KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Túl a nyúl üregén

Carlo Rovelli: Fehér lyukak

Könyv

A kiváló olasz asztrofizikus, számtalan ismeretterjesztő könyv szerzője az utóbbi éveket a fehér lyukak rejtélyes és leginkább hipotetikus jelensége kutatásának szentelte.

A laikusok többnyire leragadtak a fekete lyukaknál, amelyek eseményhorizontján belülről sem anyag, sem energia, sem információ nem juthat ki – bár erről a fizikusok jelentős része ma már kissé mást gondol. Rovelli számára a hurok kvantumgravitáció húrelméleti modellje adja a mankót saját víziójához. Ez már az elméleti fizika magasabb szintje, ahol Einsteinnek az óriás tömegű objektumok viselkedését leíró (és néha ezeken megfigyelhető) általános relativitáselméletét próbálják egyetlen, univerzális teóriában, matematikai-fizikai modellben összekapcsolni a kvantumfizika leginkább nanodimenziókban érvényesülő törvényszerűségeivel.

A világ, amit Rovelli elénk tár, meglehetősen szürreális, sok tekintetben ellentmond a természetesként felfogott érzékeinknek, de az univerzum fizikai felépítését taglaló hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb elméletektől nem is várunk mást. A tudós olasz szerző régi meggyőződése, hogy az ősi mítoszok és a költészet képesek megjeleníteni az elméleti fizika által éppen csak feltárni vélt világot. A poézis nyelvén hamarabb kaphatunk képet a világ mélyszerkezetéről, köszönhetően annak is, hogy erről a tudásról azoknak is lehetett kellő intuíciójuk, akiknek különben fogalmuk sem volt a csillagok fizikájának magas fokon matematizált nyelvéről. Rovelli jó stílusú író, aki nem fukarkodik a bon mot-kkal, bölcsességekkel és szellemesnek látszó fricskákkal. Ráadásul, mintegy saját tudós szövege kísérőjeként, még egy szubjektív, kissé lírai narratívával is szolgál, amelyet a főszövegtől eltérő szedéssel is jeleznek. Ebben a világban nem csak a tér, de az idő is kvantumos szerkezetű, és pontosan az idő sajátos viselkedése teszi lehetővé, hogy különböző, de egyaránt kozmológiai jelentőségű einsteini egyenletek megoldásaiként azonosítható extrém fizikai jelenségek csak úgy átalakuljanak egymásba, mintha csak négydimenziós kesztyűket fordítanánk ki egymás után, sorban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.