Hová vezet Orbánék költségvetési vétója?

A dac ára

Külpol

A jogállami feltételrendszer miatt a magyar és a lengyel kormány azzal fenyeget, hogy megvétózza a 2021–2027-es uniós költségvetést és a helyreállítási alapot. 1800 milliárd euró forog kockán, és nehéz megjósolni, mi lesz a játszma vége.

Tizenöt perc – összesen ennyit szenteltek az uniós állam- és kormányfők november 19-i videokonferenciájukon a következő hétéves uniós keretköltségvetés és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap elfogadása körül kialakult krízisnek. Angela Merkel a tagállamokat tömörítő Európai Tanács soros elnöki pozícióját betöltő Németország képviseletében elmondta, hogy további tárgyalásokra van szükség, miután a brüsszeli állandó képviselők (EU-s nagykövetek) három nappal korábbi, november 16-i értekezletén Magyarország és Lengyelország „politikai vétót” emelt a hét­éves költségvetés és a helyreállítási alap jóváhagyásával szemben. Sajtóbeszámolók szerint Merkel után röviden beszélt Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, és szót kért Janez Jansa szlovén kormányfő is, aki a vitában a magyar és a lengyel kormány mellé állt, bár vétófenyegetésükhöz explicite nem csatlakozott. Charles Michel, a Tanács elnöke ezt követően a járvány elleni védekezés összehangolását vette napirendre.

Bár a heves szócsaták az uniós csúcson elmaradtak, a két illiberális kormány ellenállása valódi intézményi válsággal fenyeget, a csönd annak is köszönhető, hogy jelen pillanatban az EU vezetői sem igazán látnak kiutat a patthelyzetből. A Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációi november 10-én állapodtak meg a 2021–2027-re szóló 1074 milliárd eurós keretköltségvetésről (Multiannual Financial Framework, MFF), öt nappal korábban pedig kompromisszumra jutottak a kifizetéseket a jogállami normák betartásához kötő jogállami feltételrendszer szövegéről is. A dolgok normál menete szerint most a Tanácsban és a Parlamentben is hivatalos szavazással kellene megerősíteni a megtárgyalt szövegváltozatokat, ezután lehetne jogszabály belőlük. A Tanácsban emellett el kell fogadni (és később a nemzeti parlamentekben is ratifikálni kell) az EU bevételeit szabályozó úgynevezett saját forrás határozatot, az Európai Bizottság ugyanis csak ennek birtokában tud a pénzpiacokon hitelt felvenni, amelyből aztán a költségvetés egyfajta kiegészítésének szánt, 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot (Next Generation EU, NGEU) finanszírozná.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Van, aki Debrecenből utazik az Akácfa utcába egy vasárnapi ebédért

„Gondolhatnánk, mi nem vagyunk veszélyben, hiszen csak ételt adunk rászorulóknak, viszont az szúrhatja a hatalom szemét, hogy láthatóvá tesszük a nincstelenség problémáját” — fogalmaz Lánczi Éva, a Heti Betevő csapatának oszlopos tagja és társelnöke. Az egyesület hétről-hétre közel 1000 embernek biztosít neves éttermek konyháján készült vasárnapi ebédet. 

BKV: csak semmi pánik, lesz fizetés!

A cég megbízott vezérigazgatója belső körlevélben igyekszik nyugtatni a cég dolgozóit, hogy mindenki megkapja a fizetését júniusban. A szakszervezetek megkezdték az egyeztetéseket arról, milyen eszközökkel éljenek, ha ellehetetlenül a BKV és többi fővárosi szolgáltató cég működése.