Lemez

Csótányok a színpadon

Rolling Stones: Live at El Mocambo

Kritika

A Rolling Stonest a hetvenes évek közepe óta nevezik a „világ legjobb rock and roll zenekarának”, de alig emlékszik valaki arra, hogy azokat az éveket az akkori rajongók inkább gyászkorszaknak nevezték.

Különösen 1976-ot, amikor Mick Taylor gitáros távozása után megjelent a zenekar új albuma, a Black and Blue, amelyen a világ legjobb rock and rollja helyett paródiába hajló tobzódás hallható a kor divatos stílusainak – főleg funky és reggae – felhasználásával. A produkcióról mindent elárul, hogy az album húzószámának azt a szirupos Fool to Cryt szánták, amellyel a három évvel korábbi – ugyancsak agyoncikizett – Angie sikerét próbálták megismételni.

Noha a lemez kapcsán nem sok értelme lett volna „a világ legjobb rock and roll zenekara” szlogennek, annál inkább a Stones ugyanekkor zajló világturnéja kapcsán. De az akkoriban még szokatlan stadionkoncert-sorozat kizárólag üzleti alapon működött, konkrétan azt a ma is virágzó szolgáltatást kínálta, hogy a világon bárhol látni lehessen Mick Jaggert – 70–80 méter távolságból. Nem véletlen, hogy az ekkor születő ellen-ellenkultúra, vagyis a punk épp ezt az üzletszerű eltávolodást tette gúnyolódásai céltáblájával, s a régi hősök így válhattak nyálcsorgató vénemberekké, a „rock dinoszauruszaivá” – alig harmincévesen. Aki a hetvenes évek végén nem akarta, hogy bedarálja a divat, az nagy ívben elkerülte a Rolling Stones (Pink Floyd, Led Zeppelin stb.) egyre inkább „lakossági” jelleget öltő koncertjeit, és a kis klubokban keresett magának új kedvencet.

Jellemző, hogy 1977-ben, amikor olyan albumok jelentek meg, mint a Sex Pistolstól a Never Mind the Bollocks…, a Kraftwerktől a Trans-Europe Express, az első Clash, Damned, Talking Heads stb., a Rolling Stones Love You Live címmel dupla koncertlemezt adott ki, amelyen főleg az 1975–1976-os turné felvételeiből válogattak. Ám hogy ne mondhassa senki, hogy a világ legjobb rock and roll zenekara nem hallja az idők szavát, a második lemez A oldalára olyan dalok kerültek, amelyeket a 300 férőhelyes torontói El Mocambo klubban tartott „titkos” koncerteken rögzítettek 1977. március 4-én és 5-én. A Mannish Boy, a Crackin’ Up, a Little Red Rooster és az Around and Around egytől egyig feldolgozás és a Stones korai blues/rock and roll korszakát idézi, és állítólag azért játszották el, hogy ne legyen túlzottan egyhangú a készülő koncertlemez. (Később Mick Jagger már úgy nyilatkozott, hogy zavarta őket, hogy nincs kapcsolatuk a közönséggel, és ezért mentek Torontóba.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.