Simicska Daciával – Irány a dutyi!

  • Ara-Kovács Attila
  • 2014. augusztus 20.

Publicisztika

Hősünk kicsit olyan, mint Berlusconi volt, s nagyon olyan, mint amilyenné Simicska kezd válni. Útja legyen példa.

„Végre elkezdődött a rendszerváltás Romániában is!” – fakadt ki Facebook-oldalán romániai ismerősöm. A szenátus egyik volt legbefolyásosabb politikusát jogerősen 10 évre ítélték. Minthogy egy 67 éves emberről van szó, s ismervén némileg a romániai büntetés-végrehajtó intézményrendszer viszonyait, ez akár életfogytiglant is jelenthet. Miért is tulajdonítanak sokan ilyen jelentőséget az esetnek, elvégre Romániában – köszönhetően az unió s mindenekelőtt Washington állandó nyomásának, no meg a jogi apparátust keményen kézben tartó elnök, valamint a kormányzat állandó belső csatáinak – az ilyesmi nem számít ritkaságnak. Számos miniszter került már lakat alá, mi több egy volt miniszterelnök, Adrian Nastase is, aki miután letöltötte első büntetését, azóta már ismét börtönbe volt kénytelen vonulni.

Dan Voiculescuról van szó, nevét Magyarországon kevesen ismerhetik, Romániában azonban nincs olyan polgár, aki ne hallott volna róla. Részben furcsa, tekervényes politikai pályafutása okán, de főként azért, mert ő Románia egyik leggazdagabb embere, s legbefolyásosabb médiacézára. Kicsit olyan, mint Berlusconi volt, s nagyon olyan, mint amilyenné Simicska kezd válni.

false

Voiculescu nyilvánvalóan még a ceauşescui korszakban szocializálódott; nem indult rosszul, elvégezte a bukaresti közgazdasági egyetemet s külkereskedő lett belőle, elsősorban német nyelvterületen. Aki ismeri az akkori Romániát, az tudja, nagyon, nagyon bizalmi állásról volt szó, csupa olyan kiváltságokkal, amilyenek az akkori Románia polgárai 99 százalékának nem adatott meg: utazás, bizonyos fokú gazdagodás. Cserében maximális együttműködés a biztonsági és hírszerzői szervekkel.

Minthogy Voiculescu fő vadászterülete Ausztria lett, e szempont még lényegesebb és érdekesebb. A NATO-hoz nem tartozó ország központi szerepet játszott az információs cserekereskedelmekben. A COCOM-listán szereplő, a szovjet befolyás alatt álló országoktól eltiltott technológia nagyon sok esetben itt cserélt gazdát. Nem lehet véletlen, hogy 1990 első napjaiban, amikor Ceauşescu bukása és kivégzése végső bizonyosságot nyert, egyik – Bécsben titokzatos missziót betöltő – fivérét egy burgenlandi irodában találták felakasztva. Utóbb hírek röppentek fel arról, hogy ő lehetett az egyik kulcsembere annak a titkos akciónak, mely során a nyugati technológia, román – és részben osztrák – közvetítéssel Moszkvába vándorolt.

Hogy Voiculescu mennyire keveredett bele ezekbe az ügyekbe, arról tényszerű információk nem állnak rendelkezésre, lévén, hogy Románia is mind a mai napig védi egykori hírszerzőit. Rebesgetik, hogy egészen a tábornoki rangig vitte volna. Az ottani Történeti Hivatal (CNSAS) csak annyit árult el, hogy „Félix” néven megtörtént besúgói beszervezése, de foglalkoztatása egy adott pillanatban megszakadt, s később már megfigyeltként tűnt fel az aktákban. Ez sem kirívó eset, Ceauşescu idején mindenkit megfigyeltek, szükség volt erre az apparátus kézbentartásához.

Valahol Voiculescu azt írja, 1989 felszabadító élményén kívül nagyon szerény lehetőségekkel kezdhette életét a demokráciában; mindössze egy kis lakása volt Bukarestben, egy Dacia gépkocsija, s mindössze 30 ezer dollárja a bankszámláján. Hát igen, ezt olvasván eszembe jutott egyik, volt nagyváradi lakásunkon végzett házkutatás, melynek során diadalittasan mutatta fel az egyik titkos ügynök anyám szerencse-egydollárosát, a Securitate helyi vezetője, Ioan Sălăgean (így, és nem a szokásos módon: Sălăjan) pedig elrikkantotta magát: „Hah, valuta!” A vádak között persze a valutabirtoklás később nem szerepelt, a jegyzőkönyvbe se került be az eset, az egydolláros pedig nyilvánvalóan valamelyikük zsebében végezte.

A 30 ezer dollár viszont elég volt ahhoz, hogy Voiculescu számára megteremtse a mesés meggazdagodás lehetőségét. Először is, ahogy kell, pártot alapított, a balos Humanista Párt 1990-ben bontogatta szárnyait, majd később a jobbos Konzervatív Párttá alakult át. Nagy befolyásra ugyan nem tett szert, de minden választáson bejuttatta Voiculescut a szenátusba, s különböző koalíciók tagjaként a háttéralkuk megkerülhetetlen tényezőjévé tette. Vagyona egyre nőtt, ma 1,6 milliárd euróra becsülik.

Övé – illetve családjáé – a Grivco nevű média-cégcsoporthoz tatozó Intact Media Group. Ennek birtokában vannak a következő tévécsatornák: Antena 1, Antena 2, Antena 3, Euforia TV, Antena International és a GSP TV. Továbbá a következő két rádió: Romantic FM és Radio ZU. Számos újság és folyóirat: Jurnalul Național, Gazeta Sporturilor, Săptămâna Financiară, Felicia, Confidential, BBC Top Gear, BBC Good Food, BBC Science Focus. És az Intact nyomdavállalat.

Különösen a befolyásos médiaportfólió révén alapozta meg Voiculescu a politikai befolyását; elég volt, ha valamelyik tévécsatornája valakire ráállt, hogy annak megpecsételődjön politikai – vagy egyáltalán egzisztenciális – jövője. Voiculescu úgy adta el a politikát, mint mások a pornót. Nem volt az a társadalmi szerep vagy politikai kalandorság, amit ki ne próbált volna, leszámítva azt, ami most a végzetét jelenti, a börtönt. Mondhatni: teljes életet élt.

A szerző a DK külpolitikai kabinetvezetője.

Figyelmébe ajánljuk