Csúcsteljesítményről lehet beszélni a turizmusban, mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 32. Turizmus Évadnyitó Gálán. Szerinte az ágazat meghatározó szerepet játszott a gazdaságban, a szektor "igazi motorként" húzta felfelé a GDP-t, 11 százalékkal több, vagyis 18 millió vendég, összesen 6 százalékkal több, azaz 44 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi szálláshelyeken tavaly.
WOW! Azért tegyünk hozzá néhány számot. A 44 millió a mindenféle szálláshelyre vonatkozik, az úgynevezett kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 30,2 millió volt. Ez csak azért fontos, mert ezt az adatot lehet mind historikusan, mind nemzetközi viszonylatban összehasonlítani.
Ez a 30,2 millió vendégéjszaka még mindig nem éri el a 2019-es adatot. Bár változott a módszertan, az Eurostatnak továbbított adatok összevethetőek, ott 2019-re 33,2 millió vendégéjszaka van feltüntetve. Ezek szerint Magyarország még mindig nem érte el a covid előtti számokat a turizmusban, miközben Csehország, Lengyelország igen, Horvátország épp hogy nem, Görögország, Portugália, Spanyolország és Franciaország pedig bőven meg is haladta már ezt a szintet. Vagyis alapból sem igazán világos, minek is örül ennyire Nagy Márton.
A részletes adatelemzés után pedig végképp nem kellene ezzel a sikerrel házalni, mert ezt az adatot, az emelkedő vendégéjszaka számot szinte kizárólag a külföldi turistáknak köszönhetjük, akik idejük és pénzük jelentős részét Budapesten töltik és költik el. A magyarok nem ennyire szerencsések, tavaly ugyanis kevesebb időt üdültek belföldön, mint 2023-ban és még kevesebbet, mint 2022-ben. Persze, lehet, hogy azért, mert külföldre ment mindenki, de ez azért kevésbé valószínű.
2022-ben 15,6 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarok kereskedelmi szálláshelyeken, 2023-ban 14,9 milliót, tavaly pedig 15,1 milliót. Tehát nőtt a szám tavaly, de azért erre nem igazán lehet büszke senki, ez 0,2 százalékos növekedés. A vendégek száma ténylegesen is emelkedett, a 2023-as 6,27 millió belföldi vendég után tavaly 6,56 milliót regisztráltak. Ez a 2022-es számnál jobb, de nem éri el a 2019-es igazi csúcsévet, amikor 6,75 millió belföldi vendéget regisztráltak és 15,8 millió vendégéjszakát töltöttek el kereskedelmi szálláshelyeken.
A külföldiek sincsenek még annyian, mint a covid előtt, tavaly valamivel több mint 6 millió külföldi vendég 15 millió vendégéjszakát töltött Magyarországon – 2019-ben ez 6,2 millió vendég és 15,8 millió vendégéjszaka volt. A 2024-es évet azonban ők mentették meg. Több mint tíz százalékkal több külföldi turista jött Magyarországra (Budapestre), a vendégéjszakák száma is hasonló ütemben emelkedett. Ha valamennyi turisztikai szálláshelyet megnézzük – a magánszállások és egyéb szálláshelyek vannak még itt – akkor a külföldi turisták vendégéjszakáinál 14 százalékos bővülést látunk, miközben a belföldieknél mindössze 0,6 százalékot.
Szóval, lehet örvendezni, csak éppen nincs miért. A turisták arra a Budapestre kíváncsiak, amit a kormány egyszerűen le akar rohasztani és ahová hányadék felhőkarcolókat akar építtetni. A csúcsévben pedig a magyar lakosság minimálisan tudott többet költeni pihenésre, mint tavaly, és sokkal kevesebbet, mint 2022-ben.
Ami a GDP-t illeti: ami Nagy Márton szerint motor, az valójában 2 százalék. 2023-ban valóban kiemelkedően nagy volt a turizmus hozzájárulása a GDP-hez, 2,2 százalék, és lehet, hogy 2024-ben ez tovább nőtt, de ha tényleg ez a gazdaság motorja, akkor mi lehet a többi ágazattal? Már csak mellékszál, hogy miniszter azt is bejelentette, ősztől létrehozzák a szektor saját bankját, amely a Tourinform irodák hálózatán keresztül fogadja majd a hiteligényeket, az első hitelprogramok is ősszel jelennek meg.
