Már a Magyarságkutató Intézetnek is büdös A pozsonyi csata című film

  • narancs.hu
  • 2023. július 9.

Kultúra

Nagyjából 24 millió forint közpénz ment el egy röhejesen kinéző, áltörténelmi animációs filmre.

A X. században zajlott pozsonyi csatára emlékezve közleményt adott ki a kormány által létrehozott, őstörténetet kutató intézet, amiben elhatárolódnak attól az animációs filmtől, amin eddig csak a kormánykritikus érzelmű emberek mertek teli szájjal röhögni.

„Sajnálatos, hogy 2020-ban - a Magyarságkutató Intézet előző vezetése alatt - több szakmai figyelmeztetés ellenére elkészült egy olyan animációs film a csatáról, amely az akkori főigazgató irányításával egy torz, szakmai hitelességet nélkülöző képet mutat”

- fogalmaz a közlemény.

A pozsonyi csatát pedig valóban a Magyarságkutató Intézet rendelte meg, amit akkor még Horváth-Lugossy Gábor. Idén márciusban azonban Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter az egykori Emmi-vezetőt, Kásler Miklóst nevezte ki az intézet élére, hadd irányítsa ő egykori minisztériuma szerelemgyerekét.

A nevetségesen kinéző animációs film rendezője Baltavári Tamás, a Történelmi Animációs Egyesület elnöke, aki azzal védte meg az alkotását, hogy erre volt pénz.

A Magyarságkutató 11,6 millióval, a Médiatanács 12 millióval támogatta a filmet, ebben benne volt Tóth Gabi főcímdala is (502 ezer Ft).

Nem is ez a legnagyobb baj A pozsonyi csatával, jegyzi meg a Telex. A film történelmi tényként állít be olyan mítoszokat és hipotéziseket, amik egyébként megalapozatlanok, például azt, hogy a magyarok ősei a hunok, őseink a Kaukázus és a Fekete-tenger között éltek az 5. és a 9. század között, a honfoglalás csak az ősi hazába való visszatérés volt, és az itt élő népek örültek a hódítóknak. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.