Egy korszak vége a Vajdaságban

Az eltévedt Lovas

Könyv

Tavaly arról írtunk, hogy a vajdasági magyar kulturális életet egy személyben irányító Lovas Ildikó teljhatalmat gyakorolva szerzők és könyvek betiltását kezdeményezte, idén tavasszal viszont azt látjuk, egyik pillanatról a másikra veszíti el befolyását. Mi történik, és kisülhet-e ebből valami jó?

Nevezték a kulturális élet szürke eminenciásának, nagyasszonynak, „tudjukkinek”, a vajdasági magyarok Mirájának (utalva Slobodan Milošević-nek a maga idejében nagy hatalmú feleségére) és egyszerűen boszorkánynak is – kicsivel korábban pedig a régió Budapesten is ünnepelt írónője volt. Lovas Ildikó összetett történetének bemutatásakor (lásd: Családi ügyek, Magyar Narancs, 2023. május 24.) nem gondoltuk volna, hogy hamarosan a politikusnő „eltűnéséről” kell majd beszámolnunk. Márpedig a vajdasági – maradék – szabad sajtóban is a kulturális élet „lovastalanítása” a téma, és nem hivatalos csatornákon keresztül tudni lehet, hogy a magyar kisebbség egyeduralkodó pártjában, a Vajdasági Magyar Szövetségben (VMSZ) is arról beszélnek – mégpedig a legmagasabb szinten –, hogy Lovas Ildikót „elütötte a vonat”. De mi ez a vonat, és van-e neve neki?

Erős kéz

„Az elmúlt évek – írtuk tavalyi cikkünkben – politikai és kulturális értelemben is a pluralitás teljes felszámolásáról szóltak a Vajdaságban. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szervének harmincöt tagjából harmincöten a VMSZ soraiból kerültek ki, a korábban a pártból kiváló elégedetlenek által létrehozott ellenzéki erő, a Magyar Mozgalom pedig egyszerűen felfüggesztette működését. A gazdasági élet, az oktatás, a kultúra és a nyilvánosság szinte kizárólag a párt jóváhagyásával képes csupán működni. A párt pedig nem meglepő módon budapesti lélegeztetőgépre van kötve, amit a VMSZ körüli alapítványokba és intézményekbe öntött (bár az utóbbi időben fogyatkozni látszó) forintmilliárdok jeleznek egyértelműen.” Ez az alapvető helyzet természetesen nem változott szemernyit sem azóta. A legtöbb általunk megkérdezett vajdasági forrásunk egyetértett abban, hogy kényszerpályán mozog a helyi magyar politika, s annak teljhatalmú entitása, a VMSZ is. Egyfelől ott van az orbáni autokrácia Budapesten, ahhoz kell nagyban igazodni, hiszen a pénz jelentős része onnan érkezik. Másfelől pedig ott van a Vučić-féle autokrácia Belgrádban, a helyi magyar politika pedig kénytelen jó kapcsolatokat kialakítani a Szerb Haladó Párttal. Két autokrácia szorításában hogyan is jöhetne létre egy demokratikus elven működő, plurális politikai tér – mondta megkeresésünkre Pressburger Csaba Újvidéken élő új­ság­író, publicista. A végletekig centralizált politikai tér egyértelmű hatással van a kulturális szférára is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Azonnal rohan tovább

A közel 100 méteres rendőrpalota tiszteletet parancsolóan magasodik a környék fölé, üvegablakain szikrázóan csillog a felkelő nap fénye, amint Thuróczy Szabolcs morózusan besétál forgóajtaján.

Apáról fiúra

A Universal-stúdió 1941-es klasszikusából kisarjadó farkasemberfilmek (pl. Egy amerikai farkasember Londonban, 1981; Ezüst pisztolygolyók, 1985; Farkas, 1994) bizonyos értelemben a férfi menst­ruáció és hisztéria gondolatával játszanak.

Lajos bácsinak jár a dicséret

A Képtelen Krónikára más, általunk hallgatott podcastokban többször hivatkoztak ugyan, de mi magunk sokáig nem mentünk utána, noha a történelmi podcast műfaja – amiként a KK is definiálja magát – közel áll a szívünkhöz.

Emlékezetrétegek

A Kiscelli Múzeum templomterében megrendezett életmű-kiállítás több szálon kívánja megragadni, illetve körüljárni Ország Lili (1926–1979) érzékeny és titokzatos művészetét. Ehhez közel 50 festményt és 70 grafikai lapot mutat be, amelyek (néhány kivétellel) a múzeum gyűjteményéből származnak; az anyag különlegessége, hogy mégis lefedi az életmű csomópontjait.

A drogmentes Magyarország  

„A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020-ig” – olvashattuk abban a 2013-tól hatályos országgyűlési határozatban, amelyet Nemzeti Drogellenes Stratégiának neveztek el.

60 000

Társadalmi kampányt indított a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amellyel az egészségtudatosságra és az egészségügyi rendszer hiányosságaira hívnák fel a figyelmet. Az utóbbi könnyebben célba talál: aligha akad olyan család Magyarországon, amely ne tudna felidézni valamely rossz tapasztalatot az ellátásról.

Hogy a gyerekek is értsék

A társulat által támogatott, régóta a színházban dolgozó, színvonalas pályázatot benyújtó csapatot kipontozták. Hankó Balázsnak meg se kellett szólalnia, a távolból mintha Vidnyánszky Attila integetne a gyerekeknek. Megkérdeztük az új igazgatót is.

„Távozzatok, aljas ringyók!”

Pár hete újraválasztották Horvátország államelnökét, Zoran Milanovićot. A magát szociáldemokratának nevező Milanović nem szereti sem az EU-t, sem a NATO-t, sem Ukrajnát, és ha teheti, a szétesés felé lökdösi Bosznia-Hercegovinát. Legfontosabb, hovatovább egyetlen életcélja a Horvátországból uniós és gazdasági sikertörténetet faragó kormányfő levadászása. És még rondán is beszél.

Kastély, börtön, szegénytanya

Konkrétan tényleg nem Lázár Jánosék kastélyáig épült út kilométerenként félmilliárd forintból, hanem az M43-as autópálya lehajtójától a nagyfai börtönig. E szakasz előtt és utána azonban olyan kráterek maradtak, amelyek a Holdról is látszanak.