Kedves Olvasónk,
Magyarország sorsdöntő választás előtt áll. Nekünk, a Magyar Narancsnak kötelességünk, hogy a legjobb tudásunk szerint beszámoljunk az odáig vezető útról, a kampány eseményeiről, azokról az emberekről és szervezetekről, amelyek részt vesznek a hazánk kormányzásáért folyó egyenlőtlen küzdelemben. Mi ezzel tudunk hozzájárulni a szavazói döntések és a választás tisztaságának a megőrzéséhez. Azt tesszük, ami újságíróként a dolgunk, és ezzel a demokráciát is védjük.
Éppen ezért ezek a cikkeink – a többi cikkünktől eltérően – szabadon hozzáférhetők. A Narancs ezzel közfeladatot lát el – de közfinanszírozás nélkül. Miközben a választás törvénytelen és manipulatív befolyásolására közpénzmilliárdokat költ a hatalom, mi továbbra is csak az előfizetőinkre és a támogatóinkra számíthatunk.
Ez a cikk díjmentesen olvasható. De ha Ön megteheti, kérjük, fizessen elő a Narancsra, vagy küldjön nekünk támogatást. Azért, hogy elvégezhessük a munkánkat, és hogy azok is olvashassák ezeket a cikkeinket, akik az előfizetést nem engedhetik meg maguknak.
Köszönjük!
A Magyar Narancs csapata
Soha nem látott, húsz százalékos különbséget mért a biztos pártválasztók táborában Medián a Tisza Párt javára. Nem csoda, ha a közvélemény-kutató vezetője, Hann Endre – ismételten – a támadások keresztüzébe került. Egyes elemzők szerint ha valóban ekkora az előny az ellenzéki párt javára, akkor az ilyen rövid idővel a választás előtt már megfordíthatatlan.
A miniszterelnök szokatlan módon reagált a kutatásra, egy saját magát ábrázoló, röhögős kép alá azt írta: „a legjobb humorista: Hann Endre”. Nem sokkal később az egyik kormányzati főinfluenszer bemutatott valamiféle Medián-adatsort, ami gyakorlatilag a Tisza és a Fidesz fej-fej melletti küzdelmét mérte, azt állítva ezzel, hogy Hannék meghamisították az adataikat, hogy olyan kutatással álljanak elő, melyek a kormányváltást vetítik elő. A felek között vita bontakozott ki a nyilvánosságban, Hann Endre az adatvédelmi hatósághoz fordult, de ez már nem is annyira érdekes.
Ennél fontosabb, hogy Orbán és a Fidesz válaszreakcióiból arra lehet következtetni, igenis nagy náluk a baj, elszámolták magukat, kifutnak az időből. Persze, még bármi lehet, a kormány minden módon igyekszik felpörgetni a háborús riogatást és az Ukrajnával kialakult konfliktust, hátha vannak még olyan napi politikát nem követő választók, akik bedőlnek ennek.
Ha félretesszük a számokat – egyébként a Závecz Research szerint is nyílik az olló a Tisza javára –, akkor is vannak arra utaló jelek, hogy legalábbis egyes térségekben nagy pofára esés lesz a Fidesz számára. Lassan hat éve élek a Dunakanyarban, elég jól ismerem az itteni fideszes képviselők tevékenységét. Pest megye nem egyszerű terep, nincsenek lefutott mérkőzések, de azt kell, hogy mondjam, ennyire kínos jeleneteket nem láttam még tőlük, mint amiket az elmúlt napokban produkáltak.
Mondhatni, sajtótörténeti pillanat volt, amikor egy aszódi fórumon, ahová nem kis meglepetésre ellátogatott Pintér Sándor, megjelent a független sajtó is, a kollégák pedig írásban tehettek fel kérdéseket a belügyminiszternek. Ezeket a rendezvény előtt lehetett leírni egy papírlapra, majd a térség képviselője, Rétvári Bence olvasta fel őket.
Igen ám, de Rétvári a kérdéseket nem úgy tette fel, ahogy azok le voltak írva, hanem átfogalmazta: elvette az élüket, hogy lehetőleg minél általánosabbnak tűnjenek, és a hallgatóság – a felvételek alapján jellemzően nyugdíjasok – még véletlenül se értesüljenek általuk például arról, hogy Lázár János szerint Pintért 2026-ban nyugdíjazzák. Az egyik riporter azt szerette volna megtudni, hogy mit szól – a felzárkóztatásért is felelős – Pintér ahhoz, hogy Lázár vécét pucolni küldte a hazai cigányságot, és nem hagyta, hogy Rétvári a kérdését átfogalmazza, hanem felállt, és feltette az államtitkár helyet saját maga.
Erre a képviselő szabályosan kikelt magából és azt kiabálta, hogy annál kérdezzen rá a cigányozásra, aki cigányozott (tehát Lázárnál).
Egészen döbbenetes, mennyire tart Rétvári attól, hogy a választói megismerjék a valóságot (Lázár tahóságát). Nem mellesleg a saját miniszterét nézte óvodásnak, aki nem képes magától ilyen súlyú kérdésekre reagálni, hanem neki bizony ezeket finomítani kell.
De tekerjünk át a mintegy ötven kilométerre lévő Gödre, ahol a képviselő-testületi ülés napját megelőzően Kammerer Zoltán polgármester beteget jelentett, így kerülhette el ő is a kényelmetlen kérdéseket a Samsung SDI akkumulátorgyár ügyében. Jelenleg ez a botrány foglalkoztatja leginkább a nyilvánosságot, ugyanis mint kiderült, kormányzati szinten tudtak arról, hogy az üzem mérgezi a dolgozóit.
