Ahogy februárban megírtuk, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolták egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. Több mint száz hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül.
2018. április 24-án a Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) egyszerre hatvan gyereket igazolt le. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat. Azonban ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak. A tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézilabdapalánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára.
Mivel a tárgyalást kitűzött a júniusi tárgyalási nap előtt megtartották, és jogerős ítélet is születet, a Kecskeméti Törvényszék sajtóosztályához fordultunk. (Szokatlan, hogy ilyen ügyekben nem értesítik előzetesen a sajtót.) Tájékoztatásuk szerint az elsőrendű vádlott – azt mi tesszük hozzá, hogy ő A. Ferenc és azonos a KTE kézilabdaklub vezetőjével, egyben a szakági szövetség területi szakfelügyelőjével – sportegyesület szakmai vezetőjeként, a 2018/2019-es időszakban az utánpótláscsapatok sporteszközbeszerzéseire hivatkozva, a támogatás felhasználásának utólagos igazolására olyan számlákat és dokumentumokat nyújtott be a szakszövetségnek, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak a ténylegesen leigazolt játékosok létszámáról. 41 játékos után igényelte a támogatást, miközben ténylegesen csak húszan voltak az egyesület játékosai. Mindez aligha véletlen, hiszen a klubnak ekkortájt csupán két korosztályos csapata volt. Arról nem beszélve, feltűnő volt, hogy fiú csapatokba igazoltak le lányokat. A Kecskeméti Járásbíróság ítélete szerint az ezzel a cselekménnyel okozott kár 2,2 millió forint volt.
A kecskeméti sportegyesület 2019/2020 és 2020/2021-es szezonban szakmai igazgatóként foglalkoztatta A. Ferencet, s ezzel összefüggésben a szakmai igazgató megbízási díjának kiegyenlítésére 3,6 millió forint összegű tao-támogatást számoltak el. Ez a támogatás azonban legalább 120 leigazolt utánpótláskorú játékos esetén volt igényelhető és elszámolható, így az elsőrendű vádlott az érintett időszakokban is fiktív adatot szolgáltatott a támogatás összegszerűségét megállapító szakszövetségnek. A jelentett adatokkal ellentétesen a sportegyesület a valóságban a 2018/2019-es időszakban csupán 63, míg a 2019/2020-as időszakban 96 játékossal rendelkezett.
A. Ferenc a másod- és harmadrendű vádlottak segítségével összesen 105 olyan utánpótláskorú fiatal adatait kezelte, illetve használta fel, akik ténylegesen sosem voltak az egyesület játékosai, s nem is tudtak erről. Ennek ellenére őket igazolt játékosként tüntették fel. Az eljárás során az elsőrendű vádlott, a klubvezető, egyben a MKSZ területi szakfelügyelője a keletkezett kárból 1 millió forintot megtérített.
A bíróság az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás, személyes adattal való visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt, s ezért 360 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másod- és harmadrendű vádlottakat személyes adattal visszaélés vétségében találta bűnösnek, ezért előbbit 75 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg utóbbit egy évre próbára bocsátotta. Azzal, hogy az ítéletet mind a vád, mind a védelem elfogadta, jogerőre emelkedett.
„A sportszervezet kapcsán a Magyar Kézilabda Szövetség az utóbbi időszakban több megkeresést kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az MKSZ valamennyi megkeresésre választ adott, elküldve a vonatkozó dokumentumokat. További információval az ügyről, a vádlottakról nem rendelkezünk. A Magyar Kézilabda Szövetség a tao-elszámolások kapcsán összesen 13 406 130 forint visszafizetési kötelezettséget állapított meg a Kecskeméti TE kapcsán, míg a 2019/2020-as, valamint az azt követő tao-időszakok kapcsán folynak az ellenőrzések, vagy beküldött státuszban vannak a sportszervezet végelszámolásai, vagy most kerülnek beküldésre a dokumentumok” – válaszolta a szakszövetség a hozzá intézett kérdéseinkre még februárban.
