Ne ugasson bele! – Politikai bosszúhadjárat a nagy földmutyira időzítve

  • Tamás Gábor
  • 2015. július 16.

Publicisztika

Mi magyarázza, hogy egy korábban lezárt ügyben magánváddal fordul az agrártárca a bírósághoz, félmilliárdos hűtlen kezeléssel gyanúsítva Gőgös Zoltán korábbi szocialista földművelésügyi államtitkárt?

Az ügy vádirányból erősen buktaszagú, de a történet lényegét tekintve ez aligha fontos. Tény, hogy egy korábbi kormányhatározat alapján 2008 végén a területért felelős az agrártárca szerződést kötött a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesülettel. A kontraktus szerint a társaság a gazdasági válság enyhítését célzó lehetőségek kommunikációját volt köteles intézni a következő gazdasági évben. Az aláírással sietni kellett, mert a tárca az év végi maradványból fizette az erre szánt félmilliárdot. Később kiderült, a teljesítésben hibák voltak, ezért az ügyben valóban felelős Gőgös – még kormányzati pozícióban – nagyjából 200 millió forint visszafizetésére indított pert az egyesülettel szemben. Aztán jött a kormányváltás és vele a feljelentés ismeretlen tettes ellen a kiutalás miatt. Az eljárást (amelybe Polt Péterék később bevonták a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, az adóhatóságot, a számvevőszéket, szakértőként Micimackót, Kangát, Nyuszit és néhány üzletfelét) az ügyészség utóbb bűncselekmény hiányában megszüntette. (Az egyesület meg időközben tönkrement.) Ezt a döntést akarja beadványával meghágni most az agrártárca; pedig gyanítjuk, ha az ügyészség akár csak egyetlen igazi, vagy legalább átmenetileg vállalható okot talált volna Gőgös érdemi bevádolására, már három-négy éve bilincsbe verték volna.

Gőgös Zoltán

Gőgös Zoltán

Fotó: Facebook/

Nota bene: A részleteket igazából senki sem érti. (Ahogyan senki nem érti a szintén összeomlott Sukoró-ügyet, vagy ahogyan a Hagyó-féle Nokia-dobozos történetről is kiderült, hogy kamu. Pedig ezekre, ugye, komplett választási kampányok épültek.) A földművelésügy azonban most átlépett egy határt. Gőgöst első számú vádlottként azonosítja a beadványban, kérve a személyes vagyona teljes zárolását – azt sugallva ezzel, hogy Gőgösnek biztos van félmilliárdja az esetleges kárrendezésre; elvégre az „elmútnyócévben” volt államtitkár, ergo tehetős, hiszen biztos megszedte magát.

Gőgös azon kevés (talán összesen három) szocialista képviselő egyike, akiknek a valódi ellenzéki működése azt a téves látszatot kelti, hogy az MSZP ténylegesen létező erő. Gőgös emlékezetesen zűrös perceket okozott például számos újdonsült kormány közeli állami földbérlőnek, amikor elindult lefényképezni, vajon tényleg legel-e a marha azon a legelőn, amit az illető a pályázatában bejelentett? Megizzasztotta az ágazati szakhivatalokat is, amikor a földpályázatok és más konkrét ügyekben – képviselői jogával élve – gyakran személyesen szerezte be a vonatkozó adatokat és határozatokat. Rogán Antal akkori belvárosi polgármestert személyesen is rendkívül kellemetlenül érintette azon vizsgálódása, hogy a két és fél éve meghirdetett tanyafejlesztési támogatásokból hogyan is kaphatott egy fővárosi kerület bő negyedmilliárdot a Hold utcai vásárcsarnokra. (Ahol egyébként őstermelőnek jelenleg hírmondója sincs.) A Fidesz-gyámság alatt, kötelező tagsággal létrehozott új agrárkamara vezetőit is sikerült gyorsan magára haragítania Gőgösnek, amikor azt firtatta, vajon miért kapnak miniszteri szintű fizetést és juttatásokat?

Szakmailag nehezen támadható, ráadásul sajátos stílusában gyakran odaszól a „sajátjainak” is. Párttársa szerint „a Zoli mindig olyan nyers”. Orbán egyik államtitkárával, Budai Gyulával látványos csörtéket vívott parlamenten belül és kívül, időnként nevetségessé téve az ügyvédből lett agrárhivatalnokot. Lesújtó véleménye van a sajtóról is. A személyét illető szerinte inkorrekt tájékoztatás miatt pereket készül indítani. „Sok pénzébe kerül majd ez a hajcihő jó néhány hivatalnak meg orgánumnak, de a legalább a szegények jól járnak” – mondja.

Vagyis az agrárhivatal lépése elsőre annak a gyanúját veti föl, hogy a pótmagánvád és a zárolási szándék valójában eszköz ennek a kellemetlen, sok mindenről és mindenkiről kínos dolgokat is tudó ellenzéki politikusnak a „megfegyelmezésére”. Vagy legalább arra, hogy elég sarat dobáljanak rá a közéleti diszkvalifikáció érdekében – há’ lopott ez is nyilván, bírósági ügye is van. Egy ilyen akcióra most különösen nagy szükség van, hiszen véletlenül éppen most készült kormánypárti javaslat a cimboráknak eddig is számos kedvezménnyel bérbe adott állami földek ingyenes és végleges tulajdonba juttatásáról.

Amibe aztán végképp nem kéne beleugatnia.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.