Krusovszky Dénes

Nem számítottunk rá, hogy épp egy híres nőkről szóló ismeretterjesztő podcasttól kapjuk az utóbbi idők legközérthetőbb és legpontosabb eszmefuttatásait a genderelméleteket övező félreértésekről és rossz szándékú félremagyarázásokról. Az Éva magazin neve alatt futó podcastbe majdhogynem véletlenül futottunk bele.

Anomália: egy repülőgép egymás után kétszer is leszáll ugyanazokkal az utasokkal, ugyanott. Lehet-e az ember önmaga duplikátuma, és mi történik, ha kiderül, az élet szimuláció csupán? A Goncourt-díjjal kitüntetett világsikerű francia regény szerzőjével, Hervé Le Tellier író, matematikus, nyelvésszel bestsellerségről, virtualitásról és Macron elnök elmaradt meghívójáról is beszéltünk.

„Minek fénykép egyáltalán? Szappanreklám. Világéletemben rossz fényképeket csináltak rólam” – olvassuk a képeskönyv vége felé. Ahogy Nemes Nagy a róla készült fotókról vélekedett, és ahogy egy könyv ábrázolja őt, abban az életmű és életút jelentős paradoxonai is benne vannak. Keserűség és nagyság, önmérséklet és vágyakozás, siker és kudarc szétszálazhatatlanul forr egybe itt. És mindennek mégis elvitathatatlanul a sajátja valamiféle szépség, letisztultság, igéző bensőségesség – a magamutogatás legkisebb jele nélkül.

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

Május 9-én indult el a szlovák Denník N online lap magyar nyelvű oldala a Napunk.sk Szalay Zoltán vezető szerkesztővel beszélgettünk a kisebbségi sajtó helyzetéről, előfizetői struktúrákról, szlovák-magyar politikai összefonódásokról, és egy új lap indításának kihívásairól.

Elég erős május 1-jei anyaggal állt elő a Szabad Európa podcastsorozata. Persze nincs is nehéz dolguk, óriási anyagból válogathatnak a – valamiért meg nem nevezett – műsorkészítők. Itt jegyezzük meg, hogy nemcsak a podcast munkatársai nincsenek nevesítve, de maga a podcast sem: egyszerűen az anyaoldal és az egykori legendás rádiócsatorna nevét viseli.

Gyászverssel kezdődik és gyászverssel ér véget a 2014-ben elhunyt Borbély Szilárd most megjelent posztumusz kötete. Borbély versei, illetve ugyanígy prózája, sőt drámái és esszéisztikája is a halál kérdését tárgyalják az életmű kezdete óta, és nagyon fájdalmas, személyes fénytörésben az ezredforduló utáni szűk másfél évtizedben még inkább. Ezt az alig száz­ötven oldalas kötetet is elviselhetetlenül sok halál terheli le.

Borbély Szilárd posztumusz verseskötete, a Bukolikatájban előbb jelent meg angolul, mint magyarul. A kötet – és számos magyar szerző – fordítójával beszéltünk az amerikai líraolvasó közönségről, a műfordítás nehézségeiről és arról, hogy mi az egyedi a magyar irodalomban.