Hová vezet Orbánék költségvetési vétója?

A dac ára

Külpol

A jogállami feltételrendszer miatt a magyar és a lengyel kormány azzal fenyeget, hogy megvétózza a 2021–2027-es uniós költségvetést és a helyreállítási alapot. 1800 milliárd euró forog kockán, és nehéz megjósolni, mi lesz a játszma vége.

Tizenöt perc – összesen ennyit szenteltek az uniós állam- és kormányfők november 19-i videokonferenciájukon a következő hétéves uniós keretköltségvetés és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap elfogadása körül kialakult krízisnek. Angela Merkel a tagállamokat tömörítő Európai Tanács soros elnöki pozícióját betöltő Németország képviseletében elmondta, hogy további tárgyalásokra van szükség, miután a brüsszeli állandó képviselők (EU-s nagykövetek) három nappal korábbi, november 16-i értekezletén Magyarország és Lengyelország „politikai vétót” emelt a hét­éves költségvetés és a helyreállítási alap jóváhagyásával szemben. Sajtóbeszámolók szerint Merkel után röviden beszélt Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, és szót kért Janez Jansa szlovén kormányfő is, aki a vitában a magyar és a lengyel kormány mellé állt, bár vétófenyegetésükhöz explicite nem csatlakozott. Charles Michel, a Tanács elnöke ezt követően a járvány elleni védekezés összehangolását vette napirendre.

Bár a heves szócsaták az uniós csúcson elmaradtak, a két illiberális kormány ellenállása valódi intézményi válsággal fenyeget, a csönd annak is köszönhető, hogy jelen pillanatban az EU vezetői sem igazán látnak kiutat a patthelyzetből. A Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációi november 10-én állapodtak meg a 2021–2027-re szóló 1074 milliárd eurós keretköltségvetésről (Multiannual Financial Framework, MFF), öt nappal korábban pedig kompromisszumra jutottak a kifizetéseket a jogállami normák betartásához kötő jogállami feltételrendszer szövegéről is. A dolgok normál menete szerint most a Tanácsban és a Parlamentben is hivatalos szavazással kellene megerősíteni a megtárgyalt szövegváltozatokat, ezután lehetne jogszabály belőlük. A Tanácsban emellett el kell fogadni (és később a nemzeti parlamentekben is ratifikálni kell) az EU bevételeit szabályozó úgynevezett saját forrás határozatot, az Európai Bizottság ugyanis csak ennek birtokában tud a pénzpiacokon hitelt felvenni, amelyből aztán a költségvetés egyfajta kiegészítésének szánt, 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot (Next Generation EU, NGEU) finanszírozná.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.