Lemez

Csótányok a színpadon

Rolling Stones: Live at El Mocambo

Kritika

A Rolling Stonest a hetvenes évek közepe óta nevezik a „világ legjobb rock and roll zenekarának”, de alig emlékszik valaki arra, hogy azokat az éveket az akkori rajongók inkább gyászkorszaknak nevezték.

Különösen 1976-ot, amikor Mick Taylor gitáros távozása után megjelent a zenekar új albuma, a Black and Blue, amelyen a világ legjobb rock and rollja helyett paródiába hajló tobzódás hallható a kor divatos stílusainak – főleg funky és reggae – felhasználásával. A produkcióról mindent elárul, hogy az album húzószámának azt a szirupos Fool to Cryt szánták, amellyel a három évvel korábbi – ugyancsak agyoncikizett – Angie sikerét próbálták megismételni.

Noha a lemez kapcsán nem sok értelme lett volna „a világ legjobb rock and roll zenekara” szlogennek, annál inkább a Stones ugyanekkor zajló világturnéja kapcsán. De az akkoriban még szokatlan stadionkoncert-sorozat kizárólag üzleti alapon működött, konkrétan azt a ma is virágzó szolgáltatást kínálta, hogy a világon bárhol látni lehessen Mick Jaggert – 70–80 méter távolságból. Nem véletlen, hogy az ekkor születő ellen-ellenkultúra, vagyis a punk épp ezt az üzletszerű eltávolodást tette gúnyolódásai céltáblájával, s a régi hősök így válhattak nyálcsorgató vénemberekké, a „rock dinoszauruszaivá” – alig harmincévesen. Aki a hetvenes évek végén nem akarta, hogy bedarálja a divat, az nagy ívben elkerülte a Rolling Stones (Pink Floyd, Led Zeppelin stb.) egyre inkább „lakossági” jelleget öltő koncertjeit, és a kis klubokban keresett magának új kedvencet.

Jellemző, hogy 1977-ben, amikor olyan albumok jelentek meg, mint a Sex Pistolstól a Never Mind the Bollocks…, a Kraftwerktől a Trans-Europe Express, az első Clash, Damned, Talking Heads stb., a Rolling Stones Love You Live címmel dupla koncertlemezt adott ki, amelyen főleg az 1975–1976-os turné felvételeiből válogattak. Ám hogy ne mondhassa senki, hogy a világ legjobb rock and roll zenekara nem hallja az idők szavát, a második lemez A oldalára olyan dalok kerültek, amelyeket a 300 férőhelyes torontói El Mocambo klubban tartott „titkos” koncerteken rögzítettek 1977. március 4-én és 5-én. A Mannish Boy, a Crackin’ Up, a Little Red Rooster és az Around and Around egytől egyig feldolgozás és a Stones korai blues/rock and roll korszakát idézi, és állítólag azért játszották el, hogy ne legyen túlzottan egyhangú a készülő koncertlemez. (Később Mick Jagger már úgy nyilatkozott, hogy zavarta őket, hogy nincs kapcsolatuk a közönséggel, és ezért mentek Torontóba.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.