Könyvmelléklet

„Utálom a fényképeimet”

Nemes Nagy Ágnes: „Maszk nem takarta már”

Könyv

„Minek fénykép egyáltalán? Szappanreklám. Világéletemben rossz fényképeket csináltak rólam” – olvassuk a képeskönyv vége felé. Ahogy Nemes Nagy a róla készült fotókról vélekedett, és ahogy egy könyv ábrázolja őt, abban az életmű és életút jelentős paradoxonai is benne vannak. Keserűség és nagyság, önmérséklet és vágyakozás, siker és kudarc szétszálazhatatlanul forr egybe itt. És mindennek mégis elvitathatatlanul a sajátja valamiféle szépség, letisztultság, igéző bensőségesség – a magamutogatás legkisebb jele nélkül.

De lehet-e nem magamutogató egy képeskönyv, amely majd’ kétszáz oldalon ugyanazt az embert, gyakorlatilag ugyanazt az arcot ábrázolja? A könyv tanúsága szerint nagyon is lehet, igaz, ehhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. Mindenekelőtt fontos, hogy kié ez az arc. Nemes Nagyé nyílt, de kiismerhetetlen, őszinte, de titokzatos, szigorú, szinte rezzenéstelen, valóban maszkszerű olykor, és mégsem ellenszenves vagy elutasító. Holott ő maga azt írja: „Fiatalkori jellegem: szőke, magyar parasztlányarc, minden intellektualitás nélkül. Öregkori: szétfolyó, nyers pogácsaarc, ugyancsak minden »átszellemültség« nélkül. Bámulatosan buta arcom van.” De épp az ellenkezőjét látjuk, amit a kötet szerkesztettségének is köszönhetünk: a képek egymásutánjának (amit bizonyos szintig, de nem végletesen határoz meg a kronológia), illetve a kísérőszövegek és képek remek párosításának. Az anyag a hagyatékból előkerült fotókból válogat, és van miből: Balla Demetertől Hunyady Józsefen át Sándor Zsuzsáig sok jó nevű fotós készített portrét Nemes Nagyról, a külföldi fényképészekről nem is szólva, mindehhez pedig számos, olykor egyenrangúan erős képpel csatlakoznak amatőrök is – többek között Lengyel Balázs, a költőnő egykori férje, és egész életében legfontosabb társa. Ugyanakkor az, hogy ki válogatta a képeket, nem egészen világos. A borítóterv Tillai Tamás munkája, a szövegeket az életmű minden bizonnyal leg­avatottabb mai ismerője, Ferencz Győző állította össze, de hogy a képek szelekciója, sorrendje, elhelyezése, a könyv belíveinek tervezése kihez kötődik, titok marad. Így kénytelenek vagyunk név nélkül nyugtázni, akárki is volt, szép munkát végzett.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kommunális hulladékkal fűti a Duna Aréna létesítményeit a Budapesti Közművek a vizes VB alatt

  • Fizetett tartalom

A Budapesti Közművek keretén belül működő FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió 2017 óta látja el távfűtéssel a Duna Arénát. A hőenergiát jelenleg a Budapesti Közművek tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű állítja elő. Az erőmű az éves nagykarbantartás után múlt héten újra üzembe állt, - így a medencék megfelelő hőmérséklete és a használati melegvíz folyamatosan biztosított a FINA Világbajnokság gördülékeny lebonyolításához, valamint a magyar sikerekhez.