Vitályos Eszter kormányszóvivő portréja

Tekintetén az érzelmei

Belpol

Precíznek, együttműködőnek tartják azok, akik kedvelik; akik kevésbé kedvelik, azt mondják, az általa ígért fejlesztések elmaradtak, így nem csoda, hogy a szent­endrei választókerület határait át kellett rajzolni azért, hogy Vitályos Eszternek nagyobb esélye legyen 2026-ban egyéni jelöltként nyerni. Az olykor indulatos kormányszóvivő alulról küzdötte fel magát a pártban mostani pozíciójáig.

Zsírra szállt por – ez a mára közhelyesült megjegyzés Vitályos Esztertől hangzott el, a kormányszóvivő ugyanis tavaly nyáron, Magyar Péter kórházkörútjára reagálva ezt idézte a Jahn Ferenc Kórház közleményéből. A kor­mány­infón újságírók arról faggatták, hogy miképpen lehet az intézmény étkezőhelyiségének plafonján szennyeződés, feltehetőleg penész, és Vitályos úgy igyekezett cáfolni a Tisza Párt elnökének vonatkozó állításait, hogy a „főzés során a kicsapódott zsírra por” szállhatott.

Vitályos Eszter 2024 márciusában váltotta Szentkirályi Alexandrát a poszton, aki akkor az utóbb kudarcos főpolgármester-jelöltségre váltott. A szentendrei választókerület országgyűlési képviselői tisztségét is betöltő Vitályosnak más emlékezetes pillanatai is voltak a kormányinfókon: a nyár elején azt mondta, hogy a folyamatos forráselvonásokkal küszködő önkormányzati vezetők közül vannak, akik „sírnak, picsognak”. Ez több fideszes polgármestert, köztük a székesfehérvári Cser-Palkovics Andrást és a debreceni Papp Lászlót is reagálásra késztette, előbbi bocsánatkérésre szólította fel a szóvivőt. Ráadásul Vitályos hibázott, ugyanis, mint fogalmazott, „meg kell húzni a nadrágszíjat” a településeknek – ezzel pedig lényegében elismerte a kormányzati megszorításokat, miközben a kormánypropaganda szerint szó sincs megszorításokról. Amikor később e mondataival szembesítették, ingerülten lezárta a kormányinfót és kiviharzott a teremből.

Orbán Viktor meghívta az egyes számú Digitális Polgári Körbe a korábban nőverési technikákról értekező, dalszövegeiben kiskorúak megrontásáról rappelő Dopemant. Vitályos megalapította a Nők a bántalmazás ellen polgári kört. Augusztusban Vitályos erre azt mondta, nem ismeri az előadó hivatkozott dalát (ezek szerint ezt a részt sem A strici visszatér című számból: „Ha megvolt a lánya, utána jöhet az anyja. Szerinted gusztustalan, ha megb*szunk egy kiskorút? De ha vérzik a rib*nc, akkor b*szni is tud!”). Majd azzal folytatta, olyan hölgyeket várnak a polgári körükbe, akiket „olyan élethelyzetbe kényszerített az élet, amelyeket nagyon nehezen éltek meg, és azt szeretnénk, hogy ezekről nyíltan, őszintén tudjunk beszélni”. Vitályos gondosan ügyelt rá, hogy ne férfiak áldozatairól beszéljen – azt azért leszögezte, a polgári kör nem férfiak számára alakult.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.

„Sok film meg sem születik”

Négy egykori kollégiumi barát gyűlik össze egyikük lakásában némi bor társaságában – nem tudják, miért vannak ott, s azt sem, mi vár rájuk. A PopUp Produkció Egykutya című előadásából az Oscar-díjas Deák Kristóf rendezett filmet. Az adaptáció nehézségeiről, a független film- és színházcsinálásról és az élet értelméről is kérdeztük az alkotókat.