Jeszenszky Géza: Orbán provokálja az EU-t

Külpol

A volt külügyminiszter szerint a jogállamisági mechanizmus a magyarok érdekét is szolgálná. Bízik benne, hogy a miniszterelnök még elengedheti a vétót.

Narancs.hu: A költségvetési vétót sokan új mélypontnak tekintik Magyarország EU-s kapcsolataiban. Egyetért ezzel az értékeléssel?

Jeszenszky Géza: Alapvetően egyetértek, bár a vétóval való fenyegetés nem volt teljesen váratlan, és a vétó még nem is tekinthető véglegesnek: elképzelhető, hogy az EU megzsarolásának az lesz a vége, hogy kiderül, nem eszik olyan forrón a kását, és a magyar kormány mégiscsak megszavazza a következő uniós költségvetést.

Narancs.hu: Van félnivalója Orbán Viktornak a jogállamisági feltételrendszertől, aminek a tervezete a költségvetési vétó indokaként szolgált?

Jeszenszky Géza: Attól tartok, hogy igen, több okból is. Magyarországon a választások eredménye és az Országgyűlés összetétele már nem tükrözi pontosan a népakaratot, ami nehezen egyeztethető össze a demokratikus értékekkel. Az Alaptörvénynek immár a kilencedik módosítása van napirenden, holott az alkotmányokat Európában hagyományosan egyetértéssel és hosszabb időre fogadják el, Norvégiában (ahol nagykövetként szolgáltam) egy parlamenti cikluson belül nem is lehetséges az alkotmány módosítása, két különböző összetételű parlamentnek is meg kell szavaznia a változtatást, hogy életbe lépjen. A magyar alkotmányozási folyamat és az Alaptörvény általános megütközést kelt külföldön. A parlament kontrolláló funkciója nem létezik, a kétharmados többség működése a kommunista időszak parlamentjére emlékeztet, igazi rubber stamp parlament ez, mindenre rányomja a pecsétet, érdemi vita nélkül. Ez a gyakorlat a parlamentarizmus szellemének, sok esetben a betűjének sem felel meg.

Narancs.hu: Ez az Orbán-rendszer általános demokratikus deficitje, a tervezett jogállamisági mechanizmus szövege viszont az uniós költségvetés védelméről szól.

Jeszenszky Géza: Az igazságszolgáltatás függetlensége már közvetlenebbül kapcsolódik ehhez. A legfelsőbb bíróság, a Kúria élén Darák Péter személyében eddig egy minden szakmai és morális feltételnek megfelelő, pártatlan bíró állt. Őt újra lehetett volna választani, ehelyett egy olyan személyt toltak előtérbe, akit a bírák társadalmi testülete kifejezetten alkalmatlannak talált, a jelöléséhez ráadásul módosítani kellett a törvényen. Az igazságszolgáltatás függetlenségével függ össze a korrupció kérdése is. Meglehetősen nyilvánvaló esetek vannak, amelyekben nem a legjobb ajánlat nyert el egy EU-s projektet, a felelősségre vonás mégis elmaradt, az EU korrupciót vizsgáló testületének megállapításait sem fogadták el a magyar hatóságok.

Magyarország tehát nem áll jól a jogállamiság területén, ezért lenne erős fegyver, ha a jogállamiság érvényesülését valóban összekötnék az uniós pénzek kifizetésével. De nem érdeke Magyarországnak, hogy ebben az országban demokrácia legyen? Hogy ne fordulhasson elő korrupció az EU-s pénzek felhasználásánál? Orbán, ha akarna, változtathatna a kormányzása gyakorlatán, és akkor nem kellene félnie az új uniós szankcióktól. De a kilencedik alkotmánymódosítás egyértelművé tette: a kormány ahelyett, hogy a jobbik arcát mutatná, még provokálja is az Európai Uniót.

Narancs.hu: Lengyelország vétózott rajtunk kívül, és a szlovén miniszterelnök állt még Orbán mellé. A V4 szövetség viszont látványosan két táborra szakadt ebben a kérdésben.

