Interjú

„Megint a lovak közé dobják a gyeplőt”

Zsiday Viktor befektetésialap-kezelő a gazdaságpolitika játékteréről

Belpol

Egyértelműen egyszereplőssé vált a magyar gazdaságpolitika a piac vélekedése szerint. A forint gyengülése közepette csendben az euró veszi át a nemzeti fizetőeszköz mind több funkcióját. A költségvetésben megvalósíthatatlan célokat tűzött ki a kormány, ráadásul a választások előtt osztogatásra is készül.

Magyar Narancs: Közvetlenül a beszélgetésünk előtt hallgatta meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága Nagy Márton leendő gazdasági csúcsminisztert. Hogyan fogadták a gazdaság szereplői ezt az újfajta elrendeződést? Abbamaradnak a háromszereplős viták, a Matolcsy György, Nagy Márton, Varga Mihály trió­ból ketten maradnak. Nagy Márton látszik győztesnek?

Zsiday Viktor: Az alapján, ahogyan a piacok reagálnak, és amit a piaci szereplőktől hallok, azt látom, hogy mostantól egyszereplősnek tekintik ezt a műsort, innentől Nagy Márton irányít gyakorlatilag mindent. Mintha Varga Mihályt is lefokozták volna kicsit (márciustól Varga lesz a jegybankelnök – a szerk.), még a miniszterelnök is hattyúdalt emlegetett vele kapcsolatban. Nem biztos, hogy ez annyira jó, mert ha nincs valamiféle jegybanki különállás, vagy legalább igény a kormánnyal szembeni függetlenségre, akkor a jegybankok, ahogyan ez sokszor megtörtént, hajlamosak alacsonyabb kamatszintet tartani a szükségesnél. Úgy vélem, részben ennek is szólt az elmúlt időszak forintgyengülése.

MN: Az elmúlt években úgy tűnt, hogy Matolcsy önjáróvá válásának következtében a monetáris politika nem mindig vágott egybe a kormány hivatalos gazdaságpolitikájával. Ön szerint Varga hivatalba lépésével gyengülni fog ez az autonómia?

ZSV: A világ összes jegybankjának a függetlensége csökken a 2008-as válság óta: az nagyon sok tekintetben fordulópont volt. Gyakorlatilag azóta csökken a globalizáció mértéke, a világkereskedelem GDP-hez viszonyított aránya stagnál vagy csökken, a külföldi működőtőke-beruházások egyértelműen visszaestek. Ez a fordulat érintette a jegybankokat is – sok országban nagyot nőtt az államadósság szintje az elmúlt 15–20 évben, és ennek a finanszírozásába be kellett segíteniük a jegybankoknak is, mégpedig nem is keveset. Így tett az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank is. Ettől fogva a korábbiakhoz képest egy újabb céljuk is van, így a függetlenségük is elég jelentősen sérül. Ugyanez a folyamat lezajlott Magyarországon is, ugyanúgy vesztett a jegybank a függetlenségéből, és ehhez képest kell értékelni, mennyire lesz független szereplő Varga Mihály. Amennyiben számot vet az inflációs kockázatokkal, akkor számításba kell vennie azt is, hogy Magyarországon az elmúlt években elindult egy euroizációs folyamat. Amíg jól ment a magyar gazdaságnak, úgy 2019/2020-ig, addig folyamatosan csökkentek az adók, a járulékok, nem kellett a kormánynak belepiszkálnia a dolgokba. Amióta nehezebb a helyzet, azóta elég sokszor nyúltak bele a gazdaság szabályozásába, és ezért komoly bizonytalanság alakult ki a gazdaság szereplőiben – különösen, hogy mindez a forint jelentős értékvesztésével párosult. Részben ennek folyománya az euroizáció, mely folyamatot valószínűleg csak úgy lehetne visszafogni vagy megállítani, ha a forint tartósan, évekre, beállna egy stabil – nem is igazán fontos, hogy mekkora – nominális szintre. Akkor az emberek nem úgy állnának hozzá, hogy a forint úgyis gyengül minden évben 3–5–10 százalékot. A jegybank számára az a nagy kihívás, hogy engedi-e ezt az euroizációt, vagy megpróbál ellentartani. Sajnos, az utóbbit csak magasabb kamatokkal lehet, ami pont nem jó a kormány gazdaságpolitikájának. Az euroizációval az is baj, hogy ha kellően sokáig zajlik – és ilyet láttunk már sok fejlődő országban –, akkor a jegybank elveszti a mozgásterét, hiszen ha minden hitelkihelyezés, megtakarítás euróban történik, akkor onnantól a forint már nem nagyon játszik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.