Sorozat

A legnagyobb átverés

Az örökösnő álarca mögött

Kritika

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

Amint az ma már köztudott, a Moszkva melletti kies Domogyedovóban munkáscsaládba született, később kamaszként családjával az ugyancsak kies észak-rajna-vesztfáliai Eschwei­lerbe emigráló Sorokin az akkor épp légkondiszerelő papát és háztartásbeli mamát hátrahagyva elindult a világ meghódítására. Ez esetében azt jelentette, hogy nevet váltott, és Anna Delvey-ként tengette tovább mindennapjait, s mindenféle gyakornoki munkákon keresztül a divat- és művészvilág perifériáján – Berlin és Párizs érintésével New Yorkban – kötött ki. Hol máshol, ugye? Itt azonban már német örökösnőként bemutatkozva iparkodott megvalósítani álmait, ami részben sikerült is neki, mivel az ujja köré tudta csavarni a híresen zárkózott New York-i elit egy részét.

Delvey 2013 és 2017 között igyekezett nagyon jól érezni magát, s egy magánalapítvány létrehozásával a sznob művész elit trónjára felülve fogadni a világ hódolatát. Az előbbi bejött neki, az utóbbi nem. Az előbbi kárvallottjai elsősorban hotelek, ruhaboltok, éttermek és a legközelebbi barátai voltak, az utóbbié a bank- és ingatlanszektor lett volna, ám rajtuk nem ment keresztül az örökösnőimázs. Csak majdnem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"

  • Molnár T. Eszter
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.