Mi lesz, ha leáll az áramlat?

Kettes Golf

Tudomány

Tudományos körökben is felerősödött a félelem attól, hogy leállhat az Észak- és Nyugat-Európának viszonylag enyhe klímát garantáló Észak-atlanti-áramlat. De nyugalom, ez azért nem holnapután lesz.

A népnyelvben leegyszerűsítve Golf-áramlatnak nevezett, valójában igen bonyolult és sok részáramlatot és áramlási ciklust tartalmazó rendszer megzavarodása, lassulása, netalán leállása régóta része a közbeszédnek és a tudományos diskurzusnak is. A legnagyobb hatást a közgondolkodásra talán Roland Emmerich német rendező hollywoodi blockbuster katasztrófafilmje, a Holnapután gyakorolta, habár a filmben megjelenített klímaváltozási forgatókönyv hajmeresztő fordulatait látva felváltva őrjöngtek, illetve kacagtak a meteorológus és klimatológus szakemberek. A film alap­ötlete azonban a régmúlt klímaváltozásait le­író modellekben is általánosnak mondható: ha az Atlanti-óceán északi medencéjébe, mondjuk a hirtelen felmelegedés miatt túl sok édesvíz kerül (a jég elolvadása nyomán), az felborítja a sós és kevésbé sós vizű áramlások kényes egyensúlyán alapuló rendszert. A pleisztocén, sőt a holocén kutatói szerint többször is előfordult ilyen akár az elmúlt tízezer évben (geológiai tekintetben ez szinte a jelenkor), hogy a túl gyors jégtelenedés visszaütött, és különböző visszacsatolásokon keresztül újra eljegesedéshez vezetett.

Melegből hidegbe

Október végén tudósok egy csoportja figyelmeztetett arra, hogy eddig alaptalanul alábecsülték az óceáni áramlatok összeomlásának kockázatát az Atlanti-óceánon, márpedig ez katasztrofális következményekkel járhat az északi országokra. Nem volt véletlen az időzítés: a potenciális klímaváltozás által érintett régió vezetői Izland fővárosában, Reykjavíkban gyűltek össze ekkor. Az ott ülésező Északi Tanácsnak (amely Dániát, Finnországot, Izlandot, Norvégiát és Svédországot tömöríti) címzett nyílt levelükben a tudósok közvetlenül a politikai döntéshozók figyelmét kívánták felhívni arra, milyen komoly veszélyt jelent az óceáni keringés jelentős mértékű megváltozása az Atlanti-óceánon. Az emlegetett áramlási rendszer, angol rövidítéssel AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation – Atlanti Meridionális Áramlási Cirkuláció) az óceáni áramlatok összetett rendszere, amelynek egy része a karibi térségből induló Golf-áramlat is; ennek folytatását Európa magasságában már Észak-atlanti-áramlatnak nevezik.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.