ZSINÓRPADLÁS - Folyóirat

Olvasó kerestetik

A Látó szépirodalmi folyóirat drámaszámáról

Színház

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

Ugyanakkor a drámaolvasás fontos lépcsőfok a színház megértéséhez, így mindenképpen problematikus, hogy pont a kortárs daraboknak nem nagyon maradt látható fóruma, pedig ha valami, akkor ezek a művek egészen biztosan hozzánk szeretnének szólni.

2011-ben még pislákolt néhányat a Rivalda, mely sorozat az 1969-es indulásától évadonként nyolc új magyar drámát jelentetett meg, sorozatszerkesztője pedig az 1986-os kötetig, azaz haláláig maga Kardos György volt, a Magvető Kiadó nagy hatalmú és ambivalens emlékezetű vezetője. A legelső összeállításban olyan drámák láttak napvilágot, mint Örkény Tótékja, Illyés Gyulától a Kegyenc, Görgey Gábor sikerdarabja, a Komámasszony, hol a stukker?, meg hát Darvas József méltán elfelejtett Zrínyije is.

A színházi kultúra rengeteget változott az­óta, a drámaalapú színházat sok tekintetben a rendezői színház váltotta fel, az utóbbi időben az interaktivitásra is nagy hangsúly került, lebomlottak a dobozszerű terek, a társadalmi reprezentativitást mintha inkább a kreativitás, a globális kérdések feszegetése és az intellektuális problémák játékba vonása váltotta volna le. Most azonban mintha megint elindult volna egy folyamat, amely a szövegalapú színházhoz vezet vissza. De egyértelműen másként járunk színházba, mint az előttünk járók tették mondjuk az első Rivalda megjelenési évében – és biztosan másként olvasunk drámákat is. Mindenekelőtt: sehogy. Ha könyvkiadói szakembereket faggatunk, hamar kiderül, drámakötetet eladni még a kortárs líra forgalmazásánál is nehezebb feladatnak tűnik. Nem is nagyon jelennek meg manapság drámakötetek, pedig azért még akadnak drámaírók. A Rivalda mellett a kortárs drámák forrása a Színház folyóirat drámamelléklete volt. A Színház 2023. év eleje óta megfelelő állami támogatás híján nem jelenik meg (online működik tovább), és ugyan az oldalukon elérhetők továbbra is friss kortárs darabok, ahhoz, hogy valaki onnan levadássza ezeket PDF-ben, majd otthon olvasgassa, már nagyon elszántnak kell lenni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.