„Rossz hírbe hozták a könyvesboltokat”

Nyáry Krisztián író, könyvpiaci szakértő

Egy vesszőhiba miatt nyertek pereket a Líra Könyv Zrt.-vel a homofób törvény értelmében kiszabott bírságok ellen. A vessző azóta a helyére került, az ellenőrzések is folytatódnak. Fóliázásról és könyvtörvényről, állami intervencióról, szorongatott könyvtárakról és a kulturális színtér kilátásairól is beszéltünk a legismertebb könyves szakemberrel.

Magyar Narancs: Néhány éve még arról lehetett beszélni, hogy a magyar kulturális életben a könyves szakma, illetve a könyvpiac a legkevésbé kitett a politikának. Az utóbbi időben bekövetkezett változások fényében ez ma már aligha van így. Vajon miért találta meg a hatalom a könyves területet? Mit akar vele kezdeni, és érezhető-e közvetlenül a fenye­getettség?

Nyáry Krisztián: A fenyegetettség jó szó erre, valóban lebeg sok minden a könyves szakma feje fölött, de nem lehet azt érezni, hogy a magyar könyvpiac versenypiaci jellege alapvetően megváltozott volna. Én még mindig úgy látom, hogy ez a leginkább piaci logikájú, ha akarom, legszabadabb területe a magyar­országi kultúrának. Ez nyilván kapcsolatban van azzal is, hogy a kulturális életnek hagyományosan is ez volt a legkevésbé államfüggő területe. Ha egyik oldalról nézem, piac, ha másik oldalról, akkor a kulturális intézményrendszer része. Ez valamilyen formában már a szocializmusban is így volt, aztán a rendszerváltás után még inkább. Alapvetően ez ma is így van, ugyanakkor alighanem amiatt, hogy az állam minden területen egyre szorosabb pórázon próbálja tartani a kultúrát, illetve benyomul olyan területekre, ahol eddig nem volt jelen, ez érezteti a hatását a könyvpiacon is. Itt két feltűnő dolog történt, s mindkettő rossz, de az alapvető logikákat még nem változtatta meg. Az egyik ilyen, hogy belenyúlt az állam a tartalmi kérdésekbe a fóliatörvény és más hasonlók segítségével; a másik, hogy mint szereplő is megjelent az állam a piacon a Libri felvásárlásával. Ez utóbbi fordulat nem hozott egyelőre olyan elmozdulást, ami a könyvek előállításán, kereskedelmén, kiadási politikáján alapvetően változtatott volna. Amikor a Librit felvásárolta az állam a Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) keresztül, kérdés volt, hogy mire kell nekik. Ezt még mindig nem tudom. Általában két modellt látunk Magyarországon: egyrészt van, amit ideológiai okok miatt akarnak irányítani, mint például a filmgyártást, másrészt van, amikor pusztán piacot akarnak szerezni. Erre példa, hogy ma már NER-közeli tulajdon van az Auchanban, a McDonald’sban és más cégekben, de ezek a vevők felé továbbra is piaci módon jelentkeznek, és tulajdonképpen nem érzed, hogy egy kormányközeli vállalkozó érdekeltségébe tartoznak. A Libri-ügynél nem világos, hogy az melyik modellhez tartozik, remélem, az utóbbiba. Ami mindenképpen óvatosságra ad okot, hogy ez nagyon pici piac, egy közepes mezőgazdasági cégnek van akkora forgalma, mint az egész könyvpiacnak együttvéve. Körülbelül 60–70 milliárd forintról beszélünk. Ez nagyon kicsi terület, ez is óvta meg idáig, egy oligarcha nem hajolt volna le ennyiért.

MN: Egészen eddig valóban ez volt a könyvpiac legendája, hogy túl kicsi ahhoz, hogy megérje bajlódni vele, aztán mégiscsak jött egy pillanat, amikor a legnagyobb cég hogy, hogy nem, a NER ideológiai iskolájának tulajdonába került.

NYK: A kis méreten túl az is nehezítette vagy nehezíti a dolgot, hogy nagyon szakértelemigényes területről beszélünk. A jövedelmezőség szempontjából meg az mondható el, hogy stabil a piac, viszont rövid távon nem lehet belőle jelentős pénzeket kivenni. A könyves ágazat működése jellemzően hosszú megtérülésű, az ilyesmi pedig nem szokta érdekelni a politikai logikájú befektetőket.

MN: Kovács Péter, a Libri vezérigazgatója a hivatalos közlemény szerint leköszönt a napokban. Ő volt az, ugye, akire a tavalyi felvásárláskor úgy hivatkoztak, hogy mivel a pozíciójában marad, a személye garancia lesz arra, hogy semmi nem változik ideológiai vezérléssel a cégnél. Erre ezentúl már nem lehet majd hivatkozni.

NYK: Igen, ugyanakkor itt is az történt, hogy piaci emberekkel cserélték fel a korábbi munkatársakat, ami elvileg a piacszerű működés folytatását kellene, hogy jelezze.

MN: Köztük Starcz Ákos is ott van, aki már az Index átállításánál is vállalt szerepet.

NYK: Starcz könyves szakember. Annak idején ő építette fel a semmiből a Bookline-t, nagyon ért a könyvpiachoz. Akkor már inkább az Indexnél volt meglepő a megjelenése.