Tavaly áprilisban az ellenzéki vezetésű Göd iparterületét különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány, aminek értelmében az épülő Samsung-gyárnak helyet adó település nem kapta meg a társaságtól származó iparűzési adóját, hanem azt a Pest Megyei Önkormányzathoz csatornázták.
Azt már év elején tudni lehetett, hogy ezzel komoly bevételektől fosztották meg a várost; a Népszava birtokába jutott előterjesztés szerint csupán 718 millió forintot terveztek Gödre fordítani a mintegy 1,7 milliárd forintnyi iparűzési adóból, a többi forrást pedig a környező településeknek szánták.
Támogatás „civileknek”
Az önkormányzat időközben a Samsungtól befolyt helyi adóbevételek felhasználására alapokat hozott létre, köztük olyanokat is, amelyek elvileg Göd fejlesztését szolgálják (útfenntartási és -fejlesztési-, zöld-fenntarthatósági). Létrehoztak egy olyan, 419 millió forintból gazdálkodó alapot is, aminek forrásait több környező település, így Göd mellett például Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Sződ, Sződliget és Veresegyház civil és egyházi szervezetei között osztják szét. Érdekesség, hogy a listára nem került fel Vác, ami mintegy 10 kilométerre fekszik Gödtől és a Samsung-gyártól, viszont a Budapest közvetlen szomszédságában, ráadásul nem is az észak-, hanem a kelet-pesti agglomerációban lévő Csömörről lehetett pályázni.
A civil pályázati felhívás június 24-én jelent meg, a pályázatokat július 22-ig lehetett benyújtani. Egy birtokunkba jutott előterjesztés szerint 101 szervezett próbálkozott több mint egymilliárd forint igényelt támogatási összeggel, de a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Szabó István csak 46 pályázatot javasolt támogatásra. A Megyei Értéktár Bizottság szeptember 30-án tárgyalta és szavazott a pályázatokról. Az ülés Narancs.hu által megszerezett jegyzőkönyve szerint Fehér Zsolt váci jobbikos önkormányzati képviselő azt mondta, találtak olyan szervezeteket, amelyek a politikához köthetők.
„A civil szervezeteket sok esetben idézőjelbe kell tenni”
- fogalmazott a képviselő, hozzátéve, a helyzet elég aggályos és visszás. Azt tanácsolta, hogy 10 szervezetről (összesen 11 pályázatról, mert az egyik általa kétesnek vélt egyesület kettőt nyújtott be) külön szavazzanak. A bizottság elfogadta a kérését, viszont 7 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a szervezetek támogatását, majd egy következő szavazással az összes többi pályázatot is jóváhagyta.
Amire a pénzt költik
A pályázatok ügyét egy másik Pest megyei jobbikus politikus, dunakeszi önkormányzati képviselő, Varga Zoltán Péter is nyomon követte. Két nappal a szavazás előtt azt írta a Facebookon, a támogatott szervezetek között van a „soha semmilyen látható tevékenységet nem végző, azonban a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje által vezetett Közép-magyarországi Régióért Alapítvány”, mely majdnem 16 millió forintot kap Csömörön egy közéleti magazin kivitelezéséhez. A szervezetet még 2005-ben jegyezték be, ekkor a kuratóriumában volt Dióssi Csaba, Dunakeszi jelenlegi fideszes polgármestere, valamint Homolya József korábbai önkormányzati képviselő is. A Biczi és Turi Ügyvédi Irodát korábban Biczi és Tuzson Ügyvédi Irodának hívták; Tuzson Bence államtitkár 2014-ben szállt ki belőle. Az egyik jelenlegi tulajdonosa az a Biczi Tamás, aki Kötter Tamás néven a kormányközeli influenszerképző, a Megafon Központ tagja. Portréját ebben a cikkünkben vázoltuk fel:
Ugyancsak a támogatottak között van a Dunakanyar Média Alapítvány: 19 millió forintot kap „Őrbottyán, Csörög, Vácrátót, Sződ, Sződliget települések online tájékoztatása, weboldal fejlesztése” címszó alatt. A szervezetet június 25-én, magyarán a pályázati felhívást követő napon jegyezték be, a kurátora pedig egy nagymarosi lakos, aki 2006-ban a Fidesz jelöltjeként indult a helyi önkormányzati választáson. Fehér Zsolt a Facebook-oldalán erről azt írta (és Inotay Gergely, az ellenzéki előválasztás helyi győztese, Rétvári Bence leendő kihívója is erről posztolt a Facebookon), hogy a kurátor egy ingatlanban él a VácOnline nevű kormánypárti lap főszerkesztőjével. E portállal mi is foglalkoztunk a közelmúltban, ugyanis a váci önkormányzatot szapuló szórólapokat terjesztett, illetve a városvezetés folyamatosan helyreigazítási eljárásokat kezdeményez vele szemben.
Azonban nem csak a Dunakanyar Média Alapítványt hozták létre időben gyanúsan közel a pályázat kiírásának időpontjához. A Dunakeszi Kistérségért Egyesületet június 29-én, az Aktív Dunakanyar Alapítványt pedig május 6-án alapították. Előbbi kétszer kap több mint hétmillió forint támogatást családi- és közösségfejlesztési programok, továbbképzések szervezésére, valamint online újság indítására, utóbbi pedig húszmillió forintért rendezhet helyi kulturális eseményeket.
