenie és kifejeznie, hogy a vétóval a kormány rövid távú politikai érdekei miatt szenved kárt az ország gazdasági érdeke. Tüntetni persze most nem lehet, de a kormány különböző felmérésekkel folyamatosan figyeli a közhangulatot. Ha a felháborodás általános lesz, az a miniszterelnököt is jobb belátásra bírhatja.

Narancs.hu: A többség a komoly propaganda-hadjárat ellenére sem állna a kormány mellé a Brüsszel-ellenes szabadságharc újabb felvonásában?

Jeszenszky Géza: Ha közérthető az ügy, ha nyilvánvaló, hogy mi az egyes munkavállalók, családok érdeke, akkor biztosra vehető, hogy a többség az unió segítőkészségét értékelve az EU oldalára áll. A közvélemény-kutatások stabilan azt mérik, hogy a lakosság bízik az EU-ban, támogatja az uniós tagságot. Ez elég megnyugtató. Ha olyan helyzet állna elő például a vétó következményeképp, hogy az ország szavazati jogát a 7-es cikkely szerinti eljárásban fel akarják függeszteni, és erről népszavazáson vagy akár egy rendesen lebonyolított konzultáción megkérdezik az állampolgárokat, nem kétséges, hogy a döntő többség azt mondaná, el kell fogadni az unió segítségét, és el kell fogadni az unió kritikáját is, amennyiben ez a kritika jogos, és valójában a mi érdekünket szolgálja. Akinek nyugodt a lelkiismerete, az nyugodtan áll minden vizsgálat elébe.

Neked ajánljuk