Közel fél évvel ezelőtt azt kérdeztük A. Ferenctől: nem merült fel, hogy a büntetőper lezárultáig felfüggeszti a szövetségtől kapott területi szakfelügyelői megbízását. Akkor azt válaszolta: „Az ártatlanság vélelme mindenkit, így engem is megillet.” A kecskeméti szakmai igazgató az MKSZ területi szakfelügyelőjeként négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok kézilabda klubjainak szakmai munkáját fogja össze, koordinálja és ellenőrzi – összességében tisztes javadalmazásért. Konkrét kérdésünkre sem februárban, sem most, a jogerős bírósági ítélet után nem válaszolt a kézilabda szövetség, hogy A. Ferenc területi szakfelügyelői státuszának továbbiakban fenntartja vagy felfüggeszti, megszünteti.
A fejleményektől nem függetlenül egy hónappal ezelőtt közérdekű adatigénylást nyújtottunk be a szövetséghez. Ebben a KTE kézilabda egyesület 2014 és 2023 közötti Sportfejlesztési Program megvalósításáról szóló lezáró határozatait kértük. Válaszában a szövetség leszögezte, hogy a 2019/2020, 2020/2021, 2021/2022 és a 2022/2023-as időszak elszámolásának ellenőrzése még folyamatban van. Ez némi ellentmondásban van azzal, hogy a perben a 2019/2020-as és a 2020/2021-es szezon szabálytanságai már szerepeltek.
Nem elszigetelt jelenség
A honi kézilabdázás anyagi visszaéléseiről, tetemes hiányairól és visszafizetési kötelezettségeiről, s az ezek kapcsán folyó NAV- és rendőrségi vizsgálatokról szóló híradások nem elszigetelt esetek. A cikkünkben ismertetett kecskeméti eset mellett ezt bizonyítják az Orosházi Férfi Kézilabda Egyesületnél (OFKSE) történtek. A viharsarki klubnál olyan teljes volt a pénzügyi összeomlás, hogy 2022 nyarán egyik pillanatról a másikra visszaléptek az NB/B-s bajnokságtól. Időközben a Gyulai Törvényszék elrendelte az egyesület felszámolását. Lapunk ezzel összefüggésben kinyomozta, hogy egyéb tartozásokon felül a szabálytalan tao-felhasználás miatt, kamatokkal együtt, legalább 1,4 milliárd forint visszafizetési kötelezettség terheli az OFKSE-t, ahogy erről, ezeken a hasábokon már többször beszámoltunk.
Februárban a férfi kézilabda-bajnokság második vonalában szereplő Ceglédről érkezett segélykiáltás. Végső kétségbeesésükben a klub fizetést és juttatást hosszabb ideje nem kapott játékosai levélben fordultak a Blikkhez. A Ceglédi Kézilabda Klub SE „károsultjai” súlyos anyagi gondokról, ki nem fizetett bérekről, több százmilliós mínuszba hajló gazdálkodásról írtak. „Már többünknek régóta tartoznak. Akinek volt rá lehetősége, az korábban be is perelte a klubot…Többségünknek reménye sincs arra, hogy valaha megkapja a járandóságát…” – írták egyebek mellett a játékosok. A lap cikkéből kiderül, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb, hivatalos dokumentumok alapján az egyesület sok százmilliós tartozása mellett az is súlyos gondot okoz, hogy az egyesületet működtető kft. saját tőkéje mínusz 31 milliós. Mindez annak ellenére jött össze, hogy 2019-ig visszamenőleg összesen csaknem 1 milliárd forint tao-támogatást kapott a ceglédi klub, emellett a város önkormányzata, ugyancsak öt évre visszamenően, közel 200 millió forint, többségében vissza nem térítendő támogatást adott az egyesületnek.
(Címlapképünk illusztráció)
