Nekrológ

A titán árnyéka

Minden korszaknak megvannak a maga titánjai. Egy letűnt kor legendái, akikhez hasonlóak ma már nem léteznek: őserejűek és szabadok. A mai profán világban gyakran a régi, egyre inkább láthatatlanná váló sportolóistenek és -királyok töltik be ezt a szerepet.

Az udvari ember elment

Az udvari emberek legkitűnőbb és legelszomorítóbb képviselője volt. Magyarországon, ahol aulikusnak lenni inkább szégyen, mint dicsőség, nehéz egy kiváló aulikus haláláról megemlékezni. Ha Romsics Ignácnak egyszer kedve támad a Magyar rebellisek után összegyűjteni és megírni a Magyar aulikusok történetét, Sárközy Tamás bizonyosan egyik fő szereplője lesz.
  • Lengyel László
  • 2020. március 13.

Mesterünk volt

„Amíg a zeneszerző él, átírhatja a műveit” – mondta Jeney Zoltán egy májusi beszélgetésünkkor. Lakonikus kijelentésnek tűnt, nagyjából azzal a hangsúllyal mondta, mintha csak arról csevegnénk, hogy „amíg az ember él, belebújhat a papucsába”.
  • Molnár Szabolcs
  • 2019. december 7.

Maradt, aki volt

„Igazi énünk csak a halál után bontakozik ki, amikor végre magunk lehetünk. A holtlét ugyanazt jelenti az egyén számára, amit a kéményseprőnek a szombat este; lemossa magáról a rátapadt kormot. Láthatóvá válik, vajon neki ártottak-e inkább a kortársak, vagy ő ártott inkább a kortársaknak; az utóbbi esetben nagy ember volt az illető” – írja közel száz éve Kafka.
  • Halasi Zoltán
  • 2019. november 17.