Jeszenszky Géza: Ez várható volt, és az elmúlt években is többször tapasztaltuk, hogy Szlovákia az európai úton halad, kezdve azzal, hogy Szlovákiában van euró. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az egykor kommunista uralom alatt álló kelet-közép-európai országok lépnek föl egységesen, úgymond a szuverenitásuk védelmében. Külügyminiszterként én magam nyújtottam be felvételi kérelmünket az Európai Unióba 1994. április 1-jén, és azt azért szögezzük le, hogy a belépéssel lemondtunk a szuverenitás bizonyos elemeiről, persze más országokkal, nagyhatalmakkal együtt. Az EU-ban a nagyhatalmak sem tudnak diktálni, a többség érvényesül, sok esetben pedig egységes állásfoglalásra van szükség, ezért lehet vétózni például a költségvetésnél. De az EU összességében afelé halad, hogy egyre több területen a gyorsabb és könnyebb döntéshozatalt lehetővé tevő minősített többség elve érvényesüljön a szavazásoknál az egyhangúság helyett, ami aggasztja a magyar kormányt.

A költségvetés kérdésében is az egész EU jövője szempontjából létfontosságú lenne a gyors megállapodás, hiszen itt vagyunk a járvány kellős közepén, a gazdasági segítség elengedhetetlen lenne, pontosan erre szolgál az EU tervezett, rendkívül kedvező kamatozású hitelcsomagja. Ha nem akarunk segíteni a munkájukat vesztett embereken, az összeomlás határán egyensúlyozó vállalatokon, akkor persze nem kell felvennünk ezt a hitelt. De megteheti ezt ez az ország? Aligha, ezért én még mindig remélem, hogy az ijesztgetés vége az lesz, hogy a vétó elmarad, anélkül, hogy a jogállamisági mechanizmus kérdésében az unió érdemi engedményt tenne.

Narancs.hu: Azt gondolja, a fenyegetőzéssel Orbán nem tudja elérni a jogállamisági mechanizmus gyengítését?

Jeszenszky Géza: A demokráciák egyik fő jellemzője a kompromisszumkeresés, de nehéz elképzelni, hogy itt olyan kompromisszum szülessen, amely Orbán Viktor számára is elfogadható, ugyanakkor megőrzi azt az alapcélt, hogy a korrupció, a jogállamiság, a demokrácia ne maradjon a tagállamok belügye. A kommunista országok kiabálták mindig azt, hogy a belügyeinkbe nem lehet beavatkozni. Belügy volt, hogy kit tartóztatnak le, hogy milyen publikációkat engednek vagy nem engednek megjelenni. A rendszerváltozással – azt gondoltuk – együtt fog járni, hogy az emberi jogok kérdése, a demokrácia alapelveinek érvényesülése nem lehet belügy. Nem a szuverenitásunkról van szó, semmifajta nemzeti érdek nem forog itt kockán, éppen az a mechanizmus és az a költségvetés mozdítaná elő a nemzeti érdeket és az európai összérdeket is, amit az unió előterjesztett. A magyar lakosságnak azt kell megértenie és kifejeznie, hogy a vétóval a kormány rövid távú politikai érdekei miatt szenved kárt az ország gazdasági érdeke. Tüntetni persze most nem lehet, de a kormány különböző felmérésekkel folyamatosan figyeli a közhangulatot. Ha a felháborodás általános lesz, az a miniszterelnököt is jobb belátásra bírhatja.

Narancs.hu: A többség a komoly propaganda-hadjárat ellenére sem állna a kormány mellé a Brüsszel-ellenes szabadságharc újabb felvonásában?

Jeszenszky Géza: Ha közérthető az ügy, ha nyilvánvaló, hogy mi az egyes munkavállalók, családok érdeke, akkor biztosra vehető, hogy a többség az unió segítőkészségét értékelve az EU oldalára áll. A közvélemény-kutatások stabilan azt mérik, hogy a lakosság bízik az EU-ban, támogatja az uniós tagságot. Ez elég megnyugtató. Ha olyan helyzet állna elő például a vétó következményeképp, hogy az ország szavazati jogát a 7-es cikkely szerinti eljárásban fel akarják függeszteni, és erről népszavazáson vagy akár egy rendesen lebonyolított konzultáción megkérdezik az állampolgárokat, nem kétséges, hogy a döntő többség azt mondaná, el kell fogadni az unió segítségét, és el kell fogadni az unió kritikáját is, amennyiben ez a kritika jogos, és valójában a mi érdekünket szolgálja. Akinek nyugodt a lelkiismerete, az nyugodtan áll minden vizsgálat elébe.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.