Csak most vált meg a kézilabda szövetség a nyáron elítélt regionális szakfelügyelőjétől

Sport

Még júniusban bűnösnek mondta ki a Kecskeméti Járásbíróság A. Ferencet, költségvetési csalás és személyes adattal való visszaélés miatt. A Magyar Kézilabda Szövetség többszöri megkeresésünk nyomán a napokban közölte, hogy a férfit október 31-i hatállyal felmentette regionális szakfelügyelői tisztségéből.

Ahogy elsőként a honi sajtóban már az év elején megírtukjelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolták meg az egyik kecskeméti kézilabdaklub, a Kecskeméti Testedző Egylet (KTE) szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük, A. Ferenc egyben az országos szövetség területi szakfelügyelői feladatait is ellátta. Terhükre rótták, hogy több mint száz hamis igazolást gyártottak azon utánpótláskorúak részére, akik semmit sem tudtak arról, hogy papíron ennek a klubnak az igazolt versenyzői lennének.

Hírt adtunk arról, hogy 2018. április 24-én a KTE papíron egyszerre hatvan (!) fiatalt „igazolt le”. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat. Utóbb kiderült, ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak: a tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézis palánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára. Meglepő volt az is, hogy a frissen „igazoltak” között több lány is volt, holott akkortájt nem is volt leánycsapata a kecskemétieknek. Az így „leszerződtetett” játékosok aláírását – minden bizonnyal – az igazolásra hamisították.

A történtek miatt megindult nyomozás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal többször megkereste a kézilabda szövetséget. A szövetségtől korábban azt is megtudtuk, hogy a tao-elszámolások után saját hatáskörében összesen 13,4 millió forint visszafizetési kötelezettséget állapított meg a kecskeméti klub terhére.

Megjegyzendő, hogy a négy és öt évvel ezelőtti, a 2019/2020-as, valamint az azt követő tao-időszakokra jelenleg is zajlanak az ellenőrzések, vagy folyamatban van a dokumentumok beküldése. A KTE 13,4 milliós tao-tartozása tehát csak a 2019 előtti időszakra vonatkozik, azaz újabb szabálytalanság felfedezése esetén akár újabb milliós visszafizetési kötelezettségek kiszabására is sor kerülhet. A több mint 10 milliós visszafizetéssel összefüggésben annak ellenére sem merült fel a kézilabda klub vezetőjének felelőssége, hogy az nehezen kerülhető meg. Így akkor a történtek ellenére az MKSZ nem vált meg regionális szakfelügyelőjétől, A. Ferenctől.

A Kecskeméti Járásbíróság a június közepén született ítéletében bűnösnek mondta ki a vádlottakat, akik a korábban megtartott előkészítő ülésen mindannyian ártatlannak vallották magukat. A váddal megegyezően a bíróság kimondta, hogy a három férfi  jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást és többrendbeli személyes adattal való visszaélést követett el, amelynek nyomán összesen 2,2 millió forintos kárt követtek el. A végzés szerint A. Ferencet 360 ezer forint pénzbírságra ítélte a bíróság.

A jogerőre emelkedett ítélet után előbb június végén, majd augusztusban, legutóbb október közepén kerestük a Magyar Kézilabda Szövetséget, hogy a tao-pénzekkel elkövetett költségvetési csalás miatt jogerősen elítélt A. Ferenc maradt-e/maradhat-e a MKSZ területi szakfelügyelője? Azt is kérdeztük, hogy időközben befejeződött-e a KTE-nél a 2019/2020, 2020/2021, 2021/2022 és a 2022/2023-as időszakok elszámolásának ellenőrzése? Már csak azért is, mert a Kecskeméti Járásbíróság előtt lezárult büntetőeljárás és az ítélet erre az időszakra is vonatkozik, s ott a nyár elején már jogerős ítélet született az ügyben.

Többszöri megkeresésünk után a napokban válaszolt a szövetség. Azt írták, hogy A. Ferenc azonnal jelezte a szövetségnek az esetet, valamint azt, hogy az ítéletnek megfelelően a kiszabott büntetést megfizette, majd egyeztettek a szakfelügyelő szerződésének felbontásáról. „A két fél közötti jogviszony – egy szakmai részprogram befejezését követően – 2024 októberében szűnik meg. A korábbi megszüntetés akadálya egy olyan szakmai projekt lezárása volt, amely a jogerős ítélet meghozatalakor – figyelembe véve a sportszakmai okokat – kifejezetten káros lett volna a Bács-Kiskun vármegyei kézilabdázás számára. Válaszunkat azért most küldjük önnek, mert elsőként nem a közvéleménnyel és a Magyar Naranccsal, hanem az érintettekkel kívántuk ismertetni a kézilabdaszakmát is érintő döntést” – írta portálunknak a kézilabda szövetség.

Ehhez hozzátették, hogy a KTE-nél a 2019/2020, 2020/2021, 2021/2022 és a 2022/2023-as időszakok elszámolásának ellenőrzése továbbra is tart, mivel az általános munkarend szerint alkalmazotton felüli plusz erőforrások átcsoportosítását követően is további időre van szükség az ellenőrzések lezárásához.

Úgy tudni, sem a szövetség, sem az érintett nem kötötte a térségben illetékes kollégái orrára, október végével miért szűnt meg szakfelügyelői tevékenysége.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.