Költségvetési csalás miatt bűnösnek találták egy kecskeméti kézilabdaklub vezetőit

Sport

Több millió forintos kárt okozott a Kecskeméti Testedző Egyesület kézilabdaklub vezetője és két társa azzal, hogy valótlan adatokat közöltek a leigazolt játékosok számáról. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság júniusban hozott ítéletet, költségvetési csalás, személyes adattal való visszaélés és hamis magánokirat felhasználása volt a vád. A bűnösnek kimondott szakosztályelnök egyben a Magyar Kézilabda Szövetség regionális szakfelügyelője, de hiába kérdeztük a szövetséget, nem árulták el, az illető a történtek után is az marad-e.

Ahogy februárban megírtuk, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolták egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. Több mint száz hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül.

2018. április 24-án a Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) egyszerre hatvan gyereket igazolt le. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat. Azonban ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak. A tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézilabdapalánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára.

Mivel a tárgyalást kitűzött a júniusi tárgyalási nap előtt megtartották, és jogerős ítélet is születet, a Kecskeméti Törvényszék sajtóosztályához fordultunk. (Szokatlan, hogy ilyen ügyekben nem értesítik előzetesen a sajtót.) Tájékoztatásuk szerint az elsőrendű vádlott – azt mi tesszük hozzá, hogy ő A. Ferenc és azonos a KTE kézilabdaklub vezetőjével, egyben a szakági szövetség területi szakfelügyelőjével – sportegyesület szakmai vezetőjeként, a 2018/2019-es időszakban az utánpótláscsapatok sporteszközbeszerzéseire hivatkozva, a támogatás felhasználásának utólagos igazolására olyan számlákat és dokumentumokat nyújtott be a szakszövetségnek, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak a ténylegesen leigazolt játékosok létszámáról. 41 játékos után igényelte a támogatást, miközben ténylegesen csak húszan voltak az egyesület játékosai. Mindez aligha véletlen, hiszen a klubnak ekkortájt csupán két korosztályos csapata volt. Arról nem beszélve, feltűnő volt, hogy fiú csapatokba igazoltak le lányokat. A Kecskeméti Járásbíróság ítélete szerint az ezzel a cselekménnyel okozott kár 2,2 millió forint volt.

A kecskeméti sportegyesület 2019/2020 és 2020/2021-es szezonban szakmai igazgatóként foglalkoztatta A. Ferencet, s ezzel összefüggésben a szakmai igazgató megbízási díjának kiegyenlítésére 3,6 millió forint összegű tao-támogatást számoltak el. Ez a támogatás azonban legalább 120 leigazolt utánpótláskorú játékos esetén volt igényelhető és elszámolható, így az elsőrendű vádlott az érintett időszakokban is fiktív adatot szolgáltatott a támogatás összegszerűségét megállapító szakszövetségnek. A jelentett adatokkal ellentétesen a sportegyesület a valóságban a 2018/2019-es időszakban csupán 63, míg a 2019/2020-as időszakban 96 játékossal rendelkezett.

A. Ferenc a másod- és harmadrendű vádlottak segítségével összesen 105 olyan utánpótláskorú fiatal adatait kezelte, illetve használta fel, akik ténylegesen sosem voltak az egyesület játékosai, s nem is tudtak erről. Ennek ellenére őket igazolt játékosként tüntették fel. Az eljárás során az elsőrendű vádlott, a klubvezető, egyben a MKSZ területi szakfelügyelője a keletkezett kárból 1 millió forintot megtérített.

A bíróság az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás, személyes adattal való visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt, s ezért 360 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másod- és harmadrendű vádlottakat személyes adattal visszaélés vétségében találta bűnösnek, ezért előbbit 75 ezer  forint pénzbüntetésre ítélte, míg utóbbit egy évre próbára bocsátotta. Azzal, hogy az ítéletet mind a vád, mind a védelem elfogadta, jogerőre emelkedett.

