Újságíró
2007-óta ír a Magyar Narancsba, 2012-óta kéthetente jelennek meg rádiókritikái, egyébként költő, író, műfordító is.
A skandináv szerzők jelenléte és sikere egész Európában számottevő, nálunk is. Jón Kalman Stefánsson és Karl Ove Knausgård fordítójával kerestük az északi divat forrását, illetve azt is megnéztük, mitől skandináv a skandináv gyerekvers.
Érdekes kihívás lehet kormányközeli véleményemberként ráhangolódni a közelgő európai parlamenti választásra. Nyomassuk tovább a „brüsszelezést”, vagy próbáljunk valamiféle pozitív üzenetet is beledarálni a mondandónkba? Meddig lehet elmenni egyikkel vagy másikkal? És amúgy: mi is lenne a saját véleményünk?
„Most már legalább tudom, miben fogok meghalni” – idézi fel utolsó könyve elején Eörsi István a második gondolatát, miután megtudta, hogy gyógyíthatatlan leukémiája van. Első gondolata egy karcsú görög asszony volt, akinek fekete haja eltakarja meztelen hátát.
Vannak kérdéseink. Például, hogy mit nevezünk podcastnek és miért? Mitől podcast mondjuk Balázsék rádiós műsora? Attól, hogy a Spotify-on is elérhető?
Tavaly november 1-jén lett volna hatvanéves Borbély Szilárd, és idén, február 19-én lesz éppen tíz éve, hogy az öngyilkosságot választotta. De valóban választás, és nem valamiféle szükségszerűség határozta-e meg a szerző halálának körülményeit?
Szerkesztőségi sikerlistának indult, de ha rendes lista ugyan nem is lett belőle, egy csomó jó könyvet ajánlanak lapunk munkatársai 2023-ból.
A lakosság és a szakma jelentős része szerint eltúlzottak a Palotanegyedbe tervezett Pázmány Campus méretei, a kormány, a katolikus egyház és az egyetem vezetése azonban nem tágít a 250 milliárdos projekttől. Kinek jó ez így, és változtathat-e a projekten a helyi ellenállás?
1933. május 10-én este maga Kästner is kisétált a berlini Opernplatzra, hogy tanúja legyen két évvel korábban kiadott sikerkönyve, a Fabian. Egy moralista regénye eltüzelésének.
Kell-e egyáltalán beszélnünk 2023 vége felé a lassan negyedszázada befejezett Szomszédokról?