Tegyük a szívünkre a kezünket, a Fidesz helyében mi sem örülnénk, ha a beszédnehézségekkel küzdő Kammerernek kellene ebben a témában válaszolnia. A papírból való felolvasás sem erőssége, és mint emlékezetes, élete első politikusi tévéinterjújáról is kirohant, amikor a gyárról faggatták.
Szerencsére van egy országgyűlési képviselője is a térségnek Tuzson Bence személyében, aki helyette reagálhat– csakhogy ő ezt a megválasztása óta nem teszi, pedig már a második ciklusát nyomja a választókörzetben. Egyszer sem szólalt meg, akkor sem, amikor 88 tonna magzatkárosító vegyszer szabadult a levegőbe a gyárból, és akkor sem, amikor ugyanezt az oldószert a helyi kutak vizében találták meg. Nem kommentálta azt sem, mikor lelepleződött – lapunk által –, hogy a Samsung SDI adóbevételeit propagandára fordítják.
De miért is lepődünk meg ezen? Nyilván egyrészről ehhez jellemnek kellene lenni, másrészt hiába nevetgélünk Kammerer Zoltánon, be kell látni, az (i)gazságügyi miniszter nem rendelkezik sokkal jobb kommunikációs képességekkel, mint a polgármester. A tavalyi év nagy politikai vesztese volt, miután szeptemberben egy pár óra alatt összeállított jelentés alapján azt állította, hogy a Szőlő utcai ügyben nem voltak kiskorú áldozatok – pusztán napokkal később kiderült, hogy de igen, voltak. Magyarán Tuzson hazudott.
Szintén sajtó- és politikatörténeti pillanat volt, mikor Tuzson a parlamenti meghallgatása után azt habogta el-elcsukló hangon, hogy „a jelentésébe foglalt állítások annak megjelenésekor mind igazak voltak” (ezzel arra utalt, hogy akkor még nem volt tudomásuk a kiskorú érintettségéről, ami minimum véleményes). Ez már önmagában hazugság; ha valami egyszer megtörtént, akkor megtörtént, nem lehet azt semmisnek tekinteni csak azért, mert valaki később szerzett róla tudomást.
Sokak szerint Tuzsonnak le kellett volna mondania ez után, a politika és a közállapotok silánysága miatt azonban ez nem történt meg. Úgy tűnik, mégsem ússza ezt meg; a Political Capital szerint nagy bajban lehet a Fidesz a Dunakeszi központú választókörzetben, ugyanis Tuzson Bence a – Facebook szabályait kijátszva – saját közösségi oldalán is kénytelen hirdetnie magát. Erre szüksége is lehet, kevés nála ellenszenvesebb fickó van jelenleg pozícióban. Mindösszesen annyit volt képes kipréselni a gödi ügyre, amikor egy riporter elcsípte, hogy „nagyon kedves, de most nem…”, majd két lépésből be is szállt a kormányzati autóba.
Elegánsan megúszta, gondolhatnánk, arra sem vette a fáradtságot, hogy legalább két szóra megálljon. Nem úgy, mint Vitályos Eszter, akinek gyakorlatilag a 2022-es választási ígéreteiből alig sikerült valamit megvalósítania. A szentendrei választókerület képviselőjének még a körzetét is átrajzolták, hogy kedvezzenek neki (megkapta a falusias szobi felsőjárást, amit egyébként Rétváritól vettek el, így neki nehezebb dolga lesz, mert új választókörzetében több a Budapest közeli kisváros), de ki tudja, mire lesz ez elég. A legmagasabb pozícióban lévő női politikusunk alatt is rezeghet a léc, ha csak abból indulunk ki, hogy az elmúlt évek legellenszenvesebb vagy éppen komikus megnyilvánulásai hozzá köthetőek.
Ami az ő kérdéselkerülési technikáit illeti: Szentendrén tartott fórumot, ahová riporterek kísérték, majd heves szóváltásba kerültek a szervezőkkel, akik nem akarták megérteni, hogy jogszabály szerint kampányrendezvényről tudósíthatnak. Odáig fajult a helyzet, hogy majdnem rendőrt hívtak rájuk; végül aztán valakinek megjöhetett az esze, és hagyták filmezni őket, de a nézőtéren ülőket már nem kérdezhették.
Odaléptek a képviselőhöz a beszéde végén, aki fáradtságra hivatkozva nem kívánt interjút adni. Rihi-röhizések közepette távozott, majd azt mondta nekik lekicsinylően, hogy „egyenek pogácsát”. Persze, előtte megígérte, hogy majd legközelebb. Emlékeztetnék, a magyar kormány elvben egyik legjobb kommunikációs képességgel bíró politikusáról, a kormányszóvivőről beszélünk.
Nem kell több bizonyságtétel, hogy magunk is lássuk, a kiabálás, fenyegetőzés, cinizmus mögött annak a nyomása húzódik meg, hogy hamarosan mindent elveszíthetnek. A Fidesznek már hónapok óta magabiztosan kellene vezetnie, ehelyett hibát hibára halmoz. Nem működnek a régi panelek, de még az új technikák sem. Alig egy hónap múlva jön az igazság napja, mikor kiderül, a válaszok elől menekülés kifizetődött-e, avagy ezúttal a képviselők mehetnek pogácsát enni.
