Viszontvámokat vet ki Kanada az Egyesült Államokból érkező importárura, mondta Justin Trudeau miniszterelnök, és hasonlóan nyilatozott Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke is. Kína egyelőre nem részletezte, milyen válaszlépéseket léptet életbe. Donlad Trump egyik első intézkedéseként február elsejétől - valójában keddtől, tehát feburár 4-től - extra vámokat vetett ki a Kanadából, Mexikóból és Kínából érkező importárura. Az eredeti tervek még márciusi bevezetésről szóltak, ám január 31-én mégis az a döntés született, hogy az új vámok lényegében azonnal életbe lépnek.
Ennek folyományaként a kanadai és a mexikói importot 25, a kínait pedig 10 százalékos vámteher sújtja majd. Az európai kereskedelem első körben kimaradt a vámoltatásból, de az elnök azt mondta, az unió sem marad ki a sorból. Az Egyesült Államok három legnagyobb kereskedelmi partnere Kanada, Mexikó és Kína, a döntés tehát kulcsfontosságú – és nem csak az amerikai lakosság számára.
Bár a kanadai import gáz és energia tarifája csak 10 százalék extra vámot kap – annak érdekében, hogy a lakosság terhei ne emelkedjenek rendkívüli mértékben –, Kanada azt jelentett be, hogy hasonló, tehát 25 százalékos viszontvámot vetnek ki az Egyesült Államokból érkező termékekre. Mexikó is egyértelművé tette, hogy viszontadóztatást vezet be. Kína egyelőre nem jelentett be új adókat, csak annyit közölt, hogy lesz következménye az amerikai döntésnek.
A valódi probléma nem az, hogy az amerikai háztartásoknak többet kell majd fizetni az avokádóért vagy a benzinért. Sokkal inkább az, ha ez a trend elkezd terjedni, vagyis ha az országok elkezdenek vámokat és büntetőadókat kivetni az importtermékekre. Ez ugyanis átterjedhet a világkereskedelem egészére, s nemcsak megdrágítja azt, hanem az ellátási láncok működését is alapvetően befolyásolhatja negatív irányba, írja a Yahoofinance a Reutrersra és a Bloombergre hivatkozva.
