Ne ugasson bele! – Politikai bosszúhadjárat a nagy földmutyira időzítve

  • Tamás Gábor
  • 2015. július 16.

Publicisztika

Mi magyarázza, hogy egy korábban lezárt ügyben magánváddal fordul az agrártárca a bírósághoz, félmilliárdos hűtlen kezeléssel gyanúsítva Gőgös Zoltán korábbi szocialista földművelésügyi államtitkárt?

Az ügy vádirányból erősen buktaszagú, de a történet lényegét tekintve ez aligha fontos. Tény, hogy egy korábbi kormányhatározat alapján 2008 végén a területért felelős az agrártárca szerződést kötött a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesülettel. A kontraktus szerint a társaság a gazdasági válság enyhítését célzó lehetőségek kommunikációját volt köteles intézni a következő gazdasági évben. Az aláírással sietni kellett, mert a tárca az év végi maradványból fizette az erre szánt félmilliárdot. Később kiderült, a teljesítésben hibák voltak, ezért az ügyben valóban felelős Gőgös – még kormányzati pozícióban – nagyjából 200 millió forint visszafizetésére indított pert az egyesülettel szemben. Aztán jött a kormányváltás és vele a feljelentés ismeretlen tettes ellen a kiutalás miatt. Az eljárást (amelybe Polt Péterék később bevonták a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, az adóhatóságot, a számvevőszéket, szakértőként Micimackót, Kangát, Nyuszit és néhány üzletfelét) az ügyészség utóbb bűncselekmény hiányában megszüntette. (Az egyesület meg időközben tönkrement.) Ezt a döntést akarja beadványával meghágni most az agrártárca; pedig gyanítjuk, ha az ügyészség akár csak egyetlen igazi, vagy legalább átmenetileg vállalható okot talált volna Gőgös érdemi bevádolására, már három-négy éve bilincsbe verték volna.

Gőgös Zoltán

Gőgös Zoltán

Fotó: Facebook/

Nota bene: A részleteket igazából senki sem érti. (Ahogyan senki nem érti a szintén összeomlott Sukoró-ügyet, vagy ahogyan a Hagyó-féle Nokia-dobozos történetről is kiderült, hogy kamu. Pedig ezekre, ugye, komplett választási kampányok épültek.) A földművelésügy azonban most átlépett egy határt. Gőgöst első számú vádlottként azonosítja a beadványban, kérve a személyes vagyona teljes zárolását – azt sugallva ezzel, hogy Gőgösnek biztos van félmilliárdja az esetleges kárrendezésre; elvégre az „elmútnyócévben” volt államtitkár, ergo tehetős, hiszen biztos megszedte magát.

Gőgös azon kevés (talán összesen három) szocialista képviselő egyike, akiknek a valódi ellenzéki működése azt a téves látszatot kelti, hogy az MSZP ténylegesen létező erő. Gőgös emlékezetesen zűrös perceket okozott például számos újdonsült kormány közeli állami földbérlőnek, amikor elindult lefényképezni, vajon tényleg legel-e a marha azon a legelőn, amit az illető a pályázatában bejelentett? Megizzasztotta az ágazati szakhivatalokat is, amikor a földpályázatok és más konkrét ügyekben – képviselői jogával élve – gyakran személyesen szerezte be a vonatkozó adatokat és határozatokat. Rogán Antal akkori belvárosi polgármestert személyesen is rendkívül kellemetlenül érintette azon vizsgálódása, hogy a két és fél éve meghirdetett tanyafejlesztési támogatásokból hogyan is kaphatott egy fővárosi kerület bő negyedmilliárdot a Hold utcai vásárcsarnokra. (Ahol egyébként őstermelőnek jelenleg hírmondója sincs.) A Fidesz-gyámság alatt, kötelező tagsággal létrehozott új agrárkamara vezetőit is sikerült gyorsan magára haragítania Gőgösnek, amikor azt firtatta, vajon miért kapnak miniszteri szintű fizetést és juttatásokat?

Szakmailag nehezen támadható, ráadásul sajátos stílusában gyakran odaszól a „sajátjainak” is. Párttársa szerint „a Zoli mindig olyan nyers”. Orbán egyik államtitkárával, Budai Gyulával látványos csörtéket vívott parlamenten belül és kívül, időnként nevetségessé téve az ügyvédből lett agrárhivatalnokot. Lesújtó véleménye van a sajtóról is. A személyét illető szerinte inkorrekt tájékoztatás miatt pereket készül indítani. „Sok pénzébe kerül majd ez a hajcihő jó néhány hivatalnak meg orgánumnak, de a legalább a szegények jól járnak” – mondja.

Vagyis az agrárhivatal lépése elsőre annak a gyanúját veti föl, hogy a pótmagánvád és a zárolási szándék valójában eszköz ennek a kellemetlen, sok mindenről és mindenkiről kínos dolgokat is tudó ellenzéki politikusnak a „megfegyelmezésére”. Vagy legalább arra, hogy elég sarat dobáljanak rá a közéleti diszkvalifikáció érdekében – há’ lopott ez is nyilván, bírósági ügye is van. Egy ilyen akcióra most különösen nagy szükség van, hiszen véletlenül éppen most készült kormánypárti javaslat a cimboráknak eddig is számos kedvezménnyel bérbe adott állami földek ingyenes és végleges tulajdonba juttatásáról.

Amibe aztán végképp nem kéne beleugatnia.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.