Egy korszak vége a Vajdaságban

Az eltévedt Lovas

Könyv

Tavaly arról írtunk, hogy a vajdasági magyar kulturális életet egy személyben irányító Lovas Ildikó teljhatalmat gyakorolva szerzők és könyvek betiltását kezdeményezte, idén tavasszal viszont azt látjuk, egyik pillanatról a másikra veszíti el befolyását. Mi történik, és kisülhet-e ebből valami jó?

Nevezték a kulturális élet szürke eminenciásának, nagyasszonynak, „tudjukkinek”, a vajdasági magyarok Mirájának (utalva Slobodan Milošević-nek a maga idejében nagy hatalmú feleségére) és egyszerűen boszorkánynak is – kicsivel korábban pedig a régió Budapesten is ünnepelt írónője volt. Lovas Ildikó összetett történetének bemutatásakor (lásd: Családi ügyek, Magyar Narancs, 2023. május 24.) nem gondoltuk volna, hogy hamarosan a politikusnő „eltűnéséről” kell majd beszámolnunk. Márpedig a vajdasági – maradék – szabad sajtóban is a kulturális élet „lovastalanítása” a téma, és nem hivatalos csatornákon keresztül tudni lehet, hogy a magyar kisebbség egyeduralkodó pártjában, a Vajdasági Magyar Szövetségben (VMSZ) is arról beszélnek – mégpedig a legmagasabb szinten –, hogy Lovas Ildikót „elütötte a vonat”. De mi ez a vonat, és van-e neve neki?

Erős kéz

„Az elmúlt évek – írtuk tavalyi cikkünkben – politikai és kulturális értelemben is a pluralitás teljes felszámolásáról szóltak a Vajdaságban. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szervének harmincöt tagjából harmincöten a VMSZ soraiból kerültek ki, a korábban a pártból kiváló elégedetlenek által létrehozott ellenzéki erő, a Magyar Mozgalom pedig egyszerűen felfüggesztette működését. A gazdasági élet, az oktatás, a kultúra és a nyilvánosság szinte kizárólag a párt jóváhagyásával képes csupán működni. A párt pedig nem meglepő módon budapesti lélegeztetőgépre van kötve, amit a VMSZ körüli alapítványokba és intézményekbe öntött (bár az utóbbi időben fogyatkozni látszó) forintmilliárdok jeleznek egyértelműen.” Ez az alapvető helyzet természetesen nem változott szemernyit sem azóta. A legtöbb általunk megkérdezett vajdasági forrásunk egyetértett abban, hogy kényszerpályán mozog a helyi magyar politika, s annak teljhatalmú entitása, a VMSZ is. Egyfelől ott van az orbáni autokrácia Budapesten, ahhoz kell nagyban igazodni, hiszen a pénz jelentős része onnan érkezik. Másfelől pedig ott van a Vučić-féle autokrácia Belgrádban, a helyi magyar politika pedig kénytelen jó kapcsolatokat kialakítani a Szerb Haladó Párttal. Két autokrácia szorításában hogyan is jöhetne létre egy demokratikus elven működő, plurális politikai tér – mondta megkeresésünkre Pressburger Csaba Újvidéken élő új­ság­író, publicista. A végletekig centralizált politikai tér egyértelmű hatással van a kulturális szférára is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.