Rádió

Megyerikumok

Vármegyézés a Kossuthon

Kritika

Teljesen érthető, hogy egy olyan nehezen magyarázható és felesleges, ideológiailag is kérdéses, múltba révedő gumicsont-intézkedést, amilyen két éve a megyék vármegyésítése volt, minden fronton reklámozni kell, hátha úgy tűnik, hogy volt értelme az egésznek.

Jelentjük: nem volt. Az úgynevezett lakosságot is hidegen hagyta, kivéve a táblakészítő kis- és nagyiparosokat, no meg a térkép- és tankönyvkiadókat. Nem lett ettől jobb semmi, legfeljebb egy kicsit a kedvünk rosszabb.

Mégsem értjük, hogy hogyan maradhattunk le tavaly a Kossuth rádió „vármegyézős” sorozatáról. Igyekszünk jóvátenni a mulasztást, annál is inkább, mert ismét adásba került a produkció. Vagy sose került le a műsorról? V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztosa a sorozat indító sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy mivel az Országgyűlés 2023. január 1-jétől módosította az Alaptörvényt, amelyben rendelkeztek a megyék vármegyékre nevezéséről, „ezzel is megerősítve a demokrácia nemzeti karakterét”, mindenképpen szükség mutatkozott egy ilyen szériára. Ehhez pedig a Hungarikum Bizottságnál nem is lehetne megfelelőbb szakmai partnert találni, hiszen ők tudják csak igazán, mitől döglik a magyar légy. Így született tehát a Vármegyéről vármegyére, ez a hétköznap esténként két percben megszólaló sorozat, amely a vármegyei értéktárakra alapozva mutatja be egy-egy vármegye érdekességeit.

A műsorindítás legemlékezetesebb része az volt, amikor V. Németh bevezette a „megyerikum” kifejezést, mondván: a műsor is nagyban hozzájárul a megyei (sic!) brandek megerősítéséhez, amihez „jó példaként szolgál a »Megyerikum« kifejezés használata”. Sőt szót ejtett a vasi, zalai, somogyi, békési életérzésről is, bár azt nem fejtette ki, hogy ez csak a vármegyei átnevezés óta érvényes-e, vagy a fíling már a megyei időkben is megvolt. Bárhogy is kell mindezt érteni, mi most meghallgattuk a legutóbbi hét epizódjait. Volt itt minden: Sopronhoz a hűség kapcsolódott (vajon a hűség hivatalosan is „megyerikum” Győr-Moson-Sopronban?), és még az is elhangzott – Vecsei H. Miklós narrátori hangján –, hogy a Civitas fidelissima példája bizakodásra adhat okot elszakított nemzetrészeinknek, hátha egyszer még ott is lehet népszavazást tartani. Hogyan tetszik mondani?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.