Jelenleg is zajlik annak az értelmezése, hogy vajon mi céllal döntött a Fidesz a választókerületek átrajzolása mellett, melyről hamarosan dönthet az Országgyűlés. Budapest esetében nincs szükség a találgatásra, ugyanis a mostani, 18 választókörzetből 16 lesz, ami azt jelenti, hogy két mandátummal csökken – a vélhetően főleg ellenzéki képviselőket delegáló – főváros politikai relevanciája 2026-ban.
Pest megyében viszont kettővel több választókerület lesz, amit azzal indokolnak, hogy az elmúlt években történt népességnövekedés miatt van erre szükség. Azonban azt most még kevésbé lehet átlátni, hogy vajon milyen elv alapján döntöttek a választókerületek újrarajzolása mellett. Pest megye ugyanis tradicionálisan megosztott, kormánypárti és ellenzéki szavazók egyaránt megtalálhatóak az agglomerációban, és az új körzetekből nem derül ki egyértelműen, miért lehet hasznos a Fidesz számára a variálás.
Szentendrei monstrum
Szembetűnő, ahogyan a dunakanyari választókerületek megváltoznak: a szentendreiből egyfajta monstrum lesz, amely Pomáztól átívelve a Dunán egészen a Börzsöny északi oldaláig, a szlovák határnál lévő Bernecebarátiig nyúlik majd. A szobi járás a váci választókerületből így átkerül a szentendreibe. Az önkormányzati választáson induló és a képviselő-testületi többséget adó Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület (TESZ) azt írta a módosítással kapcsolatban, hogy a várost a kormánytöbbség olyan településekkel kapcsolja össze, melyekkel nem igazán lesznek közös ügyeik. „Álláspontunk szerint ez nem segíti elő azt, hogy a hagyományos »szentendrei járás«, vagy a Pilis-Dunakanyar térség mindenkori országgyűlési képviselője hatékonyan tudja képviselni az itt élő embereket!”
Megkérdeztük több helyi közéleti ügyeket ismerő forrásunkat arról, hogy szerintük mivel magyarázható az átalakítás – hasonlóan látják a kérdést. „Politikailag motiváltnak tűnik az átrajzolás, a pálya megfelelő lejtését biztosító lépés, közigazgatási szempontból sok érvet nem hiszem, hogy képesek lennének felsorakoztatni mellette, agglomerációs kontextusban is gyengíti Szentendrét és környékét” – fogalmazott egyik beszélgetőpartnerünk. „Földrajzi és történelmi értelemben értem a döntést. Közigazgatási értelemben kevésbé, de ez itt, mivel választókerület, nyilván politikai határvonal” – írta egy másik forrásunk. (Ami a közös történemet illeti: Duna ezen részén húzódik a limes, vagyis a Római Birodalom határa, több őrtorony is állt a folyó mindkét oldalán egykoron).
A szentendrei választókerületnek jelenleg Vitályos Eszter az országgyűlési képviselője. Azt még egyelőre nem tudni, hogy ki és hol fog indulni a Fidesz részéről, de amennyiben 2026-ban ő lesz itt a párt jelöltje, akkor olyan településeken kell majd politizálnia, kampányolnia, melyeken párttársa, Rétvári Bence belügyi államtitkár alakított ki magának hátországot több cikluson keresztül.
Nem lesz kis feladat egy ekkora területet leuralni, főleg hogy a megosztottság jelei tapasztalhatóak a régi és az új részeken is: Szentendrén és Pomázon is elhasalt a kormánypárt által támogatott jelölt az önkormányzati választáson, és ugyan hagyományosan jól szerepel a Fidesz a kisebb településeken, de például a Duna túloldalán található Nagymaroson egy képviselőt sem sikerült bejuttatnia a pártnak a testületbe. Más kérdés, hogy Vitályos kormányszóvivőként az egyik legismertebb hazai politikussá avanzsált, ami nyilván nem lesz hátrányára – amennyiben ő lesz a párt jelöltje.
Vác és Dunakeszi összetöpörödik
Ha már Rétvári: a képviselő 2022-ben jelentős győzelmet aratott ellenzéki kihívójával szemben a hagyományosan jobboldalinak tartott Vácon, ahol viszont idén az ellenzéki összefogásnak sikerült megőriznie a testületi többséget, és a polgármestert is ők adják. Vagyis lehet mit keresni a Fidesz ellenfeleinek a városban. Az elmúlt években feltártuk: a képviselőhöz köthető egy alapítványi hálózat, amely jelentős közpénzt felhasználva ingatlanokat szerzett a Dunakanyar északi térségében, illetve több nagyszabású rendezvényt is tartott. Amellett, hogy ezek a szervezeti mozgások a képviselő térségi nyomulását jelzik, politikai hasznot is jelentettek a számára, hiszen a rendezvényeken megjelent, beszédet mondott, találkozhatott a választókkal akár kampányidőszakon kívül is. De jelentőségüket veszthetik a számára, amennyiben a körzetet más – például Vitályos – kapja. Magyarán az új helyzet mindenki számára tartogathat kellemetlen meglepetéseket, melyekhez majd igazodni kell.
