Publicisztika

Világutolsónak lenni nem könnyű feladat. Egy rakás elmaradott, háborúkkal, diktatúrákkal, természeti csapásokkal és betegségekkel sújtott országot kell magunk elé utasítani ahhoz, hogy megszerezzük ezt a kitüntetett pozíciót. Hogy érzékeljük, milyen nehéz a világutolsóság megszerzése - különösen, ha korábban akár csak egy kis időt is eltöltöttünk a csúcson -, gondoljunk bele, hogy még a magyar férfifutball sem tudta a 32. helynél lejjebb küzdeni magát a 208 országot tartalmazó ranglistán.

Hősünk kicsit olyan, mint Berlusconi volt, s nagyon olyan, mint amilyenné Simicska kezd válni. Útja legyen példa.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is tétován reagált az arab világon három évvel ezelőtt végigsöprő forradalmi hullámra. Bár nyilvánvaló volt, hogy a tüntetők valódi szabadságot követelnek, az addigi tapasztalatok alapján valószínűtlennek látszott, hogy a tekintélyuralmi rendszerek vezetői könnyen átadják a hatalmat. Így a nyugati államoknak egyetlen eszköz állt rendelkezésükre a demokratikus reformok ösztönzésére: az addig lényegében ellenszolgáltatás nélkül adott segélyek feltételhez kötése.

A jövendő külügyminiszter antréja mindennek nevezhető, csak épp sikeresnek nem. Szijjártó Péter eljátszotta az esélyt, hogy komolyan vehető, esetleg még hiteles is lehessen.

"Nyilvánvaló, hogy zsidók és nem zsidók csoportján belül egyaránt jelentős volt a szórás. Ettől azonban még igaz, hogy a számok bizonyos trendeket megmutatnak." Ungváry Krisztián válaszol.

"Azok, akik a zsidó javak elrablásának tervét dédelgették, a jelek szerint csak álmodoztak arról, mekkora lesz a zsákmány. Nagy hibát követnek el azok a történészek, akik ezekre az antiszemita ábrándokra támaszkodva mérik fel a zsidó gazdagságot, ahogy azok az olvasók is, akik rájuk hagyatkoznak." Bolgár Dániel vitát generáló írása.

Kóstoltatnak is. Pontosan úgy, ahogy az amatőr díler jointtal kínálgatja a srácokat az iskola kapujában.

Tévednek, akik úgy vélik: az egységesen orosz Szibéria kisebb gondot okozhat a jövőben, mint az etnikailag megosztott, de többségében nem orosz Ukrajna. Az antidemokratikus putyini politikának nem csak Ukrajnában vannak, illetve lesznek következményei.

Erdoğan egyfajta putyini megoldással szeretné végképp eltörölni a kemali rendszert, azaz kiiktatni a demokratikus működési technikát, a többpárti struktúra látszatát fenntartva egypártivá alakítani a rendszert, a gazdasági erőforrásokat egyetlen érdekcsoport kezére játszani, és végképp feladva a korábbi európai célokat, Ázsia felé fordítani a török államstratégiát.

Sajnos nem értitek a lényeget! A baloldali pártoknak – egyáltalán a politikai pártoknak – nem tetszenek a civil mozgalmak. Miért?

A hírek szerint a 150 milliárdos céltámogatás fele menne az öt épületre. A teljes összeg a fővárosi múzeumokra jutó összes idei közpénz mintegy tízszerese. Megéri ez?

A magyar politikában mára teljesen nyilvánvalóan folyik eddig mértéknek tekintett értékrendek, nézetrendszerek átmaszatolása. Orbán erről beszélt Tusnádfürdőn.