Egyelőre hatástalanok a NER karaktergyilkossági kísérletei

Bírni kell bőrrel

Belpol

A rágalmazó, fekete kampányok a politikai harc legfontosabb eszközei a Fidesz számára. Csakhogy a mások ellen bevált módszer nem működik az új, veszélyesebb kihívóval szemben.

A NER propagandagépezetének a célja továbbra is az, hogy a politikai színpad új vagy régi politikai szereplőit, befolyásos gazdasági háttérfiguráit, adott esetben a kritikus véleményformálókat diszkreditálják. A legújabb célpont, Magyar Péter azonban egyelőre kemény diónak bizonyul, noha a többek között karaktergyilkosságnak vagy hírnévmerényletnek is nevezett fekete kampánytechnika az utóbbi másfél évtizedben egyre hatékonyabb lett.

A fekete számos árnyalata

A hitelrontást célzó karaktergyilkos kampányok természetesen nem a NER beköszöntével kezdődtek. Próbálkoztak ilyennel korábban is a politikai szereplők, sőt egymást is vádolták efféle eszközök alkalmazásával. Orbán Viktor például összehangolt karaktergyilkossági kísérletként értelmezte 1993-ban azt, amikor a Fidesz székházügyének kirobbanása után a pártot támadta az akkori ellenzéki sajtó. Annyi biztos, hogy a maga módján Orbán levonta a tanulságot az esetből (persze, még véletlenül sem azt, hogy a gyanús üzleteket jobb elkerülni): például, hogy kiterjedt és kontroll alatt tartott saját sajtóbirodalmat kell létrehozni, majd fegyverként használni az ellenfelek lejáratására. Ezek a törekvések 2002 és 2010 között, a Fidesz ellenzékben eltöltött időszakában, ha korlátozott mértékben is, de eredménnyel jártak. A honi karaktergyilkosságok történetében magától értetődő módon előkelő helyen szerepelhet Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédének a kiszivárogtatása, majd átgondolt keretezése; ez az eset amúgy azért is érdekes, mert a célpont maga is sokat tett azért, hogy könnyű prédává váljon.

2010 után az addigi, különböző tulajdonosi áttéteken keresztül működtetett Fidesz-közeli médiabirodalom kiegészült a teljes mértékben gleichschaltolt közmédiával, majd különböző, sokszor piaci tranzakcióknak álcázott machinációk révén tovább bővítették a portfóliót addig inkább független, vagy egyenesen ellenzéki médiumok felvásárlásával, amelyeket vagy megtartottak és átállítottak, vagy felszámoltak (utóbbira a Népszabadság a leghírhedtebb példa).

A fekete kampányokban természetesen nem csak az a fontos, hogy honnan jön az üzenet, de az is, ki szólal meg: ezért volt kulcsfontosságú a temérdek Fidesz-közeli think tank, ilyen-olyan „kutatóintézet”, káderképző (lásd: MCC) és megannyi, kizárólag dezinformációval és NER-propagandával foglalkozó állami szerv (mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal) létrehozása és kistafírozása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.