Könyv

Nercbunda és munkásköpeny

SzocOper – Az operett újjáépítése 1949–1956 között

Kritika

Amikor 1949. szeptember 16-án, a Bécsi diákok című zenés játék premierjével megnyílt az államosított Fővárosi Operettszínház, senki nem gondolta, hogy a következőkben a műfaj klasszikusainak áll a zászló. Minden jel arra utalt, hogy a bolsevik propagandasajtóban lesajnált, silánynak, gyakran pornográfnak minősített művek helyébe a szovjet típusú népszórakoztatás etalonja, a szocialista operett („szoc­oper”) lép, amelynek meghonosítását pár hónappal korábban a Nemzeti Színház alkotógárdája meg is kísérelte.

Vlagyimir Scserbacsov Dohányon vett kapitány című műve nem volt egyéb, mint Nagy Péter Oroszországában játszódó, történelmi vígjátéknak álcázott sztálini propaganda, ám a remek szereposztás, illetve Farkas Ferenc „slágeresített”, illetve az eredetiben nem is hallható zeneszámai miatt hatalmas sikert aratott. Ez pedig a kétkedőket és fanyalgókat is meggyőzhette, hogy az (új) operett az osztályharc szolgálatába állítható.

Minden jel arra utal, hogy az eredeti elképzelések szerint, az államosított Fővárosi Operettszínházban a klasszikusok helyett olyan szovjet alkotók műveit preferálták volna, mint Dunajevszkij vagy Miljutyin, illetve a célok közt a magyar szocialista operett megteremtése állott az első helyen, amelynek első fecskéje csak azért nem lehetett az 1848-as forradalmat aktualizáló Bécsi diákok, mert annak a zenéjét Johann Strauss műveiből rakták össze. És igaz ugyan, hogy a későbbiekben ennél eredetibb és sikeresebb hazai szocreál operettek is születtek – például az Állami áruház –, a Nagymező utcai rivalda az ötvenes évek első felében is Offenbach, Lehár és Kálmán Imre műveitől volt hangos, s aratta a legnagyobb sikereit. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy az intézmény vezetését Gáspár Margitra bízták, aki párthűsége és elkötelezettsége ellenére sem veszítette el a józan ítélőképességét. A direktor megvédte az osztályidegennek minősített sztárokat, legfeljebb a karakterüket igazította a megváltozott körülményekhez. Ami nem azt jelentette, hogy Honthy Hannának babos kendővel a fején, Latabár Kálmánnak pedig overallban, kezében pöröllyel kellett volna fellépni. Gáspár nagy találmánya az volt, hogy miután meggyőzte az illetékes kultúrpolitikusokat, hogy az operett nem a burzsoáziához, hanem az ősi mimusjátékhoz (!) köthető, olyan klasszikus operettek librettóját is megváltoztatta, mint a Gerolsteini nagyhercegnő, a Montmartre-i ibolya, és mindenekelőtt a Csárdáskirálynő, amelyet 1954-es premierjét követően több mint 1600-szor játszottak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?