Egyelőre hatástalanok a NER karaktergyilkossági kísérletei

Bírni kell bőrrel

Belpol

A rágalmazó, fekete kampányok a politikai harc legfontosabb eszközei a Fidesz számára. Csakhogy a mások ellen bevált módszer nem működik az új, veszélyesebb kihívóval szemben.

A NER propagandagépezetének a célja továbbra is az, hogy a politikai színpad új vagy régi politikai szereplőit, befolyásos gazdasági háttérfiguráit, adott esetben a kritikus véleményformálókat diszkreditálják. A legújabb célpont, Magyar Péter azonban egyelőre kemény diónak bizonyul, noha a többek között karaktergyilkosságnak vagy hírnévmerényletnek is nevezett fekete kampánytechnika az utóbbi másfél évtizedben egyre hatékonyabb lett.

A fekete számos árnyalata

A hitelrontást célzó karaktergyilkos kampányok természetesen nem a NER beköszöntével kezdődtek. Próbálkoztak ilyennel korábban is a politikai szereplők, sőt egymást is vádolták efféle eszközök alkalmazásával. Orbán Viktor például összehangolt karaktergyilkossági kísérletként értelmezte 1993-ban azt, amikor a Fidesz székházügyének kirobbanása után a pártot támadta az akkori ellenzéki sajtó. Annyi biztos, hogy a maga módján Orbán levonta a tanulságot az esetből (persze, még véletlenül sem azt, hogy a gyanús üzleteket jobb elkerülni): például, hogy kiterjedt és kontroll alatt tartott saját sajtóbirodalmat kell létrehozni, majd fegyverként használni az ellenfelek lejáratására. Ezek a törekvések 2002 és 2010 között, a Fidesz ellenzékben eltöltött időszakában, ha korlátozott mértékben is, de eredménnyel jártak. A honi karaktergyilkosságok történetében magától értetődő módon előkelő helyen szerepelhet Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédének a kiszivárogtatása, majd átgondolt keretezése; ez az eset amúgy azért is érdekes, mert a célpont maga is sokat tett azért, hogy könnyű prédává váljon.

2010 után az addigi, különböző tulajdonosi áttéteken keresztül működtetett Fidesz-közeli médiabirodalom kiegészült a teljes mértékben gleichschaltolt közmédiával, majd különböző, sokszor piaci tranzakcióknak álcázott machinációk révén tovább bővítették a portfóliót addig inkább független, vagy egyenesen ellenzéki médiumok felvásárlásával, amelyeket vagy megtartottak és átállítottak, vagy felszámoltak (utóbbira a Népszabadság a leghírhedtebb példa).

A fekete kampányokban természetesen nem csak az a fontos, hogy honnan jön az üzenet, de az is, ki szólal meg: ezért volt kulcsfontosságú a temérdek Fidesz-közeli think tank, ilyen-olyan „kutatóintézet”, káderképző (lásd: MCC) és megannyi, kizárólag dezinformációval és NER-propagandával foglalkozó állami szerv (mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal) létrehozása és kistafírozása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.