Interjú

„Megint a lovak közé dobják a gyeplőt”

Zsiday Viktor befektetésialap-kezelő a gazdaságpolitika játékteréről

Belpol

Egyértelműen egyszereplőssé vált a magyar gazdaságpolitika a piac vélekedése szerint. A forint gyengülése közepette csendben az euró veszi át a nemzeti fizetőeszköz mind több funkcióját. A költségvetésben megvalósíthatatlan célokat tűzött ki a kormány, ráadásul a választások előtt osztogatásra is készül.

Magyar Narancs: Közvetlenül a beszélgetésünk előtt hallgatta meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága Nagy Márton leendő gazdasági csúcsminisztert. Hogyan fogadták a gazdaság szereplői ezt az újfajta elrendeződést? Abbamaradnak a háromszereplős viták, a Matolcsy György, Nagy Márton, Varga Mihály trió­ból ketten maradnak. Nagy Márton látszik győztesnek?

Zsiday Viktor: Az alapján, ahogyan a piacok reagálnak, és amit a piaci szereplőktől hallok, azt látom, hogy mostantól egyszereplősnek tekintik ezt a műsort, innentől Nagy Márton irányít gyakorlatilag mindent. Mintha Varga Mihályt is lefokozták volna kicsit (márciustól Varga lesz a jegybankelnök – a szerk.), még a miniszterelnök is hattyúdalt emlegetett vele kapcsolatban. Nem biztos, hogy ez annyira jó, mert ha nincs valamiféle jegybanki különállás, vagy legalább igény a kormánnyal szembeni függetlenségre, akkor a jegybankok, ahogyan ez sokszor megtörtént, hajlamosak alacsonyabb kamatszintet tartani a szükségesnél. Úgy vélem, részben ennek is szólt az elmúlt időszak forintgyengülése.

MN: Az elmúlt években úgy tűnt, hogy Matolcsy önjáróvá válásának következtében a monetáris politika nem mindig vágott egybe a kormány hivatalos gazdaságpolitikájával. Ön szerint Varga hivatalba lépésével gyengülni fog ez az autonómia?

ZSV: A világ összes jegybankjának a függetlensége csökken a 2008-as válság óta: az nagyon sok tekintetben fordulópont volt. Gyakorlatilag azóta csökken a globalizáció mértéke, a világkereskedelem GDP-hez viszonyított aránya stagnál vagy csökken, a külföldi működőtőke-beruházások egyértelműen visszaestek. Ez a fordulat érintette a jegybankokat is – sok országban nagyot nőtt az államadósság szintje az elmúlt 15–20 évben, és ennek a finanszírozásába be kellett segíteniük a jegybankoknak is, mégpedig nem is keveset. Így tett az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank is. Ettől fogva a korábbiakhoz képest egy újabb céljuk is van, így a függetlenségük is elég jelentősen sérül. Ugyanez a folyamat lezajlott Magyarországon is, ugyanúgy vesztett a jegybank a függetlenségéből, és ehhez képest kell értékelni, mennyire lesz független szereplő Varga Mihály. Amennyiben számot vet az inflációs kockázatokkal, akkor számításba kell vennie azt is, hogy Magyarországon az elmúlt években elindult egy euroizációs folyamat. Amíg jól ment a magyar gazdaságnak, úgy 2019/2020-ig, addig folyamatosan csökkentek az adók, a járulékok, nem kellett a kormánynak belepiszkálnia a dolgokba. Amióta nehezebb a helyzet, azóta elég sokszor nyúltak bele a gazdaság szabályozásába, és ezért komoly bizonytalanság alakult ki a gazdaság szereplőiben – különösen, hogy mindez a forint jelentős értékvesztésével párosult. Részben ennek folyománya az euroizáció, mely folyamatot valószínűleg csak úgy lehetne visszafogni vagy megállítani, ha a forint tartósan, évekre, beállna egy stabil – nem is igazán fontos, hogy mekkora – nominális szintre. Akkor az emberek nem úgy állnának hozzá, hogy a forint úgyis gyengül minden évben 3–5–10 százalékot. A jegybank számára az a nagy kihívás, hogy engedi-e ezt az euroizációt, vagy megpróbál ellentartani. Sajnos, az utóbbit csak magasabb kamatokkal lehet, ami pont nem jó a kormány gazdaságpolitikájának. Az euroizációval az is baj, hogy ha kellően sokáig zajlik – és ilyet láttunk már sok fejlődő országban –, akkor a jegybank elveszti a mozgásterét, hiszen ha minden hitelkihelyezés, megtakarítás euróban történik, akkor onnantól a forint már nem nagyon játszik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.