Újságíró
1999 óta a Magyar Narancs munkatársa. Gyakorta ír cikkeket és készít interjúkat többek között természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról, rendszertelenül jelentkező sorozatot visz a táplálkozástudomány, a konyhai kémia rejtelmeiről, néha még kedvenc zsánerfilmjeiről is – és szinte heti rendszerességgel zenéről.
2024 nyara eddig a hőhullámokról és rekordokról szól az északi féltekén – és még csak június van. Amikor a környezet hőmérséklete átlépi az amúgy is jó magasan meghúzott hőmérsékleti küszöbértékeket, megnő például a szívroham vagy a sztrók veszélye.
Fukuyama a múlt század végének egyik legbefolyásosabb szerzője, akit valószínűleg többen értettek félre, mint ahányan érteni vélik – és ebben talán ő maga is ludas.
A NER-sajtó valóságos kampányt folytat a nem a saját holdudvarba sorolt közvélemény-kutatók ellen. A közölt adatok „pontossága” azonban nem feltétlenül valamiféle ideológiai részrehajlás következménye.
Az 1924-es párizsi olimpián a magyar foci elszenvedte első, generációk emlékeiben élő, legendás játékfilmben is visszhangzó kudarcát. Később akadt még jó néhány.
A NER-sajtó valóságos kampányt folytat a nem a saját holdudvarba sorolt közvélemény-kutatók ellen. A közölt adatok „pontossága” azonban nem feltétlenül valamiféle ideológiai részrehajlás következménye.
Bár a húsvét előtti nagyböjtöt magunk mögött tudhatjuk, az időszakos böjtölési szokások egyre elterjedtebbek. De mit mond a szelektív koplalás hatásairól a tudomány?
Amikor 1976-ban megjelent az eredeti Ómen-film (az azóta tetemes hosszúságúra nyúlt széria első installációja), az mind témaválasztását, mind megvalósítását tekintve tisztes elismerést és közben jeles közönségsikert aratott.
