Meghökkentő optimizmussal várta, majd fogadta az amerikai elnökválasztás eredményét a magyar kormány, élén Orbán Viktor kormányfővel. Még a 2025-ös költségvetés hivatalos beterjesztését, a sarokszámok nyilvánosságra hozatalát is az amerikai választások utáni hétfőre, november 11-re halasztották. Varga Mihály pénzügyminiszter – aki jövő tavasszal, Matolcsy György mandátumának lejárta után jegybankelnök lehet – kifejezetten optimista gazdasági kilátásokról beszélt. Trump megválasztásával javuló európai folyamatokat emlegetett és hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság ismét növekedési pályára állhat. Csak hát a szomorú tény az – érdemes megnézni a harmadik negyedévi tragikusan rossz „növekedési”, vagy inkább csökkenési adatokat (erről lásd: Messze még az alja?, Magyar Narancs, 2024. november 7.) –, hogy jó, ha éves szinten 1 százalékos növekedést tud majd felmutatni a hazai gazdaság.
Egy kis számtan
A kormány előrejelzése szerint 2025-ben 3,4 százalékos GDP-növekedés várható, ami gyökeres javulás lenne az idei majdhogynem semmihez képest. Az inflációt 3,2 százalékra, a bruttó átlagkereset emelkedését 8,7 százalékra becsülik, miközben a kamatok csökkenésével számolnak. A tervezés megbízhatóságáról sokat elárul, hogy 2025-re 397,5 forintos átlagos euróárfolyammal kalkulálnak – a forint mostani mélyrepülésekor ez a vágyvezérelt gondolkodás kategóriája; mi több, Trump győzelme nyomán tovább romlott a forint mind az erősödő dollárral, mind az euróval szemben. Még merészebb vállalásnak tűnik, hogy a kormány a költségvetési hiányt jövőre 4 százalék alá szorítaná.
Az Egyesült Államok mindenkori gazdasági és politikai irányvonala alapvetően befolyásolja a globális gazdasági környezetet. A választási eredmények hatását értékelő gazdasági elemzők szerint a Trump beígérte szigorú, immár nemcsak Kínát, hanem Európát is sújtó vámpolitika és más, potenciálisan inflatorikus intézkedések magasabban tarthatják a nemzetközi hozamkörnyezetet, erősíthetik a dollárt. Ezek együttes következményként visszafoghatják az európai növekedést. Az Orbán-kormány láthatóan mégis abban reménykedik, hogy az új amerikai vezetéssel kialakítható szorosabb gazdasági együttműködés miatt ez talán megúszható. Továbbá hisznek abban, hogy Donald Trumpnak köszönhetően hamarabb véget érhet az orosz–ukrán háború, amitől pozitív hazai gazdasági hatásokat remélnek. Talán, mert elhiszik a saját propagandájuk alapállítását, mely szerint a magyar gazdaság minden bajáért a háború elhúzódása, az Oroszországgal szembeni „értelmetlen és hatástalan” szankciók a felelősek.
A kormány persze némi joggal bízhat az ideológiai szempontból barátinak érzett amerikai kormányzatban: emiatt akár kissé nőhet is az amerikai működőtőke-beáramlás, ám ebben is rengeteg a bizonytalanság. „Kiváló” orosz kapcsolatai miatt a Biden-adminisztráció gyakorlatilag páriaként tekintett az Orbán-kormányra. Ez esetleg megváltozik, bár a magyar Moszkvába rohangálásokat Trumpék sem fogják díjazni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
