magyarnarancs.hu: Viszonylag hosszú előkészítő időszak után indult el május 9-én a Napunk.sk, a szlovák Denník N online lap magyar oldala. A Denník N az egyik legolvasottabb szlovák online lap, cseh aloldala volt már, ezután jött létre a magyar. Ezzel a régió gyakorlatilag le lett fedve.
Szalay Zoltán: Mondhatjuk így is, a cseh és a magyar aloldal státusza egyébként nem teljesen ugyanaz, a cseh változatot egy külön cég adja ki az anyalappal együttműködésben, a magyar oldal ennél szorosabban van a szlovák Denník N-be integrálva. Ami a működés szempontjából érdekes, hogy oda-vissza tudjuk egymás cikkeit fordítani, vettünk is már át a cseh oldalról a prágai belpolitikáról szóló cikket, mint ahogy ők is vettek át tőlünk magyar témájú írásokat. Ez pedig így elég széles rálátást biztosít a szűkebben vett régió ügyeire.
magyarnarancs.hu: Az mennyire volt törvényszerű, hogy az új magyar oldal egy szlovák anyalap alatt induljon el?
SzZ: A Denník N már korábban is kiemelt figyelmet fordított a magyar politikára, a szerkesztőségnek mindig is volt egy társadalmi elköteleződése aziránt, hogy a szlovákiai magyarokat érintő témák is megjelenjenek a lapban. A magyar politika hatásai Szlovákiában nagyon intenzíven érzékelhetőek, a szlovák-magyar kapcsolatok történelmi terheltsége meghatározó a szlovák politika mindennapjaiban is, a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is érdekes, hogy a két ország milyen pályán mozog párhuzamosan, de a szlovák és a magyar politikai elitek között is van egy szoros összefonódás, ami mindenképpen figyelemre méltó. Talán elég csak Igor Matovič volt kormányfőnek a fideszes vezetéshez fűződő kapcsolatát megemlíteni, vagy korábbról Robert Fico és Orbán Viktor viszonyára gondolni.
magyarnarancs.hu: Strukturális értelemben nektek mennyiben előnyös a szlovák anyaoldal biztosította háttér?
SzZ: Ami nekünk kiemelten fontos volt, az a Denník N által képviselt függetlenség és a sajtószabadságnak a képviselete, amit a lap megjelenít a szlovák médiatérben. A pozsonyi szerkesztőségben mindenki tisztában van azzal, hogy a magyar sajtószabadság válságban van, nem csak Magyarországon, de szlovákiai magyar szinten is. Nekünk magyar újságíróként a Denník N kiadója garanciát jelent arra, hogy szabadon tudjunk írni, és ne kelljen befolyásolási kísérletektől tartanunk a magyar politika részéről. Az elmúlt hét évben működőképesnek bizonyult az a struktúra, amelyben az előfizetők tartják el a lapot, ez pedig önmagában erős garancia a függetlenségre.
magyarnarancs.hu: Az induláskor készítettetek egy podcastet, amelyben többek között erről az előfizetői rendszerről is beszéltetek, és ott elhangzott, hogy Szlovákiában már jó ideje kiszámíthatóan működik az online sajtó esetében is az előfizetői szisztéma. Nálunk ez inkább csak az utóbbi időben indult el, és nem is megy nagyon gördülékenyen az átállás. Mi lehet ennek a nagy különbségnek az oka? Mit tudnak vagy tudtak jobban Szlovákiában ezzel kapcsolatban?
SzZ: Volt egy szerencsés pillanat több mint tíz évvel ezelőtt, amit a nagyobb szlovák portálok ügyesen kihasználtak. Az előfizetői modell még nem volt annyira elterjedt a régióban abban az időben, a szlovák online lapok azonban meg tudtak egyezni, hogy közösen indítanak egy előfizetői rendszert, ezt úgy hívták, hogy Piano. A kezdetekben ebbe kapcsolódott bele az összes jelentős lap. Azóta persze széttagozódott a rendszer, mindenki kifejlesztette a saját előfizetői platformját, ugyanakkor a Piano miatt az olvasók már egy évtizeddel ezelőtt úgymond ránevelődtek arra, hogy a cikkekért fizetniük kell. Ez vált megszokottá, elfogadottá, és ennek köszönhető, hogy a nagy oldalaknak ma már több tízezres előfizetői tábora van. A Denník N előfizetőinek a száma átlépte a 70 ezret.
Ma már könnyen lehet, hogy egy ilyen összefogás nem valósulhatna meg, annyira más lett egy évtized alatt az online sajtó piaca itt is, de abban a valóban szerencsésnek mondható pillanatban még működött a közös érdekérvényesítés.
magyarnarancs.hu: Ez ugyanakkor elsősorban a szlovákiai szlovák sajtóra vonatkozik, ha jól sejtem, a szlovákiai magyar sajtó más struktúrában létezik.
