Hová vezet Orbánék költségvetési vétója?

A dac ára

Külpol

A jogállami feltételrendszer miatt a magyar és a lengyel kormány azzal fenyeget, hogy megvétózza a 2021–2027-es uniós költségvetést és a helyreállítási alapot. 1800 milliárd euró forog kockán, és nehéz megjósolni, mi lesz a játszma vége.

Tizenöt perc – összesen ennyit szenteltek az uniós állam- és kormányfők november 19-i videokonferenciájukon a következő hétéves uniós keretköltségvetés és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap elfogadása körül kialakult krízisnek. Angela Merkel a tagállamokat tömörítő Európai Tanács soros elnöki pozícióját betöltő Németország képviseletében elmondta, hogy további tárgyalásokra van szükség, miután a brüsszeli állandó képviselők (EU-s nagykövetek) három nappal korábbi, november 16-i értekezletén Magyarország és Lengyelország „politikai vétót” emelt a hét­éves költségvetés és a helyreállítási alap jóváhagyásával szemben. Sajtóbeszámolók szerint Merkel után röviden beszélt Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, és szót kért Janez Jansa szlovén kormányfő is, aki a vitában a magyar és a lengyel kormány mellé állt, bár vétófenyegetésükhöz explicite nem csatlakozott. Charles Michel, a Tanács elnöke ezt követően a járvány elleni védekezés összehangolását vette napirendre.

Bár a heves szócsaták az uniós csúcson elmaradtak, a két illiberális kormány ellenállása valódi intézményi válsággal fenyeget, a csönd annak is köszönhető, hogy jelen pillanatban az EU vezetői sem igazán látnak kiutat a patthelyzetből. A Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációi november 10-én állapodtak meg a 2021–2027-re szóló 1074 milliárd eurós keretköltségvetésről (Multiannual Financial Framework, MFF), öt nappal korábban pedig kompromisszumra jutottak a kifizetéseket a jogállami normák betartásához kötő jogállami feltételrendszer szövegéről is. A dolgok normál menete szerint most a Tanácsban és a Parlamentben is hivatalos szavazással kellene megerősíteni a megtárgyalt szövegváltozatokat, ezután lehetne jogszabály belőlük. A Tanácsban emellett el kell fogadni (és később a nemzeti parlamentekben is ratifikálni kell) az EU bevételeit szabályozó úgynevezett saját forrás határozatot, az Európai Bizottság ugyanis csak ennek birtokában tud a pénzpiacokon hitelt felvenni, amelyből aztán a költségvetés egyfajta kiegészítésének szánt, 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot (Next Generation EU, NGEU) finanszírozná.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.