Mi lesz, ha leáll az áramlat?

Kettes Golf

Tudomány

Tudományos körökben is felerősödött a félelem attól, hogy leállhat az Észak- és Nyugat-Európának viszonylag enyhe klímát garantáló Észak-atlanti-áramlat. De nyugalom, ez azért nem holnapután lesz.

A népnyelvben leegyszerűsítve Golf-áramlatnak nevezett, valójában igen bonyolult és sok részáramlatot és áramlási ciklust tartalmazó rendszer megzavarodása, lassulása, netalán leállása régóta része a közbeszédnek és a tudományos diskurzusnak is. A legnagyobb hatást a közgondolkodásra talán Roland Emmerich német rendező hollywoodi blockbuster katasztrófafilmje, a Holnapután gyakorolta, habár a filmben megjelenített klímaváltozási forgatókönyv hajmeresztő fordulatait látva felváltva őrjöngtek, illetve kacagtak a meteorológus és klimatológus szakemberek. A film alap­ötlete azonban a régmúlt klímaváltozásait le­író modellekben is általánosnak mondható: ha az Atlanti-óceán északi medencéjébe, mondjuk a hirtelen felmelegedés miatt túl sok édesvíz kerül (a jég elolvadása nyomán), az felborítja a sós és kevésbé sós vizű áramlások kényes egyensúlyán alapuló rendszert. A pleisztocén, sőt a holocén kutatói szerint többször is előfordult ilyen akár az elmúlt tízezer évben (geológiai tekintetben ez szinte a jelenkor), hogy a túl gyors jégtelenedés visszaütött, és különböző visszacsatolásokon keresztül újra eljegesedéshez vezetett.

Melegből hidegbe

Október végén tudósok egy csoportja figyelmeztetett arra, hogy eddig alaptalanul alábecsülték az óceáni áramlatok összeomlásának kockázatát az Atlanti-óceánon, márpedig ez katasztrofális következményekkel járhat az északi országokra. Nem volt véletlen az időzítés: a potenciális klímaváltozás által érintett régió vezetői Izland fővárosában, Reykjavíkban gyűltek össze ekkor. Az ott ülésező Északi Tanácsnak (amely Dániát, Finnországot, Izlandot, Norvégiát és Svédországot tömöríti) címzett nyílt levelükben a tudósok közvetlenül a politikai döntéshozók figyelmét kívánták felhívni arra, milyen komoly veszélyt jelent az óceáni keringés jelentős mértékű megváltozása az Atlanti-óceánon. Az emlegetett áramlási rendszer, angol rövidítéssel AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation – Atlanti Meridionális Áramlási Cirkuláció) az óceáni áramlatok összetett rendszere, amelynek egy része a karibi térségből induló Golf-áramlat is; ennek folytatását Európa magasságában már Észak-atlanti-áramlatnak nevezik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.