Mi lesz, ha leáll az áramlat?

Kettes Golf

Tudomány

Tudományos körökben is felerősödött a félelem attól, hogy leállhat az Észak- és Nyugat-Európának viszonylag enyhe klímát garantáló Észak-atlanti-áramlat. De nyugalom, ez azért nem holnapután lesz.

A népnyelvben leegyszerűsítve Golf-áramlatnak nevezett, valójában igen bonyolult és sok részáramlatot és áramlási ciklust tartalmazó rendszer megzavarodása, lassulása, netalán leállása régóta része a közbeszédnek és a tudományos diskurzusnak is. A legnagyobb hatást a közgondolkodásra talán Roland Emmerich német rendező hollywoodi blockbuster katasztrófafilmje, a Holnapután gyakorolta, habár a filmben megjelenített klímaváltozási forgatókönyv hajmeresztő fordulatait látva felváltva őrjöngtek, illetve kacagtak a meteorológus és klimatológus szakemberek. A film alap­ötlete azonban a régmúlt klímaváltozásait le­író modellekben is általánosnak mondható: ha az Atlanti-óceán északi medencéjébe, mondjuk a hirtelen felmelegedés miatt túl sok édesvíz kerül (a jég elolvadása nyomán), az felborítja a sós és kevésbé sós vizű áramlások kényes egyensúlyán alapuló rendszert. A pleisztocén, sőt a holocén kutatói szerint többször is előfordult ilyen akár az elmúlt tízezer évben (geológiai tekintetben ez szinte a jelenkor), hogy a túl gyors jégtelenedés visszaütött, és különböző visszacsatolásokon keresztül újra eljegesedéshez vezetett.

Melegből hidegbe

Október végén tudósok egy csoportja figyelmeztetett arra, hogy eddig alaptalanul alábecsülték az óceáni áramlatok összeomlásának kockázatát az Atlanti-óceánon, márpedig ez katasztrofális következményekkel járhat az északi országokra. Nem volt véletlen az időzítés: a potenciális klímaváltozás által érintett régió vezetői Izland fővárosában, Reykjavíkban gyűltek össze ekkor. Az ott ülésező Északi Tanácsnak (amely Dániát, Finnországot, Izlandot, Norvégiát és Svédországot tömöríti) címzett nyílt levelükben a tudósok közvetlenül a politikai döntéshozók figyelmét kívánták felhívni arra, milyen komoly veszélyt jelent az óceáni keringés jelentős mértékű megváltozása az Atlanti-óceánon. Az emlegetett áramlási rendszer, angol rövidítéssel AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation – Atlanti Meridionális Áramlási Cirkuláció) az óceáni áramlatok összetett rendszere, amelynek egy része a karibi térségből induló Golf-áramlat is; ennek folytatását Európa magasságában már Észak-atlanti-áramlatnak nevezik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.