SzZ: Valóban, a szlovákiai magyar sajtó a magyarországi sajtó mintáját követte. Azzal küzdöttek és küzdenek ma is, hogy amíg a nagy magyar nyelvű portálok át nem térnek nagyobb mértékben a fizetős rendszerre, addig a szlovákiai magyar oldalak sem igen tehetik ezt meg, hiszen azonnal elveszítenék az olvasóik jelentős részét. Mi ilyen szempontból úttörők vagyunk, és innen nézve a Napunk indítása tulajdonképpen egy kísérlet is arra, hogy meg tudjuk-e győzni a szlovákiai magyar olvasókat, de akár a magyarországiakat is, hogy fizessenek elő az általunk létrehozott magyar nyelvű tartalomért.
magyarnarancs.hu: A kurrens szlovákiai magyar médiakínálatot elnézve meglehetősen széttartó képet látunk. Egyfelől vannak azok a lapok, honlapok, az a rádió, ami a helyi közönséget célozza meg, és gyakorlatilag a hazai politikától független tudott maradni, mi több, bizonyos értelemben a Magyarországon fórum nélkül maradt újságíróknak is tudott megszólalási helyet adni. Másfelől van egy kézivezérléssel a magyarországi kormánypropaganda think tankjeiből irányított sajtószelet is, habár nem annyira markáns és sikeres talán, mint más határon túli területeken.
SzZ: Az utóbbi években vált ennyire erőssé ez a kétosztatúság a szlovákiai magyar sajtóban. Keserű humorral akár azt is mondhatnám, hogy legalább itt még kétosztatúság van, szemben más határon túli magyarok lakta vidékekkel, ahol már csak a magyar kormányhoz becsatornázott sajtó működik. A szlovákiai magyar színtéren eddig főleg az Új Szó és a Pátria Rádió képviselték a függetlenséget, de hozzátartozik, hogy az Új Szó 2018-óta a Penta nevű szlovák befektetési csoport száz százalékos tulajdonában áll. Ez pedig az a kétes hírű befektetési csoport, amelyik miatt annak idején tulajdonképpen a Denník N létrejött. A Penta egyik képviselője érintett volt az úgynevezett Gorilla-botrányban a 2010-es évek elején, ami fenekestől felforgatta a szlovák politikai életet. Amikor a Penta bevásárolta magát a Sme című napilapba, akkor az újságírók jelentős része felállt, és ők hozták létre a Denník N-t. Tegyük hozzá, annak egyelőre nincsenek jelei, hogy a Penta tulajdonosként bármilyen formában befolyásolná az Új Szóban megjelenő tartalmakat, ugyanakkor amolyan Damoklész kardjaként ott lebeg a lap feje fölött a kiszámíthatatlan tulajdonosi körtől való fenyegetettség. A Pátria Rádió egy fontos műhely, és ahogy említetted, magyar rádiósoknak is biztosított amolyan menekülési útvonalat az elmúlt években. Ezzel együtt a szlovák közmédia része, és így kiszolgáltatott a közmédiát érintő itteni politikai játszmáknak és nyomásgyakorlásoknak. Beszélni kell még a Paraméterről is, ami elég sok embert elér, de ott meg a tulajdonosi körben áttételesen jelen van Világi Oszkár ismert magyar üzletember, a Slovnaft vezérigazgatója, és nem mellesleg Orbán Viktor jóbarátja. Mindezek mellett az utóbbi időben kiépült egy másik médiacsoport is, melynek a zászlóshajója a ma7.sk nevű hírportál, ez pedig egészen közvetlenül a magyar kormány által támogatott sajtótermék, melybe a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságán, illetve a Bethlen Gábor Alapon keresztül érkezik a magyar kormányzati pénz.
Ez gyakorlatilag a Fidesz propagandamédiájának a szlovákiai változata.
magyarnarancs.hu: Ez online és nyomtatott sajtót is jelent?
SzZ: A ma7.sk maga online lap, de létezik nyomtatott változata is. Természetesen az oldal látogatottságáról vagy a nyomtatott lap példányszámáról nem lehet semmit sem tudni, de azt látjuk, hogy Dél-Szlovákiában rendszeresen osztogatják ingyenesen a kiadványaikat.
magyarnarancs.hu: A legnagyobb példányszámú napilap továbbra is az Új Szó?
SzZ: Igen, már csak azért is, mert ez az egyetlen szlovákiai magyar nyomtatott napilap, és ennek van ismertsége, hagyománya a helyi magyar közösségben. Az Új Szó természetesen nagyon fontos fórum a szlovákiai magyarság szempontjából, és még viszonylag magas is a példányszáma, ha jól tudom, 11 ezer körül van a napi eladott lapszám, de ez, mint minden más nyomtatott napilap esetében, itt is radikálisan csökkenő tendenciát mutat.
magyarnarancs.hu: A májusban elindult Napunk tehát egy elég összetett médiahelyzetben kísérel meg új hangként olvasókat megszólítani. Amikor az oldal indítását terveztétek, milyen mozgásteret láttatok magatok előtt?
