Már a Magyarságkutató Intézetnek is büdös A pozsonyi csata című film

  • narancs.hu
  • 2023. július 9.

Kultúra

Nagyjából 24 millió forint közpénz ment el egy röhejesen kinéző, áltörténelmi animációs filmre.

A X. században zajlott pozsonyi csatára emlékezve közleményt adott ki a kormány által létrehozott, őstörténetet kutató intézet, amiben elhatárolódnak attól az animációs filmtől, amin eddig csak a kormánykritikus érzelmű emberek mertek teli szájjal röhögni.

„Sajnálatos, hogy 2020-ban - a Magyarságkutató Intézet előző vezetése alatt - több szakmai figyelmeztetés ellenére elkészült egy olyan animációs film a csatáról, amely az akkori főigazgató irányításával egy torz, szakmai hitelességet nélkülöző képet mutat”

- fogalmaz a közlemény.

A pozsonyi csatát pedig valóban a Magyarságkutató Intézet rendelte meg, amit akkor még Horváth-Lugossy Gábor. Idén márciusban azonban Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter az egykori Emmi-vezetőt, Kásler Miklóst nevezte ki az intézet élére, hadd irányítsa ő egykori minisztériuma szerelemgyerekét.

A nevetségesen kinéző animációs film rendezője Baltavári Tamás, a Történelmi Animációs Egyesület elnöke, aki azzal védte meg az alkotását, hogy erre volt pénz.

A Magyarságkutató 11,6 millióval, a Médiatanács 12 millióval támogatta a filmet, ebben benne volt Tóth Gabi főcímdala is (502 ezer Ft).

Nem is ez a legnagyobb baj A pozsonyi csatával, jegyzi meg a Telex. A film történelmi tényként állít be olyan mítoszokat és hipotéziseket, amik egyébként megalapozatlanok, például azt, hogy a magyarok ősei a hunok, őseink a Kaukázus és a Fekete-tenger között éltek az 5. és a 9. század között, a honfoglalás csak az ősi hazába való visszatérés volt, és az itt élő népek örültek a hódítóknak. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.