Költségvetési csalás miatt bűnösnek találták egy kecskeméti kézilabdaklub vezetőit

Sport

Több millió forintos kárt okozott a Kecskeméti Testedző Egyesület kézilabdaklub vezetője és két társa azzal, hogy valótlan adatokat közöltek a leigazolt játékosok számáról. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság júniusban hozott ítéletet, költségvetési csalás, személyes adattal való visszaélés és hamis magánokirat felhasználása volt a vád. A bűnösnek kimondott szakosztályelnök egyben a Magyar Kézilabda Szövetség regionális szakfelügyelője, de hiába kérdeztük a szövetséget, nem árulták el, az illető a történtek után is az marad-e.

Ahogy februárban megírtuk, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolták egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. Több mint száz hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül.

2018. április 24-án a Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) egyszerre hatvan gyereket igazolt le. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat. Azonban ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak. A tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézilabdapalánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára.

Mivel a tárgyalást kitűzött a júniusi tárgyalási nap előtt megtartották, és jogerős ítélet is születet, a Kecskeméti Törvényszék sajtóosztályához fordultunk. (Szokatlan, hogy ilyen ügyekben nem értesítik előzetesen a sajtót.) Tájékoztatásuk szerint az elsőrendű vádlott – azt mi tesszük hozzá, hogy ő A. Ferenc és azonos a KTE kézilabdaklub vezetőjével, egyben a szakági szövetség területi szakfelügyelőjével – sportegyesület szakmai vezetőjeként, a 2018/2019-es időszakban az utánpótláscsapatok sporteszközbeszerzéseire hivatkozva, a támogatás felhasználásának utólagos igazolására olyan számlákat és dokumentumokat nyújtott be a szakszövetségnek, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak a ténylegesen leigazolt játékosok létszámáról. 41 játékos után igényelte a támogatást, miközben ténylegesen csak húszan voltak az egyesület játékosai. Mindez aligha véletlen, hiszen a klubnak ekkortájt csupán két korosztályos csapata volt. Arról nem beszélve, feltűnő volt, hogy fiú csapatokba igazoltak le lányokat. A Kecskeméti Járásbíróság ítélete szerint az ezzel a cselekménnyel okozott kár 2,2 millió forint volt.

A kecskeméti sportegyesület 2019/2020 és 2020/2021-es szezonban szakmai igazgatóként foglalkoztatta A. Ferencet, s ezzel összefüggésben a szakmai igazgató megbízási díjának kiegyenlítésére 3,6 millió forint összegű tao-támogatást számoltak el. Ez a támogatás azonban legalább 120 leigazolt utánpótláskorú játékos esetén volt igényelhető és elszámolható, így az elsőrendű vádlott az érintett időszakokban is fiktív adatot szolgáltatott a támogatás összegszerűségét megállapító szakszövetségnek. A jelentett adatokkal ellentétesen a sportegyesület a valóságban a 2018/2019-es időszakban csupán 63, míg a 2019/2020-as időszakban 96 játékossal rendelkezett.

A. Ferenc a másod- és harmadrendű vádlottak segítségével összesen 105 olyan utánpótláskorú fiatal adatait kezelte, illetve használta fel, akik ténylegesen sosem voltak az egyesület játékosai, s nem is tudtak erről. Ennek ellenére őket igazolt játékosként tüntették fel. Az eljárás során az elsőrendű vádlott, a klubvezető, egyben a MKSZ területi szakfelügyelője a keletkezett kárból 1 millió forintot megtérített.

A bíróság az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás, személyes adattal való visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt, s ezért 360 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másod- és harmadrendű vádlottakat személyes adattal visszaélés vétségében találta bűnösnek, ezért előbbit 75 ezer  forint pénzbüntetésre ítélte, míg utóbbit egy évre próbára bocsátotta. Azzal, hogy az ítéletet mind a vád, mind a védelem elfogadta, jogerőre emelkedett.

