Az iráni elnök Izraelt vádolta az atomtudós megölésével

  • 2020. november 28.

Külpol

Az iráni elnök is megszólalt szombaton az előző nap rajtaütésben megölt atomtudós, Mohszen Farizadeh ügyében; Haszan Róhani is Izraelt vádolta a fizikus meggyilkolásával.

Pénteken Mohamed Dzsavíd Zaríf iráni külügyminiszter is kijelentette, hogy a zsidó állam áll az iszlám köztársaság atomprogramjában meghatározó szerepet betöltő tudós elleni merénylet mögött.

"Ismét a zsoldos zsarnok cionista rezsim vérével szennyeződött be a világméretű arrogancia gonosz keze" – áll a tv-ben beolvasott államfői nyilatkozatban.

Haszan Róhani elnök szerint a "mártír" tudós megölése Irán ellenségeinek a kétségbeesését "és gyűlöletük mélységét" mutatja, és a kutató "mártíromsága nem fogja lassítani az eredményeinket".

Az iszlám köztársaság vallási és katonai elöljárói előzőleg megesküdtek, hogy Irán bosszút áll Farizade megöléséért. A tudóst, aki régóta feketelistán volt Izraelben az iráni atomprogramban betöltött vezető szerepe miatt, Teherán közelében lőtték le az autójában.

"Egy leszakított virág helyén ezer másik nő" – írta a Twitteren az iráni kormány kommunikációs minisztere. Ali Akbar Szálehi, az iráni atomprogram vezetője szombaton úgy fogalmazott, "most csak még intenzívebben folytatjuk a Farizade által megkezdett utat".

Az első elemzői értékelések szerint a merénylet célja az lehetett, hogy Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson elszenvedett veresége után távozó washingtoni adminisztráció és az izraeli kormány megtorpedózzák az esetleges újbóli diplomáciai közeledést Irán és a januárban hivatalba lépő új amerikai vezetés között. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.