Kedves civil barátaim!

  • Janisch Attila
  • 2014. július 30.

Publicisztika

Sajnos nem értitek a lényeget! A baloldali pártoknak – egyáltalán a politikai pártoknak – nem tetszenek a civil mozgalmak. Miért?

Mert a civil mozgalmak jelentik nekik a legfőbb konkurenciát. Kivéve ugye a CÖF, amely jól szervezetten be van passzírozva Orbán alá, leginkább szervilis vezérei által.

Ellenben az önmagát szétmarcangoló baloldal pártjai?

Igyekeznek nem tudomást venni arról a nyilvánvaló tényről, hogy a választások sötét tömege (értsd asztrofizikai értelemben: a láthatatlan, de mégis legmeghatározóbb anyagtömeg az univerzumban), vagyis az a 39 százalék otthon maradt szavazó, akiknek nagyrésze ugyan nyilván nem elégedett a sorsával, de mégsem ment el szavazni, nem azért, mert lusta vagy mert gyáva lett volna, hanem azért, mert ez volt az egyetlen véleménynyilvánítási eszköz a kezében,  nos ezek a választók (élve a választói jogukkal, amibe a távolmaradás is beletartozik) azt üzenték e levitézlett pártoknak és vezetőiknek, hogy „Menjetek a picsába! Vagy változzatok meg, és nőjetek fel a feladathoz, mert ezt várjuk tőletek!”

A pártok, akiknek valójában semmi közük nincs már a választóikhoz, sem a magyar valósághoz, s csak annyit várnak el a szavazóktól, hogy szavazzanak rájuk, egyébként magasról tesznek rájuk, max. píár-kelléknek használják még a szerencsétleneket, esetleg agymosottá fanatizálják, megirigyelve ezt Orbántól (ahogy más szigorúan nem követendő orbáni mocskot is követendőnek vélnek újabban, például a parolázást a szélsőjobbal stb.), szóval a pártok, a mi pártjaink elmulasztották észrevenni, hogy akkora fülest kaptak áprilisban, hogy másnak a feje leszakadt volna bele. Persze ők politikusok, a politikusnak meg nem szakad le olyan könnyen a feje, és az arcán is ott van még a bőr. Így a mi kedves pártjaink rendületlen (ön)hittel teszik a dolgukat (értsd:  gyűjtik a szavazatokat), hogy aztán abban a lábszagú országgyűlésükben, ahová mi küldjük őket négyévente, ne csináljanak semmit, mert ugyebár ha nem így lenne, akkor most mi sem így lennék. De így vagyunk, és így vagyunk a  mi kedves pártjainkkal is, mert azok körében nem látni megrendülést, önvizsgálatot, belátást és mindezek következtében a várt változást. Hőbörgést hallani, gőgöt és tudálékosságot látni és vakságot, meg a taktikai képességek teljes hiányát.

Egyszóval Kedves Barátaim, nem értitek a lényeget.

Különben miért gondoljátok, miért gondolja bárki, hogy ezeknek az önmagukat és szövetségeseiket éppen szétmarcangoló baloldali pártoknak tetszik az, ha a civilek mozgolódni kezdenek? Ha a civilek akcióznak? Ha a civilek gyűléseket, tüntetéseket szerveznek? Mért lenne jó az nekik, ha a civilek dumálni kezdnek?  Ebben a helyzetben?! Amikor ők maguk azt sem tudják, hogy merre van előre és merre hátra, és már azt is egyre nehezebben, hogy merre van a jobb és merre a bal. Ezeknek a pártoknak ebben a szétesettségben, a béka segge alatti mutatóikkal, a népszerűtlen vezetőikkel a civilek általában, és a civilek különösen a saját oldalon a legveszélyesebb ellenfeleik lehetnek.

false

Fotó: MTI – Kollányi Péter

Igen, Ti vagytok az ő igazi konkurenciájuk. Hiszen egyszer csak előlép(het) valaki közületek, aki tevékenyebb, okosabb, előrelátóbb, tisztességesebb, bölcsebb, demokratikusabb, liberálisabb, megértőbb, toleránsabb, taktikusabb, higgadtabb, szerényebb és bátrabb, mint ők együttvéve. Egyszóval, bármikor előléphet egy igazi politikus, aki nem csak nevében, de tudásában, képességeiben is az lesz. Valaki, aki mögé, mellé újra oda lehet állni, akiben lehet bízni, akinek lehet hinni, aki nem fanatizál, szónokol és pózol, hanem jövőképet ad, akinek van programja, aki érti, nem csak látja, hogy mi folyik itt. S aki nem „másutt lesz épp”, amikor jelen kellene lennie, és aki akkor beszél, amikor megszólalni fontos és hallgat, amikor nem kell a szót szaporítani.

Szóval Kedves Civil Barátaim, nem értitek a lényeget.

Mert nektek nem kell gazsulálni a pártoknak, hogy azok vegyenek részt a rendezvényeiteken, tüntetéseiteken. Sőt! Nektek kellene megtiltani, hogy ebből a politikus gárdából bárki odajöjjön píárkodni. Azt írta valami nagyokos valahol egy Facebook-poszt kommentjében: „Azok a civilek, akik a kormány ellen szerveznek tüntetést, már nem civilek többé” – és a saját ostobasága igazolásául az egykor civilként indult Milla pártosodását hozza fel példaként.

Nos, ha ti nem civilek vagytok, akkor mégis mik? Ha az, aki a demokráciát, az általános emberi és emberiességi elveket és jogokat romboló és azokat lábbal tipró, fékevesztett és kontroll nélküli kormányzati diktatúra ellen lép, nem civil, akkor az mi vagy ki? Fizetett ügynök, külföldi kém, ahogy kedves vezetőnk mondta a minap? Ez egy eszement baromság!

Ti, barátaim, civilek vagytok, de nem biztos, hogy mindig azok is maradtok. Ám ezzel sincs semmi baj. Csak nem kell erőlködve, sietve és az eseményeket siettetve a korpa közé keveredni. És nem kell kétségbeesni, ha a korpa nem keveredik közétek. Pártok jöttek, pártok mentek az elmúlt 25 évben. Nincsenek szent tehenek a pártok között sem. Az a párt, amelyik elveszti a kapcsolatát a szavazóival, vagy lenézve őket fanatizálni, szavazógéppé alakítani próbálja híveit, az nem érdemli meg, hogy a szavazóit képviselhesse. Ez ugyanis nem egy  jog, hanem egy megbízatás, amit ki kell érdemelni.

Szóval én úgy gondolom, egy percet se törődjetek azzal, hogy méltóztatik-e a nagyságos politikus úr odafáradni egy civil megmozdulásra. És ha nem méltóztatik, az ne szegje kedvét senkinek. És ha most még csak kevesen vagytok, az se. Mert mindennap többen lesztek, mert ez a dolgok rendje, amit nem lehet feltartóztatni. Csak a tiszta hangra kell vigyázni. Mert az nagyon hiányzik már évtizede vagy még régebb óta is a magyar politikából, úgy en bloc!

Ölellek Benneteket!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”