Rádió

Múlt, jelen, jövő

Három az igazság

Kritika

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

Aki mást mond, tényleg téved, hazudik vagy áruló? Merjünk nagyot álmodni, nem egy, de három igazságról.” Az erős felvezető mellé elég erős közreműködői névsort kapunk: a házi­gazda Szénási Sándor mellett a két állandó vendég Spiró György író és Kéri László politológus. Persze a nagy nevek nem mindig nagy beszélgetők is egyben, hallottunk már ismert írókat, zenészeket, képzőművészeket és tudósokat is hebegni-habogni stúdiókörülmények között. Jelen esetben azonban szó sincs ilyesmiről. Kéri László finoman fogalmazva sem a Benczúr utcai stúdióban kezdte a médiaszereplést, de Spiró hangjában sincs semennyi bizonytalanság vagy keresettség.

A beharangozó mellett a műsor felkonfjában még az is elhangzik (Józsa Márta magyar hangján), hogy „a magyarok cselekedeteiről, a feszült jelenről, a mindig más múltról, és a késlekedő boldog jövőről vitatkozik” majd e három nagy név. Múlt, jelen, jövő, plusz vita: elég szélesre tárták a műsor kapuit. Kérdés, hogy a tulajdonképpeni bármiből mi lesz az a valami, ami majd organikusan kinőhet. A gyakorlatban – az első adás alapján – egyelőre annyi látszik, hogy Szénási bedob egy olyan jelentős témát, amely a mai közgondolkodásban amolyan hot topicnak számít, s a vendégei szabadon, esszéisztikusan, történelmi előképeket és lehetséges jövőbeli forgatókönyveket vázolva reagálnak rá.

A nyitóadásban ez a nagy téma Ukrajna, és az ott zajló háború, illetve Oroszország múltja, jelene és jövője. Nehéz újat vagy legalább érdekeset mondani az orosz invázió harmadik hónapja után, amikor talán már a hallgatói figyelem sem annyira kiélezett, mint amilyen tavasz elején volt. Viszont mégiscsak ez a leg­égetőbb, legnagyobb horderejű nemzetközi ügy, amelynek ráadásul jól elemezhető történelmi gyökerei is vannak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.