SzZ: Tulajdonképpen két irány tűnt lehetségesnek. Az egyik, hogy egy olyan online lapot indítunk, amely kifejezetten a nagy cikkekre és a hosszabb tartalmakra fog összpontosítani alaposan feldolgozott, tényfeltáró anyagokon keresztül. Második lehetőségként felmerült, hogy ezt kiegészítenénk egy rövidhíres rovattal is, és mivel az év elején indított közösségi finanszírozásos akciónk kifejezetten jól sült el, ezért megvalósíthattuk ezt a nagyobb verziót, amiben a hírrovatnak is helye lett.
magyarnarancs.hu: Végül tizenegy fővel indult el a szerkesztőség.
SzZ: Igen, amikor még csak a tervezésnél tartottunk, volt egy kisebb társaság, amely évek óta dolgozott egy ilyen oldal elindításának a kivitelezésén. Közülük többen benne is lettek a Napunk szerkesztőségében, és hozzájuk csatlakozott a többi munkatárs, ahogy egyre körvonalazottabbá vált, hogy milyen jellegű, és mekkora lap lesz az, amit végül is el tudunk indítani.
magyarnarancs.hu: Még nem sok idő telt el az indulás óta, szóval erről valószínűleg kevés konkrétumot lehet tudni, de ti hogy tapasztaljátok, van helyben érdeklődés a lap iránt?
SzZ: Említettem ugye a februári támogatói akciót, akkor két lehetőséget kínáltunk fel, lehetett egyszeri támogatóként segíteni a lapot az indulásban, és lehetett rögtön előfizetővé válni. Ennek köszönhetően már több száz előfizetőnk volt az indulás pillanatában is, és ez a szám szerencsére elég szépen emelkedett az elmúlt két hétben is. Most nagyjából hétszáz előfizetőnk van, természetesen igyekszünk napról napra egyre több embert elérni, és bízunk benne, hogy idővel majd egy stabil előfizetői réteg fog kialakulni a lap körül.
magyarnarancs.hu: A korábban említett podcast-beszélgetésben említetted, hogy egy felmérés szerint a szlovákiai magyar sajtófogyasztók elsősorban a helyi sajtót követik, arra figyelnek a leginkább. Ugyanakkor az internet adta lehetőségek miatt egyre kevésbé behatárolt, hogy ki milyen fórumról tud tájékozódni. A Napunk mennyire igyekszik majd megszólítani a Szlovákián kívüli magyar nyelvű olvasókat is?
SzZ: A Denník N-nek, ahogy erről beszéltünk, van a szlovák mellett cseh és most már magyar változata is, mi szeretnénk, ha az így összeálló médiafelület minél alaposabb tájékozódást biztosítana az olvasóknak ebben a régióban. Ehhez pedig hozzátartozik, hogy a szűken vett szlovákiai magyar területen kívülre is igyekszünk minél nagyobb figyelmet fordítani. Van olyan munkatársunk, aki Budapestről írja a cikkeit a lapnak, és Pozsony mellett Dél-Szlovákia több településén, Komáromban, Dunaszerdahelyen, Rimaszombaton is jelen vannak az újságíróink. Amellett, hogy a helyi magyarság számára szeretnénk elérhető és minőségi tartalmat biztosítani, az átjárhatóság is az egyik fontos szempont volt, amire a lap összeállításakor igyekeztünk figyelmet fordítani. Amikor még az Új Szónál dolgoztam, feltűnt, hogy azokra a cikkekre, amelyek valamilyen érdekesebb, akár helyi témáról is szóltak, és jól voltak megírva, sokszor magyarországi olvasók is jelentős számban kattintottak. Vagyis a kulcs az volt, hogy milyen az anyag minősége.
Bízunk benne, hogy olyan tartalmakat tudunk majd a Napunkon publikálni, amik a határ mindkét oldalán érdekes lehetnek.
magyarnarancs.hu: Szlovák-magyar viszonylatban mik most a legfontosabb kérdések, melyek számotokra a kiemelt témák?
SzZ: Ami biztosan kiemelt téma lesz, az a szlovákiai magyar oktatás például, ami a kisebbség szempontjából kulcskérdés, és olyan ügy, amivel egészen biztosan csak a szlovákiai magyar újságírók fognak elmélyülten foglalkozni. De természetesen a dél-szlovákiai gazdasági kérdések is terítéken lesznek, illetve a terület belpolitikai, kultúrpolitikai kérdései is, és ezekkel összefüggésben a magyar kisebbségpolitika, illetve minden olyan politikai kérdés, ami összekapcsolható a helyi közösség életével. Van egy olyan része ennek a dél-szlovákiai politikai szférának, ami eleve nehezen átlátható, nagyban összefonódik a magyarországi viszonyokkal, és egyfelől a szlovák sajtó alig-alig fér hozzá elsősorban nyelvi okokból, másfelől a magyarországi sajtó sem tud a kellő mélységben foglalkozni vele, a helyi viszonyok megfelelő ismeretének hiánya miatt. Mi ezekre az ügyekre, és az ügyek hátterére, összefüggéseire is szeretnénk kiemelt figyelmet fordítani.