Az új váci körzet a települések számát nézve csökken, ami azt is jelenti, hogy az erőforrásokat sem kell széttagolni. Átkerül a körülbelül tízezres lakosságú Erdőkertes a dunakeszi körzetből, ahol szintén nem egyértelműek a pártpreferenciák: ugyan 2022-ben a városban többen szavaztak itt Tuzson Bencére, viszont az önkormányzati választáson a független Pásztor László hosszabbítani tudott polgármesterként, a kormánypárti jelöltek be sem jutottak testületbe. A gödöllői választókerületből pedig Aszódot csatolják ide, ahol viszont töretlen a fideszes dominancia: 2022-ben a település mindegyik szavazókörében Vécsey Lászlóra szavaztak többen, amíg a polgármester a szintén fideszes Győrfiné Hajdú Szilvia lett idén.
A dunakeszi választókerületet érintően lehet a leginkább azt érezni, hogy a variálás politikailag motivált volt, ugyanis Tuzson Bencének itt négy éve országosan az egyik legszorosabb eredményt sikerült csak összehoznia. Egyik forrásunk azt mondta, egyáltalán nem lepődött meg, hogy ez a döntés született a körzetet érintően. Ki tudja, mi lett volna akkor, ha az azóta igazságügyi miniszternek kinevezett képviselő nem tudja felhasználni a Samsung SDI által Pest megyei önkormányzathoz kiszervezett adóbevételeket kampánycélkokra.
Amennyiben Tuzson marad a jelölt, úgy csak öt településen kell kampányolnia, igaz, a dunakeszi választókerület az egyik legjobban népesedő térsége az országnak. Egyik ellenzéki forrásunk szerint időszerű is volt a feldarabolás, ugyanis a körzet az ország legnagyobbja volt a lakosságszám-választópolgárok arány alapján. Dunakeszin 2022-ben egyéni jelöltként sikerült Tuzsonnak nyernie, de listán többen szavaztak az ellenzékre, mint a Fideszre, Csömörön pedig egyéniben és listán is jobban szerepelt az összefogás. Itt a független Fábri Istvánnak sokadszorra sikerült újráznia az önkormányzati választáson polgármesterként, Fóton pedig a civilek indította Merkwart Krisztián fordított a kormánypárt jelöltjével szemben. Vagyis az itteni fideszes indulónak is fel kell kötnie a gatyáját, mert nem színtiszta kormánypárti körzetről van szó.
A másfél év múlva esedékes országgyűlési választásig még sok minden történhet. Még nem látjuk, hogy a Navracsics-féle járási rendszer értelmében elszipkázott iparűzési-adóbevételek felett hogyan diszponálnak majd, de sokan azt sejtik, hogy a pénzek egy része Fidesz-közeli civil szervezeteket gazdagíthatnak. 2026-ban ráadásul nagyon más választást láthatunk, ugyanis ha minden így marad, egy fej-fej mellett haladó Tisza Párt és Fidesz csap össze, illetve több egyéb ellenzéki formáció, ami mostani tudásunkat véve kiszámíthatatlanná teszi a végeredményt. Egyik forrásunk szerint a Fideszben úgy általában „csúnyákat mérhetnek”, de azzal is számolhatnak, hogy a nem kormánypárti jelöltek egymásra indulnak, és ezt figyelembe véve alakíthatták át a határokat. Ezért tűnhet furcsának az új rendszer egy-egy választókerületet érintően, de mint mondta, „olyat csinálni nem lehet, ami mindenkinek jó”.
Egyik forrásunk szerint a vidéki átrajzolások „nagyjából védhetőek”. A fővárosi körzetek „átszervezései már elég katyvaszosak”, a csökkentés mértékéről lehet vitatkozni, de minimum eggyel kellett volna, „ám a kettő is védhető” szerinte.
„Na de ott van a két új körzettel bővült Pest megye: könyörgöm, nem ez az egyetlen megye az országban, ahol 2024-ben megszűnt a fideszes többség? Tessék inkább örülni: meg lehet nyerni a fővárost és a legnagyobb, egymilliós megyét! Ja, hogy ki kellene mozdulni kampányolni a belvárosból egészen az agglomerációig...?”
– fogalmazott.
