A dac ára

A jogállami feltételrendszer miatt a magyar és a lengyel kormány azzal fenyeget, hogy megvétózza a 2021–2027-es uniós költségvetést és a helyreállítási alapot. 1800 milliárd euró forog kockán, és nehéz megjósolni, mi lesz a játszma vége.

Tizenöt perc – összesen ennyit szenteltek az uniós állam- és kormányfők november 19-i videokonferenciájukon a következő hétéves uniós keretköltségvetés és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap elfogadása körül kialakult krízisnek. Angela Merkel a tagállamokat tömörítő Európai Tanács soros elnöki pozícióját betöltő Németország képviseletében elmondta, hogy további tárgyalásokra van szükség, miután a brüsszeli állandó képviselők (EU-s nagykövetek) három nappal korábbi, november 16-i értekezletén Magyarország és Lengyelország „politikai vétót” emelt a hét­éves költségvetés és a helyreállítási alap jóváhagyásával szemben. Sajtóbeszámolók szerint Merkel után röviden beszélt Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, és szót kért Janez Jansa szlovén kormányfő is, aki a vitában a magyar és a lengyel kormány mellé állt, bár vétófenyegetésükhöz explicite nem csatlakozott. Charles Michel, a Tanács elnöke ezt követően a járvány elleni védekezés összehangolását vette napirendre.

Bár a heves szócsaták az uniós csúcson elmaradtak, a két illiberális kormány ellenállása valódi intézményi válsággal fenyeget, a csönd annak is köszönhető, hogy jelen pillanatban az EU vezetői sem igazán látnak kiutat a patthelyzetből. A Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációi november 10-én állapodtak meg a 2021–2027-re szóló 1074 milliárd eurós keretköltségvetésről (Multiannual Financial Framework, MFF), öt nappal korábban pedig kompromisszumra jutottak a kifizetéseket a jogállami normák betartásához kötő jogállami feltételrendszer szövegéről is. A dolgok normál menete szerint most a Tanácsban és a Parlamentben is hivatalos szavazással kellene megerősíteni a megtárgyalt szövegváltozatokat, ezután lehetne jogszabály belőlük. A Tanácsban emellett el kell fogadni (és később a nemzeti parlamentekben is ratifikálni kell) az EU bevételeit szabályozó úgynevezett saját forrás határozatot, az Európai Bizottság ugyanis csak ennek birtokában tud a pénzpiacokon hitelt felvenni, amelyből aztán a költségvetés egyfajta kiegészítésének szánt, 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot (Next Generation EU, NGEU) finanszírozná.