„A sportszervezet kapcsán a Magyar Kézilabda Szövetség az utóbbi időszakban több megkeresést kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az MKSZ valamennyi megkeresésre választ adott, elküldve a vonatkozó dokumentumokat. További információval az ügyről, a vádlottakról nem rendelkezünk. A Magyar Kézilabda Szövetség a tao-elszámolások kapcsán összesen 13 406 130 forint visszafizetési kötelezettséget állapított meg a Kecskeméti TE kapcsán, míg a 2019/2020-as, valamint az azt követő tao-időszakok kapcsán folynak az ellenőrzések, vagy beküldött státuszban vannak a sportszervezet végelszámolásai, vagy most kerülnek beküldésre a dokumentumok” – válaszolta a szakszövetség a hozzá intézett kérdéseinkre még februárban.

Közel fél évvel ezelőtt azt kérdeztük A. Ferenctől: nem merült fel, hogy a büntetőper lezárultáig felfüggeszti a szövetségtől kapott területi szakfelügyelői megbízását. Akkor azt válaszolta: „Az ártatlanság vélelme mindenkit, így engem is megillet.” A kecskeméti szakmai igazgató az MKSZ területi szakfelügyelőjeként négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok kézilabda klubjainak szakmai munkáját fogja össze, koordinálja és ellenőrzi – összességében tisztes javadalmazásért. Konkrét kérdésünkre sem februárban, sem most, a jogerős bírósági ítélet után nem válaszolt a kézilabda szövetség, hogy A. Ferenc területi szakfelügyelői státuszának továbbiakban fenntartja vagy felfüggeszti, megszünteti.

A fejleményektől nem függetlenül egy hónappal ezelőtt közérdekű adatigénylást nyújtottunk be a szövetséghez. Ebben a KTE kézilabda egyesület 2014 és 2023 közötti Sportfejlesztési Program megvalósításáról szóló lezáró határozatait kértük. Válaszában a szövetség leszögezte, hogy a 2019/2020, 2020/2021, 2021/2022 és a 2022/2023-as időszak elszámolásának ellenőrzése még folyamatban van. Ez némi ellentmondásban van azzal, hogy a perben a 2019/2020-as és a 2020/2021-es szezon szabálytanságai már szerepeltek.

Nem elszigetelt jelenség

A honi kézilabdázás anyagi visszaéléseiről, tetemes hiányairól és visszafizetési kötelezettségeiről, s az ezek kapcsán folyó NAV- és rendőrségi vizsgálatokról szóló híradások nem elszigetelt esetek. A cikkünkben ismertetett kecskeméti eset mellett ezt bizonyítják az Orosházi Férfi Kézilabda Egyesületnél (OFKSE) történtek. A viharsarki klubnál olyan teljes volt a pénzügyi összeomlás, hogy 2022 nyarán egyik pillanatról a másikra visszaléptek az NB/B-s bajnokságtól. Időközben a Gyulai Törvényszék elrendelte az egyesület felszámolását. Lapunk ezzel összefüggésben kinyomozta, hogy egyéb tartozásokon felül a szabálytalan tao-felhasználás miatt, kamatokkal együtt, legalább 1,4 milliárd forint visszafizetési kötelezettség terheli az OFKSE-t, ahogy erről, ezeken a hasábokon már többször beszámoltunk.

Februárban a férfi kézilabda-bajnokság második vonalában szereplő Ceglédről érkezett segélykiáltás. Végső kétségbeesésükben a klub fizetést és juttatást hosszabb ideje nem kapott játékosai levélben fordultak a Blikkhez. A Ceglédi Kézilabda Klub SE „károsultjai” súlyos anyagi gondokról, ki nem fizetett bérekről, több százmilliós mínuszba hajló gazdálkodásról írtak. „Már többünknek régóta tartoznak. Akinek volt rá lehetősége, az korábban be is perelte a klubot…Többségünknek reménye sincs arra, hogy valaha megkapja a járandóságát…” – írták egyebek mellett a játékosok. A lap cikkéből kiderül, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb, hivatalos dokumentumok alapján az egyesület sok százmilliós tartozása mellett az is súlyos gondot okoz, hogy az egyesületet működtető kft. saját tőkéje mínusz 31 milliós. Mindez annak ellenére jött össze, hogy 2019-ig visszamenőleg összesen csaknem 1 milliárd forint tao-támogatást kapott a ceglédi klub, emellett a város önkormányzata, ugyancsak öt évre visszamenően, közel 200 millió forint, többségében vissza nem térítendő támogatást adott az egyesületnek. 

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.