Hurrá, itt a gyár!
Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.
Kultúra
Profán papnők
Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügynökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.
Goebbels nélkül Hitler nem tudta volna elhitetni, hogy a német nép őt választotta vezérének
Joachim A. Lang dokumentumokon, jegyzőkönyveken, a grafomán Goebbels naplóján alapuló filmje, a Goebbels, a manipuláció művészete voltaképpen egy prémium kategóriás ismeretterjesztő film, amely beavat ebbe az embertelen logikába.
Viszonyítási pontok
Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.
Kliséből játék
A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.
Hallják, hogy dübörgünk?
A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leginkább valami korrupt autokrácia.
Paul Auster új, magyarul megjelent kötetében az emberi kötődés törékenységéről mesél
Az eredetileg 2010-es Próbaidő című kötet címe, története, egész miliője az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül. Megragasztható-e, ami eltört? Van-e lehetőség az újrakezdésre, a kapcsolatok meggyógyítására sok év távlatából?
„Az eszközökben nem válogatok”
Művészeti munkái mellett a MOME Fotográfia Tudásközpontját is vezeti. A Hegyvidék Galériában látható kiállítása alkalmából beszélgettünk vele hagyatékfeldolgozásról, képnézésről, oktatásról és a művészet társadalmi felelősségéről.
Balla Gergely és Czakó-Kuraly Sebestyén, a Platon Karataev tagjai: Zeneileg is törekszünk az időtlenségre
Pályafutása talán legjobb albumával rukkolt elő a Platon Karataev. A négytagú zenekar két dalszerző-gitáros-énekese elmesélte nekünk, hogy miért húzódtak el a Napkötöző című lemez munkálatai, de beavattak zenei és szövegviláguk rejtelmeibe is.
„Kulturális változást akartam elindítani, azt szeretném, hogy nyitottabbak legyenek az emberek”
Jeanette Winterson önéletrajzi elemekből építkező regényének, a Nem a narancs az egyetlen gyümölcsnek leszbikus főhőse elhagyja nevelőszüleit és az egész gyerekkorát meghatározó, szigorú pünkösdista gyülekezetet. Valóság és fikció határairól, a kultúra és a könyvpiac átalakulásáról is beszélgettünk a szerzővel.
Avishai Cohen Quintet
A negyedik JazzFest Budapest nyitókoncertjén fellépő 55 éves muzsikus nem csak Izrael legismertebb jazz-zenésze, és a világ legjelentősebb bőgőseinek egyike, de kiváló komponista és énekes is.
