KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Befejezhetetlen

Kabai Lóránt: El sem kezdett versek

Könyv

Az életmű alakulása idején úgy tűnt, hogy Kabai Lóránt (korábban k. kabai lórántként jegyezte munkáit) meglehetősen nagy energiákat összpontosít arra, hogy a versek mögötti ént szét­írja, hogy az alanyiságot az alany erodálásával kérdőjelezze meg, redukálja, satírozza ki.

Ám halálának körülményei és posztumusz megjelent utolsó verseskönyve ezt az igyekezetet bizonyos értelemben zárójelbe teszi. Nem választható el immár (vagy legalábbis nem egészen) egymástól az élet (vége) és az életmű. A mindig jelen lévő, bár erős iróniával társult tragikus hangoltság megerősítést kapott, az önmagával viaskodó lírai én és az életrajzi személyiség története végképp egymásra rétegződött. Jó volna, ha lehetne másképp olvasni ezt az életművet, de egyelőre ennek esélye sem látszik.

Vannak szerzők, akik nem biztos, hogy a műveikkel érik el a legerősebb hatást. Kabai Lóránt szerkesztőként, mentorként, szervezőként, barátként és vitapartnerként generációja megkerülhetetlen alakja volt. Ilyen értelemben életművének jelentékeny része éppen ezért nem is látható – a beszélgetések, a levelezések, a Szöveggyárban fiatal költőkkel töltött ideje csak töredékesen dokumentálható, ha egyáltalán. „Bár én sokat nem számítok” – állította 2003-as, debütáló kötetének (előtte egy füzetkéje jelent meg Miskolcon 17 évesen), a nem kijáratnak a végén, és aztán ebben az önmagával leszámolni igyekvő tónusban írt élete végéig. De ma az írott életművéhez sem könnyű hozzáférni. A 2000-es években indult költőgeneráció számos szerzőjéhez hasonlóan Kabai Lórántnak is sorra kis kiadóknál, alacsony példányszámban, és olykor meglehetősen rossz minőségben jelentek meg a könyvei: nyolc verseskötete, és egyetlen regénye, a Spiegelmann Laura álnéven írt Édeskevés című pszeudoerotikus, a maga idejében afféle botránykönyvvé váló munka. Antikváriumokban sem igen lehet ezeket kapni, némelyikből könyvtári példányok sincsenek már. Ez „együtt járt”, és részben még ma is együtt járhat a költői pályakezdéssel: a szerző tudatában van, hogy alighanem rövid kifutású műveket hoz létre. Talán egyszer megjelenhet majd egy afféle reprezentatív gyűjtemény Kabai műveiből is, amilyen ugyancsak tragikus sorsú költő barátjának, Málik Rolandnak jutott a halála után egy évvel – nagyrészt éppen Kabainak köszönhetően.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.