De az említetteken túl is van jó pár érdekes „tétel”. Ilyen például a Fóti Hagyományokért Alapítvány;
több mint 19 millió forintot kap egy „Fóti értékek napja” elnevezésű rendezvény megtartására, amelyen a tervek szerint az Ismerős Arcok adna koncertet.
A Csörögi Ifjúsági Alapítvány több mint négy millió forintot kapott közösségi nap szervezésére, ahol a Ganxsta Zolee és a Kartel, a Queen Tribute Band, valamint DJ Spigiboy (aki egyébként nem más, mint Spiegelhalter László, a közeli Vácrátót fideszes polgármestere) lépne fel, továbbá a pályázati összegből ingyen biztosítanak vidámparkot a helyieknek.
A Pápai Missziós Művek mosógépet, kávéfőzőt és grillezőt vásárolhat, a Mogyoród Football Klub pedig kétszer 12 férőhelyes kispadot szerezhet be,
miután nekik is jutott a gödi Samsung-pénzből.
A GÖD-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület is pályázott. Autóbuszmegállóban fedett utasvárók létesítése, rendszeres, akkrediteált zajvizsgálat megrendelése, szakértők bevonásával zajhatásterületek pontos meghatározása, zajmérő készülékek és színes nyomtatók vásárlása címen kértek 11 millió forintot. A Pesti Megyei Önkormányzat elnöke ezt a pályázatot nem javasolta támogatásra, pedig a Samsung-gyár környezeti hatásait nézve indokolt tevékenységeket tüntetett fel a szervezet. Az egyesület elnöke az Átlátszó újságírója, Bodnár Zsuzsa, akit a közelmúltban Szabó István egy gödi fórumon „undorítónak, tenyérbemászónak” nevezett. Ahogy arról több sajtóorgánum is beszámolt, a megyei közgyűlési elnök a Magyar Közút Zrt. mellette ülő Pest megyei igazgatójának magyarázta mindezt, de közben nem vette észre, hogy bekapcsolva maradt a mikrofonja. Az esetről felvétel is készült.
A pályázatokban foglalt tevékenységeket legkésőbb 2022. március 31-ig, magyarán a 2022-es országgyűlési választást megelőzően kell megvalósítani, kivéve az építkezési tevékenységeket, mert akkor a végső időpont 2023. március 31-e.
Médiumot ér támogatni
„A pályázatok elbírálása kizárólag szakmai szempontok szerint történt”
– válaszolta megkeresésünkre a Pest Megyei Önkormányzat. Tájékoztatásuk szerint a pályázati felhívásban meghatározott települések elsősorban övezeti települések vagy az övezeti település közigazgatási határával közvetlenül határos település lehettek. Ebből továbbra sem derül ki, hogy miért kerülhetett a támogatottak közé Csömör, és miért nem Vác. (A Gödi Különleges Gazdasági Övezet térképe itt tekintehtő meg).
A Pest Megyei Önkormányzat szerint „az elszámolható költségek között azok szerepelhetnek, amelyek támogatható tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódnak és nélkülezhetetlenek annak megvalósításához”. Ilyen lehetett egy-egy eszköz- vagy tárgybeszerzés, például közösségi ház bővítése vagy sportesemény megrendezése esetén. „A térségi médium elindítása beletartozott a támogatható tevékenységek körébe” – írta a Pest Megyei Önkormányzat.
Kellett árajánlatot kérni
„Természetesen” – ezt arra reagálta az önkormányzat, hogy a források megfelelő hasznosulását ellenőrizni fogja-e valamilyen módon. A tájékoztatás szerint a projekt fizikai megvalósítását követő 60 napon belül a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység megvalósításáról beszámolót kell benyújtaniuk. Ennek tartalmaznia kell a költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített összesítőt (sorszám, típus, kiállítás kelte, a teljesítés dátuma a gazdasági esemény rövid leírása, nettó, bruttó, a támogatás terhére elszámolt összeg). „Emellett készíteni kell egy írásos szakmai beszámolót, a teljesítést alátámasztó fotódokumentációt; és a 200 000 forintot meghaladó eszközbeszerzés vagy szolgáltatás-megrendelés esetén írásos megrendelő/szerződés hiteles másolatát.” A részletes dokumentációk bekérése még önmagában nem jelent garanciát arra, hogy nem történnek visszaélések, ugyanakkor reálisan ennél többet nem tehet az önkormányzat.
A pályázatok megvalósítása rövid kifutási idővel történik (ilyen például egy rendezvény vagy egy kisbusz beszerzése), ezért fél év alatt lebonyolítható – legalábbis ezzel magyarázta az önkormányzat, hogy az építéssel járó projekteken kívül miért pont jövő év márciusa a határidő. E mellett a civil szervezeteknek 200 ezer forintos támogatási összeg kérvényezése esetén, attól függően, hogy mire pályáztak, legalább egy három hónapnál nem régebbi árajánlatot vagy tervezői költségbecslést kellett bekérniük (ennek részletei a felhívás 6. oldalán olvashatók). Nagy kérdés, hogy az önkormányzat által odaítélt milliók végül mely vállalkozóknál fognak „lecsapódni”.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
