A hétvégén ostrom nélkül is bevehetik a budai Várat

Lokál

Tavaly a járvány miatt a Budapest100 rendezvényeit csak szeptemberben lehetett megtartani. Idén ismét a „régi kerékvágásban” haladnak a dolgok, és nem kell egy évet várni arra, hogy szervezett lakóházsétákon vegyünk részt a fővárosban.

 

Az eseményt szervező civilek idei jelszava: „Bevesszük a Várat”, tehát a Várnegyed épületei kerülnek terítékre május 14-15-én. A remélhetően verőfényes májusi hétvége nehezített pályán zajlik; nagy szabású és vitatott építkezések közepette várja a résztvevőket az időutazás, de ez senkinek ne vegye el a kedvét. A környéken található 180 épületből 42 nyitott ház lesz a hétvégén, ahova különböző nyitvatartási időben be lehet menni, és önkéntesek segítségével ismerkedésre, beszélgetésre is alkalom nyílik. Bővebb információk az esemény honalpján olvashatók.

A hagyományos szombat-vasárnapi programokat megelőzően csütörtökön szakmai konferenciát is tartanak a Magyar Nemzeti Levéltárban a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és az MTA Építészeti Tudományos Bizottsága szervezésében. A helyek beteltek, de a konferenciát online, élő adásban közvetítik a KÉK Youtube-csatornáján, valamint az Építészfórum honlapján is lehet majd követni.

A Magyar Narancs múlt heti lapszámában a Dísz tér 12. történetét meséltük el, ahol Horthy István feleségének családja, az Edelsheim-Gyulai família élt, de az ingatlan korábban az erdélyi vajda, a budavári polgármester lakhelyéül is szolgált. A második világháború után pedig úgy építették ár bérházzá, hogy a 19. századi állapotát vették alapul.

 
Dísz tér 12.
Fotó: Glavánovits Martin/Budapest100 

A szomszédos Dísz tér 13. is valamikor a Edelsheim- Gyulai családé vol, de a ház külseje már 1815-ben óta ilyen, amikor Vörösné Hiemer Katalin akkori tulajdonos számára klasszicista stílusban átépítették. Az ablakok fölé ekkor kerültek az antik mitológiai ábrázolások, valamint ekkor egészült ki a ház Schmelhegger Mátyás kovácsoltvas remekműveivel, köztük a lépcsőfeljáró ajtajával. A Fortuna utca 14. alatt található egyemeletes barokk lakóház még ennél is régebbi; földszintjén korábban asztalosműhely és pékség is üzemelt, leginkább mégis arról nevezetes, hogy 1982-ben Pierrot néven itt nyílt (a szocialista) Budapest első privát kávéháza, amely még ma is üzemel.

Természetesen még számos régi és új környékbeli épületbe lesz szabad bejárás szombat-vasárnap. Érdekes módon a Tárnok utca 9-11. alatti általános iskola bejárása azért tekinthető rendhagyónak, mert az épület csak 1968-69-ben épült Kangyal Ferenc tervei alapján. A szomszédos Tárnok utca 5.-ről viszont ezt írják: „Az aranysárga homlokzatú ház 14. századból származó középkori maradványokat rejt barokk részletei mögött. A 20. század elején megfordult itt a művészeti élet színe-java, hiszen az épület ekkor az irodalmi mecénás, báró Hatvany Lajos tulajdonában volt. A rezidenciát tőle a dúsgazdag francia ékszerész, Louis Cartier vásárolta meg felesége, Almásy Jacqueline grófnő kedvéért. Az ostromot követő felújítások során 15. századi falfestések nyomait találták az udvari homlokzaton.” Amúgy itt lesz május 15-én az idei Budapest100 záróeseménye is, Fábián Flóra és Adorjáni Máté koncertje délután 5-től.

A programban részt vevő épületeket Budapest100 molinók jelölik a homlokzatokon. A helyszínek és a programok a rendezvény idején szabadon és ingyenesen látogathatók, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a műegyetemi építészkari hallgatók a Várba vezető lépcsőkre készítenek különböző köztéri installációkat, a Várnegyed Galériában  a Fortepan klub közösségi kiállítása látható, amelyet erre a hétvégére állítottak össze a Paralel Alkotócsoport vezetésével régi várbeli fotókra reflektálva. Az ELTE Pszichológiai és Pedagógiai Karának hallgatói szerveznek egy kiállítást az Országház utca 13.-ban „A város felfedezése: városi séták és terepgyakorlatok építészeti és környezetpszichológiai megközelítésben” című kurzusuk keretében.

A Budapest100 szervezőit a programokkal kapcsolatban itt lehet elérni:  budapest100 [at] kek [dot] org [dot] hu.

Az írás a Kortárs Építészeti Központ és a Magyar Narancs közötti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.