Rádió

Megyerikumok

Vármegyézés a Kossuthon

Kritika

Teljesen érthető, hogy egy olyan nehezen magyarázható és felesleges, ideológiailag is kérdéses, múltba révedő gumicsont-intézkedést, amilyen két éve a megyék vármegyésítése volt, minden fronton reklámozni kell, hátha úgy tűnik, hogy volt értelme az egésznek.

Jelentjük: nem volt. Az úgynevezett lakosságot is hidegen hagyta, kivéve a táblakészítő kis- és nagyiparosokat, no meg a térkép- és tankönyvkiadókat. Nem lett ettől jobb semmi, legfeljebb egy kicsit a kedvünk rosszabb.

Mégsem értjük, hogy hogyan maradhattunk le tavaly a Kossuth rádió „vármegyézős” sorozatáról. Igyekszünk jóvátenni a mulasztást, annál is inkább, mert ismét adásba került a produkció. Vagy sose került le a műsorról? V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztosa a sorozat indító sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy mivel az Országgyűlés 2023. január 1-jétől módosította az Alaptörvényt, amelyben rendelkeztek a megyék vármegyékre nevezéséről, „ezzel is megerősítve a demokrácia nemzeti karakterét”, mindenképpen szükség mutatkozott egy ilyen szériára. Ehhez pedig a Hungarikum Bizottságnál nem is lehetne megfelelőbb szakmai partnert találni, hiszen ők tudják csak igazán, mitől döglik a magyar légy. Így született tehát a Vármegyéről vármegyére, ez a hétköznap esténként két percben megszólaló sorozat, amely a vármegyei értéktárakra alapozva mutatja be egy-egy vármegye érdekességeit.

A műsorindítás legemlékezetesebb része az volt, amikor V. Németh bevezette a „megyerikum” kifejezést, mondván: a műsor is nagyban hozzájárul a megyei (sic!) brandek megerősítéséhez, amihez „jó példaként szolgál a »Megyerikum« kifejezés használata”. Sőt szót ejtett a vasi, zalai, somogyi, békési életérzésről is, bár azt nem fejtette ki, hogy ez csak a vármegyei átnevezés óta érvényes-e, vagy a fíling már a megyei időkben is megvolt. Bárhogy is kell mindezt érteni, mi most meghallgattuk a legutóbbi hét epizódjait. Volt itt minden: Sopronhoz a hűség kapcsolódott (vajon a hűség hivatalosan is „megyerikum” Győr-Moson-Sopronban?), és még az is elhangzott – Vecsei H. Miklós narrátori hangján –, hogy a Civitas fidelissima példája bizakodásra adhat okot elszakított nemzetrészeinknek, hátha egyszer még ott is lehet népszavazást tartani. Hogyan tetszik mondani?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”