„A sportszervezet kapcsán a Magyar Kézilabda Szövetség az utóbbi időszakban több megkeresést kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az MKSZ valamennyi megkeresésre választ adott, elküldve a vonatkozó dokumentumokat. További információval az ügyről, a vádlottakról nem rendelkezünk. A Magyar Kézilabda Szövetség a tao-elszámolások kapcsán összesen 13 406 130 forint visszafizetési kötelezettséget állapított meg a Kecskeméti TE kapcsán, míg a 2019/2020-as, valamint az azt követő tao-időszakok kapcsán folynak az ellenőrzések, vagy beküldött státuszban vannak a sportszervezet végelszámolásai, vagy most kerülnek beküldésre a dokumentumok” – válaszolta a szakszövetség a hozzá intézett kérdéseinkre még februárban.

Közel fél évvel ezelőtt azt kérdeztük A. Ferenctől: nem merült fel, hogy a büntetőper lezárultáig felfüggeszti a szövetségtől kapott területi szakfelügyelői megbízását. Akkor azt válaszolta: „Az ártatlanság vélelme mindenkit, így engem is megillet.” A kecskeméti szakmai igazgató az MKSZ területi szakfelügyelőjeként négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok kézilabda klubjainak szakmai munkáját fogja össze, koordinálja és ellenőrzi – összességében tisztes javadalmazásért. Konkrét kérdésünkre sem februárban, sem most, a jogerős bírósági ítélet után nem válaszolt a kézilabda szövetség, hogy A. Ferenc területi szakfelügyelői státuszának továbbiakban fenntartja vagy felfüggeszti, megszünteti.

A fejleményektől nem függetlenül egy hónappal ezelőtt közérdekű adatigénylást nyújtottunk be a szövetséghez. Ebben a KTE kézilabda egyesület 2014 és 2023 közötti Sportfejlesztési Program megvalósításáról szóló lezáró határozatait kértük. Válaszában a szövetség leszögezte, hogy a 2019/2020, 2020/2021, 2021/2022 és a 2022/2023-as időszak elszámolásának ellenőrzése még folyamatban van. Ez némi ellentmondásban van azzal, hogy a perben a 2019/2020-as és a 2020/2021-es szezon szabálytanságai már szerepeltek.

Nem elszigetelt jelenség

A honi kézilabdázás anyagi visszaéléseiről, tetemes hiányairól és visszafizetési kötelezettségeiről, s az ezek kapcsán folyó NAV- és rendőrségi vizsgálatokról szóló híradások nem elszigetelt esetek. A cikkünkben ismertetett kecskeméti eset mellett ezt bizonyítják az Orosházi Férfi Kézilabda Egyesületnél (OFKSE) történtek. A viharsarki klubnál olyan teljes volt a pénzügyi összeomlás, hogy 2022 nyarán egyik pillanatról a másikra visszaléptek az NB/B-s bajnokságtól. Időközben a Gyulai Törvényszék elrendelte az egyesület felszámolását. Lapunk ezzel összefüggésben kinyomozta, hogy egyéb tartozásokon felül a szabálytalan tao-felhasználás miatt, kamatokkal együtt, legalább 1,4 milliárd forint visszafizetési kötelezettség terheli az OFKSE-t, ahogy erről, ezeken a hasábokon már többször beszámoltunk.

Februárban a férfi kézilabda-bajnokság második vonalában szereplő Ceglédről érkezett segélykiáltás. Végső kétségbeesésükben a klub fizetést és juttatást hosszabb ideje nem kapott játékosai levélben fordultak a Blikkhez. A Ceglédi Kézilabda Klub SE „károsultjai” súlyos anyagi gondokról, ki nem fizetett bérekről, több százmilliós mínuszba hajló gazdálkodásról írtak. „Már többünknek régóta tartoznak. Akinek volt rá lehetősége, az korábban be is perelte a klubot…Többségünknek reménye sincs arra, hogy valaha megkapja a járandóságát…” – írták egyebek mellett a játékosok. A lap cikkéből kiderül, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb, hivatalos dokumentumok alapján az egyesület sok százmilliós tartozása mellett az is súlyos gondot okoz, hogy az egyesületet működtető kft. saját tőkéje mínusz 31 milliós. Mindez annak ellenére jött össze, hogy 2019-ig visszamenőleg összesen csaknem 1 milliárd forint tao-támogatást kapott a ceglédi klub, emellett a város önkormányzata, ugyancsak öt évre visszamenően, közel 200 millió forint, többségében vissza nem térítendő támogatást adott az egyesületnek. 

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.