Egyelőre hatástalanok a NER karaktergyilkossági kísérletei

Bírni kell bőrrel

Belpol

A rágalmazó, fekete kampányok a politikai harc legfontosabb eszközei a Fidesz számára. Csakhogy a mások ellen bevált módszer nem működik az új, veszélyesebb kihívóval szemben.

A NER propagandagépezetének a célja továbbra is az, hogy a politikai színpad új vagy régi politikai szereplőit, befolyásos gazdasági háttérfiguráit, adott esetben a kritikus véleményformálókat diszkreditálják. A legújabb célpont, Magyar Péter azonban egyelőre kemény diónak bizonyul, noha a többek között karaktergyilkosságnak vagy hírnévmerényletnek is nevezett fekete kampánytechnika az utóbbi másfél évtizedben egyre hatékonyabb lett.

A fekete számos árnyalata

A hitelrontást célzó karaktergyilkos kampányok természetesen nem a NER beköszöntével kezdődtek. Próbálkoztak ilyennel korábban is a politikai szereplők, sőt egymást is vádolták efféle eszközök alkalmazásával. Orbán Viktor például összehangolt karaktergyilkossági kísérletként értelmezte 1993-ban azt, amikor a Fidesz székházügyének kirobbanása után a pártot támadta az akkori ellenzéki sajtó. Annyi biztos, hogy a maga módján Orbán levonta a tanulságot az esetből (persze, még véletlenül sem azt, hogy a gyanús üzleteket jobb elkerülni): például, hogy kiterjedt és kontroll alatt tartott saját sajtóbirodalmat kell létrehozni, majd fegyverként használni az ellenfelek lejáratására. Ezek a törekvések 2002 és 2010 között, a Fidesz ellenzékben eltöltött időszakában, ha korlátozott mértékben is, de eredménnyel jártak. A honi karaktergyilkosságok történetében magától értetődő módon előkelő helyen szerepelhet Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédének a kiszivárogtatása, majd átgondolt keretezése; ez az eset amúgy azért is érdekes, mert a célpont maga is sokat tett azért, hogy könnyű prédává váljon.

2010 után az addigi, különböző tulajdonosi áttéteken keresztül működtetett Fidesz-közeli médiabirodalom kiegészült a teljes mértékben gleichschaltolt közmédiával, majd különböző, sokszor piaci tranzakcióknak álcázott machinációk révén tovább bővítették a portfóliót addig inkább független, vagy egyenesen ellenzéki médiumok felvásárlásával, amelyeket vagy megtartottak és átállítottak, vagy felszámoltak (utóbbira a Népszabadság a leghírhedtebb példa).

A fekete kampányokban természetesen nem csak az a fontos, hogy honnan jön az üzenet, de az is, ki szólal meg: ezért volt kulcsfontosságú a temérdek Fidesz-közeli think tank, ilyen-olyan „kutatóintézet”, káderképző (lásd: MCC) és megannyi, kizárólag dezinformációval és NER-propagandával foglalkozó állami szerv (mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal) létrehozása és kistafírozása.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.