Köves Gábor

Bár korábban inkább a bűn légköre, mintsem az elkövetés módja uralta Spike Lee filmjeit, álmatlan éjszakákat azért nem okozott, hogy a mester figyelmét újabban nem a népek olvasztótégelyének működési zavarai, hanem a tökéletes bűntény dramaturgiai csavarjai kötötték le.

A Tétova tangó rendezője a Godot Galéria félhomályában mesélt nekünk moziról és melankóliáról, a kisemberek világáról és a pszichoanalízisről.

Hitler végnapjai után Sophie Scholl mártíromsága szolgáltatta a témát a németek új, Oscar-díjra esélyes sikerfilmjéhez. A Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel megjelenésünk napjától látható a mozikban.

Kapcsoljuk ezerkilencszázötvenhármat.

Nincs abban az égvilágon semmi rossz, ha tízévente friss húsok járják el a régi táncot.

Rangos eseményhez van szerencsénk, mint mindig, amikor elhivatott filmművészek bíbelődnek a könnyű műfajjal. A mozijegyre ugyan nincs rányomtatva, hogy udvarias arcot kérünk, mégis szinte kötelező a megilletődöttség, ha urak és úrhölgyek mennek le thrillerbe.

Amerika háborús elfoglaltságainak sokféle olvasatához volt már szerencsénk. Kedves törzshelyünkké váltak a Hollywoodban megásott lövészárkok, rohadtunk is szinte valamennyiben, és együttérezni is megtanultunk boldog-boldogtalannal, legyen az megszálló vagy megszállott, háborúpárti vagy született pacifista.

A kamera két távoli eseményt rögzít. Az egyik pillanatban épp egy kislánnyal végez a munka közben megzavart, fáradt bérgyilkos, a másikban épp egy kislány riad fel rémálmából az éjszaka közepén.

Sokan a szemére vetették, hogy behódolt Hollywoodnak, mások elégedetten nyugtázták, hogy elismert filmművész létére csavaros krimit rendez. A kárbecslő, az Exotica és az Eljövendő szép napok kanadai rendezőjével legújabb filmje, Az igazság fogságában budapesti premierjén beszélgettünk.

Megnyugtató kudarc. Ilyen következetesen mellétrafálni ugyanis nem lehet másként, csakis tehetséggel. Cameron Crowe tehetsége ugyanúgy vitathatatlan, mint mostani masszív melléfogása.

Sidney Lumet 11 filmjét fényképezte, rendezőként akciófilmekkel futott be. Legújabb alkotása, a Doom apropóján beszélgettünk.

Valahogy elegánsan kellene elütni a dolgot, méltatni az életpályát vagy egyszerűen csak tartani a szánkat, de semmiképpen sem így kezdeni: a három, egyenként félórás kisjátékfilmet összefogó Eros nyitódarabjával Michelangelo Antonioni egykori önmaga paródiáját rendezte meg.