Könyv

Nercbunda és munkásköpeny

SzocOper – Az operett újjáépítése 1949–1956 között

Kritika

Amikor 1949. szeptember 16-án, a Bécsi diákok című zenés játék premierjével megnyílt az államosított Fővárosi Operettszínház, senki nem gondolta, hogy a következőkben a műfaj klasszikusainak áll a zászló. Minden jel arra utalt, hogy a bolsevik propagandasajtóban lesajnált, silánynak, gyakran pornográfnak minősített művek helyébe a szovjet típusú népszórakoztatás etalonja, a szocialista operett („szoc­oper”) lép, amelynek meghonosítását pár hónappal korábban a Nemzeti Színház alkotógárdája meg is kísérelte.

Vlagyimir Scserbacsov Dohányon vett kapitány című műve nem volt egyéb, mint Nagy Péter Oroszországában játszódó, történelmi vígjátéknak álcázott sztálini propaganda, ám a remek szereposztás, illetve Farkas Ferenc „slágeresített”, illetve az eredetiben nem is hallható zeneszámai miatt hatalmas sikert aratott. Ez pedig a kétkedőket és fanyalgókat is meggyőzhette, hogy az (új) operett az osztályharc szolgálatába állítható.

Minden jel arra utal, hogy az eredeti elképzelések szerint, az államosított Fővárosi Operettszínházban a klasszikusok helyett olyan szovjet alkotók műveit preferálták volna, mint Dunajevszkij vagy Miljutyin, illetve a célok közt a magyar szocialista operett megteremtése állott az első helyen, amelynek első fecskéje csak azért nem lehetett az 1848-as forradalmat aktualizáló Bécsi diákok, mert annak a zenéjét Johann Strauss műveiből rakták össze. És igaz ugyan, hogy a későbbiekben ennél eredetibb és sikeresebb hazai szocreál operettek is születtek – például az Állami áruház –, a Nagymező utcai rivalda az ötvenes évek első felében is Offenbach, Lehár és Kálmán Imre műveitől volt hangos, s aratta a legnagyobb sikereit. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy az intézmény vezetését Gáspár Margitra bízták, aki párthűsége és elkötelezettsége ellenére sem veszítette el a józan ítélőképességét. A direktor megvédte az osztályidegennek minősített sztárokat, legfeljebb a karakterüket igazította a megváltozott körülményekhez. Ami nem azt jelentette, hogy Honthy Hannának babos kendővel a fején, Latabár Kálmánnak pedig overallban, kezében pöröllyel kellett volna fellépni. Gáspár nagy találmánya az volt, hogy miután meggyőzte az illetékes kultúrpolitikusokat, hogy az operett nem a burzsoáziához, hanem az ősi mimusjátékhoz (!) köthető, olyan klasszikus operettek librettóját is megváltoztatta, mint a Gerolsteini nagyhercegnő, a Montmartre-i ibolya, és mindenekelőtt a Csárdáskirálynő, amelyet 1954-es premierjét követően több mint 1600-szor játszottak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.