Rádió

Megyerikumok

Vármegyézés a Kossuthon

Kritika

Teljesen érthető, hogy egy olyan nehezen magyarázható és felesleges, ideológiailag is kérdéses, múltba révedő gumicsont-intézkedést, amilyen két éve a megyék vármegyésítése volt, minden fronton reklámozni kell, hátha úgy tűnik, hogy volt értelme az egésznek.

Jelentjük: nem volt. Az úgynevezett lakosságot is hidegen hagyta, kivéve a táblakészítő kis- és nagyiparosokat, no meg a térkép- és tankönyvkiadókat. Nem lett ettől jobb semmi, legfeljebb egy kicsit a kedvünk rosszabb.

Mégsem értjük, hogy hogyan maradhattunk le tavaly a Kossuth rádió „vármegyézős” sorozatáról. Igyekszünk jóvátenni a mulasztást, annál is inkább, mert ismét adásba került a produkció. Vagy sose került le a műsorról? V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztosa a sorozat indító sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy mivel az Országgyűlés 2023. január 1-jétől módosította az Alaptörvényt, amelyben rendelkeztek a megyék vármegyékre nevezéséről, „ezzel is megerősítve a demokrácia nemzeti karakterét”, mindenképpen szükség mutatkozott egy ilyen szériára. Ehhez pedig a Hungarikum Bizottságnál nem is lehetne megfelelőbb szakmai partnert találni, hiszen ők tudják csak igazán, mitől döglik a magyar légy. Így született tehát a Vármegyéről vármegyére, ez a hétköznap esténként két percben megszólaló sorozat, amely a vármegyei értéktárakra alapozva mutatja be egy-egy vármegye érdekességeit.

A műsorindítás legemlékezetesebb része az volt, amikor V. Németh bevezette a „megyerikum” kifejezést, mondván: a műsor is nagyban hozzájárul a megyei (sic!) brandek megerősítéséhez, amihez „jó példaként szolgál a »Megyerikum« kifejezés használata”. Sőt szót ejtett a vasi, zalai, somogyi, békési életérzésről is, bár azt nem fejtette ki, hogy ez csak a vármegyei átnevezés óta érvényes-e, vagy a fíling már a megyei időkben is megvolt. Bárhogy is kell mindezt érteni, mi most meghallgattuk a legutóbbi hét epizódjait. Volt itt minden: Sopronhoz a hűség kapcsolódott (vajon a hűség hivatalosan is „megyerikum” Győr-Moson-Sopronban?), és még az is elhangzott – Vecsei H. Miklós narrátori hangján –, hogy a Civitas fidelissima példája bizakodásra adhat okot elszakított nemzetrészeinknek, hátha egyszer még ott is lehet népszavazást tartani. Hogyan tetszik mondani?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.