Rádió

Megyerikumok

Vármegyézés a Kossuthon

Kritika

Teljesen érthető, hogy egy olyan nehezen magyarázható és felesleges, ideológiailag is kérdéses, múltba révedő gumicsont-intézkedést, amilyen két éve a megyék vármegyésítése volt, minden fronton reklámozni kell, hátha úgy tűnik, hogy volt értelme az egésznek.

Jelentjük: nem volt. Az úgynevezett lakosságot is hidegen hagyta, kivéve a táblakészítő kis- és nagyiparosokat, no meg a térkép- és tankönyvkiadókat. Nem lett ettől jobb semmi, legfeljebb egy kicsit a kedvünk rosszabb.

Mégsem értjük, hogy hogyan maradhattunk le tavaly a Kossuth rádió „vármegyézős” sorozatáról. Igyekszünk jóvátenni a mulasztást, annál is inkább, mert ismét adásba került a produkció. Vagy sose került le a műsorról? V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztosa a sorozat indító sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy mivel az Országgyűlés 2023. január 1-jétől módosította az Alaptörvényt, amelyben rendelkeztek a megyék vármegyékre nevezéséről, „ezzel is megerősítve a demokrácia nemzeti karakterét”, mindenképpen szükség mutatkozott egy ilyen szériára. Ehhez pedig a Hungarikum Bizottságnál nem is lehetne megfelelőbb szakmai partnert találni, hiszen ők tudják csak igazán, mitől döglik a magyar légy. Így született tehát a Vármegyéről vármegyére, ez a hétköznap esténként két percben megszólaló sorozat, amely a vármegyei értéktárakra alapozva mutatja be egy-egy vármegye érdekességeit.

A műsorindítás legemlékezetesebb része az volt, amikor V. Németh bevezette a „megyerikum” kifejezést, mondván: a műsor is nagyban hozzájárul a megyei (sic!) brandek megerősítéséhez, amihez „jó példaként szolgál a »Megyerikum« kifejezés használata”. Sőt szót ejtett a vasi, zalai, somogyi, békési életérzésről is, bár azt nem fejtette ki, hogy ez csak a vármegyei átnevezés óta érvényes-e, vagy a fíling már a megyei időkben is megvolt. Bárhogy is kell mindezt érteni, mi most meghallgattuk a legutóbbi hét epizódjait. Volt itt minden: Sopronhoz a hűség kapcsolódott (vajon a hűség hivatalosan is „megyerikum” Győr-Moson-Sopronban?), és még az is elhangzott – Vecsei H. Miklós narrátori hangján –, hogy a Civitas fidelissima példája bizakodásra adhat okot elszakított nemzetrészeinknek, hátha egyszer még ott is lehet népszavazást tartani. Hogyan tetszik mondani?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.