Mi lesz, ha leáll az áramlat?

Kettes Golf

Tudomány

Tudományos körökben is felerősödött a félelem attól, hogy leállhat az Észak- és Nyugat-Európának viszonylag enyhe klímát garantáló Észak-atlanti-áramlat. De nyugalom, ez azért nem holnapután lesz.

A népnyelvben leegyszerűsítve Golf-áramlatnak nevezett, valójában igen bonyolult és sok részáramlatot és áramlási ciklust tartalmazó rendszer megzavarodása, lassulása, netalán leállása régóta része a közbeszédnek és a tudományos diskurzusnak is. A legnagyobb hatást a közgondolkodásra talán Roland Emmerich német rendező hollywoodi blockbuster katasztrófafilmje, a Holnapután gyakorolta, habár a filmben megjelenített klímaváltozási forgatókönyv hajmeresztő fordulatait látva felváltva őrjöngtek, illetve kacagtak a meteorológus és klimatológus szakemberek. A film alap­ötlete azonban a régmúlt klímaváltozásait le­író modellekben is általánosnak mondható: ha az Atlanti-óceán északi medencéjébe, mondjuk a hirtelen felmelegedés miatt túl sok édesvíz kerül (a jég elolvadása nyomán), az felborítja a sós és kevésbé sós vizű áramlások kényes egyensúlyán alapuló rendszert. A pleisztocén, sőt a holocén kutatói szerint többször is előfordult ilyen akár az elmúlt tízezer évben (geológiai tekintetben ez szinte a jelenkor), hogy a túl gyors jégtelenedés visszaütött, és különböző visszacsatolásokon keresztül újra eljegesedéshez vezetett.

Melegből hidegbe

Október végén tudósok egy csoportja figyelmeztetett arra, hogy eddig alaptalanul alábecsülték az óceáni áramlatok összeomlásának kockázatát az Atlanti-óceánon, márpedig ez katasztrofális következményekkel járhat az északi országokra. Nem volt véletlen az időzítés: a potenciális klímaváltozás által érintett régió vezetői Izland fővárosában, Reykjavíkban gyűltek össze ekkor. Az ott ülésező Északi Tanácsnak (amely Dániát, Finnországot, Izlandot, Norvégiát és Svédországot tömöríti) címzett nyílt levelükben a tudósok közvetlenül a politikai döntéshozók figyelmét kívánták felhívni arra, milyen komoly veszélyt jelent az óceáni keringés jelentős mértékű megváltozása az Atlanti-óceánon. Az emlegetett áramlási rendszer, angol rövidítéssel AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation – Atlanti Meridionális Áramlási Cirkuláció) az óceáni áramlatok összetett rendszere, amelynek egy része a karibi térségből induló Golf-áramlat is; ennek folytatását Európa magasságában már Észak-atlanti-áramlatnak nevezik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.