Szerkesztő
Az író titokzatos karácsonyi írása, ami nyáron készült, és nem is a karácsonyról szólt.
Íme a hasznos karácsonyi ajándék, ami Semjén Zsoltnak sem jutott volna az eszébe!
„A plakátot epigrammának tekinti, mivel általa is egy gondolatot kell rövid, csattanós formában kifejezni. Ő ezt szimbólumok segítségével, a kétdimenziós kép statikusságának megbontásával és a téma »megfeszítésével« éri el.”
Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.
A Jurassic Park óta minden karácsonyi vásárra jut több olyan kiadvány, amely az őshüllők, tollas gyíkok, szárnyas krokodilok vagy szárazföldi bálnák seregletét veszi számba tudományos-ismeretterjesztő alapon.
Mintha a rosszízű közhellyé silányított „Isten, haza, család” jelszót állítaná pellengérre a Magyar Hang 43 éves fotográfusa, sőt e blaszfémiát még tetézi is az Erdéllyel (és Alaszkával) kapcsolatos finom utalás.
Játéknak indult, szakvélemény lett belőle.
Nem mondhatunk semmi rosszat a Havin’ a Bad Day (1984), az Into the Sun (1998) vagy az In Paralel (2017) című lemezekről, de ha hozzátesszük, hogy ezek Dweezil Zappa, Sean Lennon, illetve Dhani Harrison neve alatt jelentek meg, egyértelmű, hogy nem a zene vagy a szöveg tette az albumokat szenzációvá, hanem az előadók édesapja.
