Egyelőre hatástalanok a NER karaktergyilkossági kísérletei

Bírni kell bőrrel

Belpol

A rágalmazó, fekete kampányok a politikai harc legfontosabb eszközei a Fidesz számára. Csakhogy a mások ellen bevált módszer nem működik az új, veszélyesebb kihívóval szemben.

A NER propagandagépezetének a célja továbbra is az, hogy a politikai színpad új vagy régi politikai szereplőit, befolyásos gazdasági háttérfiguráit, adott esetben a kritikus véleményformálókat diszkreditálják. A legújabb célpont, Magyar Péter azonban egyelőre kemény diónak bizonyul, noha a többek között karaktergyilkosságnak vagy hírnévmerényletnek is nevezett fekete kampánytechnika az utóbbi másfél évtizedben egyre hatékonyabb lett.

A fekete számos árnyalata

A hitelrontást célzó karaktergyilkos kampányok természetesen nem a NER beköszöntével kezdődtek. Próbálkoztak ilyennel korábban is a politikai szereplők, sőt egymást is vádolták efféle eszközök alkalmazásával. Orbán Viktor például összehangolt karaktergyilkossági kísérletként értelmezte 1993-ban azt, amikor a Fidesz székházügyének kirobbanása után a pártot támadta az akkori ellenzéki sajtó. Annyi biztos, hogy a maga módján Orbán levonta a tanulságot az esetből (persze, még véletlenül sem azt, hogy a gyanús üzleteket jobb elkerülni): például, hogy kiterjedt és kontroll alatt tartott saját sajtóbirodalmat kell létrehozni, majd fegyverként használni az ellenfelek lejáratására. Ezek a törekvések 2002 és 2010 között, a Fidesz ellenzékben eltöltött időszakában, ha korlátozott mértékben is, de eredménnyel jártak. A honi karaktergyilkosságok történetében magától értetődő módon előkelő helyen szerepelhet Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédének a kiszivárogtatása, majd átgondolt keretezése; ez az eset amúgy azért is érdekes, mert a célpont maga is sokat tett azért, hogy könnyű prédává váljon.

2010 után az addigi, különböző tulajdonosi áttéteken keresztül működtetett Fidesz-közeli médiabirodalom kiegészült a teljes mértékben gleichschaltolt közmédiával, majd különböző, sokszor piaci tranzakcióknak álcázott machinációk révén tovább bővítették a portfóliót addig inkább független, vagy egyenesen ellenzéki médiumok felvásárlásával, amelyeket vagy megtartottak és átállítottak, vagy felszámoltak (utóbbira a Népszabadság a leghírhedtebb példa).

A fekete kampányokban természetesen nem csak az a fontos, hogy honnan jön az üzenet, de az is, ki szólal meg: ezért volt kulcsfontosságú a temérdek Fidesz-közeli think tank, ilyen-olyan „kutatóintézet”, káderképző (lásd: MCC) és megannyi, kizárólag dezinformációval és NER-propagandával foglalkozó állami szerv (mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal) létrehozása és kistafírozása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?