Rádió

Szól a jazz

Elindult a Szakcsi Rádió

Kritika

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított.

Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Vajon van-e értelme a mai műsorfogyasztási szokások mellett hagyományos struktúrában elképzelt rádiót indítani? És ha eleve online fogyasztásra szánják, kell-e hozzá a megannyi tradicionális rádiós klisé? Nincs egyértelmű válaszunk. A korszellem jegyében azt gondolnánk, hogy egy jól felépített archívum, amelynek a hanganyagaihoz különféle platformokon keresztül ki-ki a maga ízlése szerint fér hozzá, naprakészebb formátum lenne, de érzünk nosztalgiát a régies műsorprogramok iránt is, és azt sem tartjuk elvetendő lehetőségnek, hogy ne csupán azt hallgathassuk, amit mi akarunk, hanem azt is, amit a műsorszerkesztői akarat sodor elénk.

Március 15-én (hogy miért pont aznap, és mi köze Petőfinek a jazzhez, azt az olvasói fantáziára bízzuk) próbaadással indult az ún. közmédia jazzcsatornája, a Szakcsi Rádió. Napi huszonnégy órában, a hét minden napján szól a minőségi jazz a Médiaklikk.hu megfelelő aloldalán, a Szakcsirádió.hu-n, illetve valami applikáción is, de ahhoz egyelőre nem volt szerencsénk. Ez jó hír, nemde? Még akkor is, ha a csatorna indulását olyan legendák jelentették be, mint Altorjai Anita vagy Papp Dániel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.